Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-92
92, országos ülés április l. 1882, 67 tiszaszabályozás iránya kijelölését, ekként az átalános tervet felölelő határozati javaslatot mind ez ideig be nem terjesztette és minthogy az 1881 : LII. t.-ez. 9. §. határozottan utasítja a közlekedésügyi ministert, hogy az alsó Tiszavidéken a védtöltések egyes szakaszának beljebb helyezéséről múlhatatlanul és pedig a legközelebbi idő alatt intézkedjék s mai napig ennek megfelelni nem tudott; én t. képviselőház, az igeu t. közlekedési minister ur válaszát tudomásul nem veszem, hanem annak tárgyalását napirendre kitűzetni, tisztelettel kérem. {Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nemi) Kérem azon képviselő urakat, a kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. [Megtörténik.) A többség tudomásul vette a minister ur válaszát. Következik most a minisíerelnök ur válasza Bartha Miklós képviselő urnak, a ki azonban jelenleg nincs itt. Tisza Kálmán, ni misterelnök mint beiügyminister: T. képviselőház! (Halljuk!) A házszabályok nem teszik ugyan kötelességgé, a mint nem is tehetik, (Hulljuk!) hogy az interpelláló képviselő jelenlétében adassék meg a válasz; én mind a mellett, nehogy a lehető viszonválasztól az utat elzárjam, forraaszerű válaszomat kész vagyok elhalasztani. [Helyeslés a szélső baloldalon.) De azt hiszem, nemcsak méltányosság és jog szerint kérhetem a t. házat, de kötelességem is azt tenni, hogy a képviselő ur tegnapi iuterpellátiója alkalmával a tényekben elkövetett néhány tévedést rectifikáljak; {Halljuk!) mert azokat egy álló hónapon keresztül reetificálatlanul fenhagyni. azt hiszem, részemről kötelességmulasztás volna. (Helyeslés jobbról. Halljuk!) Csak arra szorítkozom tehát, a mi ezeknek megmagyarázására szükséges és előre is bejelentem, hogy a szünidő elmultával kötelességemnek tartandom részletesebben válaszolni, h képviselő ur jelen lesz. Az egész dolog megértésére szükséges megjegyeznem azt, hogy a Karolina-kórház felett, a mióta a kolozsvári egyetem megnyílt s a mióta ki lett mondva, hogy a Karolina-kórház betegei a tanképzés szempontjából az egyetem által is használtatnak, folytonos súrlódások, kellemetlenségek fordultak elő, mint az rendesen szokott lenni ott, a hol valaminek két gazdája van. Ezen szempoot megemlítésével föl kell hoznom azt is, a mit, azt hiszem, mindenki tud, a ki ilyen dolgokkal foglalkozott, hogy ott, a hol a betegek gyógyítása tanczélul is tűzetik ki, bizonyos, oly költségek okoztafnak, a melyek a tisztán kórodai elbánás mellett nem szükségesek. Meg kell jegyeznem továbbá azt is, hogy a kolozsvári egyetemen a gyógydíjak, hosszú évek során, ellenkezőleg mint más kórházaknál, épen azért nem emeltettek föl, nehogy a beteglétszám, a tanczél nagy kárára ezen kórházban megfogyatkozzék. Ebben is rejlett a deficiteknek egyik oka, a mi eltíírhetőnek véleményeztetett és mutatkozott; és azért e hiánynak bizonyos fokig, a mennyiben t. i. az egyetem tanczéljai következtében előállott, az egyetemi költségekből kell pótoltatnia. Ezen szempontból történt a múlt évben, hogy midőn a számadási kimutatás, még csak a mérleg felérkezett, az a közoktatásügyi ministeriummal közöltetett a végből, hogy leszámolás utján az egyetem által megtérítendő túlkiadások iránt megállapodás jöjjön létre. A cultusminister ur igen helyesen kívánta, hogy arra, hogy ő is tájékozhassa magát, a számadási okmányok is közöltessenek vele. Ezen számadási okmányok később maga a kórházi igazgató által a tanári kar rendelkezésére bocsáttattak. Ezen okmányok alapján tett a tanári kar felterjesztést, a melyben előadja a többi között, hogy azt látja, hogy az egyetemnél némely beszerzések, ugy mint a képviselő ur is mondotta, drágábban vannak megtéve, mint azok Kolozsvárott beszerezhetők lennének. Nem vizsgálat tehát ez még, hanem a tanári kar által ez irányban tett bejelentés; és ez a képviselő urnak egyik tévedése, melyet ezen jelentés egyik passusának félreértését illetőleg helyreigazítani kötelességemnek tartom. (Helyeslés.) „A képviselő ur ugyanis azt mondja, hogy kitűnik e vizsgálatból —• a mint azt ő nevezi, de hát ez nem vizsgálat, hanem a tanári karnak az okmányok áttekintése után adott véleménye — hogy a kórház a maga szükségleteinek beszerzésénél 60'9-nyi százalékkal vásárolt drágábban, mint a hogy azt a rendes piaczi ár szerint megtehetné. Ez árkülönbség igen jelentékeny, mert a kórházi szükséglet 77,000 frtot tesz évenként." De t. ház, a kórházi szükségletnek legnagyobb része állandó szerződések által, még pedig nyilt árlejtés utján van kiadva. Már maga ez kizárja annak lehetőségét, a mit a képviselő ur állít. De félreértésen alapszik azért is, mert maga a taI nári karnak ezen jelentése az okmányok áttekintése után nem azt mondja, hogy az összes beszerzések történnek 60"9 százalékkal — a tanári kar jelentése szerint helyesebben 61 "9 százalékkal drágábban, hanem bizonyos felsorolt czikkekre, melyeknek összes beszerzési ára az elszámolásban, mint a tanári kar mondja, 1848 frtot tesz ki, holott azon beszerzés 1132 írton lett volna megtehető. Ezeknél mondja azon jelentés, nem pedig az egésznél, hogy azok a 61*9 százalékkal drágábban szereztetnek be. Ha tehát a tény igaznak fog is bebizonyulni, nem ugy fog az állani, mintha 77,000 írtnak 61*9 százalékáról azaz körülbelül 40,000 frtról volna 9*