Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-92

112. orsäüágos ülés április 1. 1882. 65 millió köbméter vizet. Minthogy a hegyeknek felsőbb részeiben, a hol a völgyek szűkek és a hol nagyobb eséssel birnak ezen víztartókat felállítni nem lehetne, azokat csakis a völgyektorkolatainál, a patakok összefolyásánál lehetne felállítani. A biztonsági tekinteteket, de meg a völgyeknek átalános formátióját is tekintve, nem valószínű, hogy nagyobb víztartókat lehetne előállítani, mint olyanokat, a melyek 2 millió köbméter vizet fogadnak magukba, kellene tehát összesen az 5184 millió köbméter viz befogadására összesen 2592 ily völgyzárlatot létesíteni. A tett számításokból az tűnik ki, hogy a kifolyásnál egy-egy víztartónak magasságát legalább is 12 méterre, a középen átlagosan 6 méterre véve fel, egy ily víztartó 85 — 1200 öllel számítandó — holdterületet foglalna el. Következésképen a2592 víztartóra kellene 216,000 — 1200 öllel számítandó — holdnyi terület. A kisajátítási költségekről ezúttal nem szólok, csak megemlítem, hogy 216,000 holdnak kisajátítása is nevezetesebb összegbe kerülne, miután a völgyek torkolatánál nagyobb művelés alá vett területeken állíttatnának fel, sőt esetleg egyes községek is kisajátítandók. A mi az építési költségeket illeti, azokra nézve tapasztalásunk nincs, de talán szabad lesz j hivatkozni Francziaországra, a hol ily völgyzárlatokat építettek, részint azért, hogy a csatornákat, részint azért, hogy a községeket, ipartelepeket is vízzel elláthassák. Francziaország példája azt mutatta, hogy ott égy köbméter viz raktározására szükséges költség x

/a frankba vagyis 20 krba kerül. Ha ennek felét, azaz 10 kr. veszem is fel, mint építési költséget, ez esetben egy-egy ily víztartónak, mely 2 millió köbméter vizet fogad magába, építése kerülne 200,000 fríba, az összes 2590 víztartónak építési költsége pedig 518.400,000 frfc volna. Mármost szemben ezen nagy költséggel, azon véleményemet vagyok bátor nyilvánítani, hogy azon előnyök, a melyeket ezen medencze rendszer által elérni lehetne, ily nagy költségekkel arányban nincsenek és hogy az ország mai állapotában ily nagy mérvű beruházás költségei elviselhetők nem volnának. A mi a Tisza mederfenekének emelkedését illeti, arra nézve bátor vagyok azt megemlíteni, hogy véleményem szerint abból, hogy a Tisza vize töltések közé szoríttatott és némely helyeken ezen töltések nem elég erős méretekkel épültek fel, nem következhetik még az,, hogy a Tisza medrének feneke is emelkedett, hanem az, hogy miután a viz összeszorittatott s ennek következtében sebessége növekedett, iszapját nem a fenekére, banem részben a hullámtérre rakja le, de medrét tisztán tartja s annak kibővítésére és mélyítésére törekszik. Tagadhatatlan, hogy a KÉPVH. NAPLÓ. 1881 —84. V. KÖTET, szabályozás óta a Tisza nagy vizeinek színe emelkedett, ennek oka azonban abban keresendő, hogy nagyobb mennyiségű csapadékok következtében az eddigieknél nagyobb víztömegek jutottak a Tiszába, továbbá, hogy évről évre mindig nagyobb ármentesített öblözetek zárattak el a védtöltések által és végre, hogy a felsőbb átmetszések aránylag jobban képződtek, mint az alsók. A képviselő ur továbbá igy szól interpellátiójában: „Megvan-e már ily körülmények között a minister ur és szakközege arról is győződve, hogy javaslatára az 1880. : XX. t.-cz. és az 1881. évi LII. t. ez. által a Tiszavölgy folyói szabályozására utalványozott milliók, az átalános szabályozási terv megállapítása, ekként a mindenütt mutatkozó baj okai és alapfeltételei ismerete és tekintetbe vétele nélkül — az ármentesítő társulatok terhére — nagy részben már kiosztott és úgynevezett „folyószabályozásira fordított 25, majd később előlegül 2 millió forint beépítése által a kellő védelem előállíttatott és e milliókkal haszonarányban áll-e, csak látszólag mentesített területek évi jövedelmezősége? és innen meg van-e még most is különösen arról győződve a tisztelt minister ur és szakosztálya, hogy a Kőrös mente, ugy a mindszent-bokányi és mindszent-apátfalvai árvizmentesítő-társulatok töltésein épen munkában levő toldozások és foltozgatásokra fordított milliók nem kidobott milliók-e ? és hiszi-e már. hogy a magyar nemzet színe-javának része: Csongrád, Szentes, Mindszent, Hód-Mező-Vásárhely, Makó, Szeged, Dorozsma és vidéke ugy Török-Becse és vidéke, nemkülönben a Kőrös mentén levő községek — az ez évi árviz-duzzadás ismétlődése esetén Szeged sorsára jutnak és ekként egy másik árviz már nem találja e községeket a föld színén ?" E kérdésekre vonatkozólag!, ház, azt vagyok bátor előterjeszteni, hogy a folyamatban levő s az állam közvetlen felügyelete alatt végrehajtandó szabályozási munkálatok összefüggő tervezet alapján állapítattak meg, hogy azon összegek, melyeket egyes társaságok a töltésépítésre felhasználnak, nem kidobott összegek, miután oly szakaszok töltéseinek megerősítésére fordíttatnak, melyeket elégtelen méreteiknél fogva minden körülmények közt erősíteni és védelmi állapotba kell helyezni. Valamint ezen költségek sem kidobott összegek, melyek a Tisza, Maros, Kőrös közti vidék védelme czéljából az állam által jelenleg teljesített munkálatokra fordíttatnak, mert azok, kik a helyszínen jártak és az ottani helyi viszonyokat ismerik, tanúságot tehetnek, hogy azok a munkálatok máig még nem kész állapotukban már nagyobb védelmet nyújtanak y