Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-92

64 92. orsüágeií ülés április 1 1882í jeszkedni; ma csak interpellatiójának egyes részeire vagyok bátor véleményemet röviden elmondani. Nevezetesen azt mondja a t. képviselő ur, hogy „Beható tanulmány tárgyává tettem-e a a Tisza-völgy folyói eddigi áldástalau szabályozásának idapokai kipnhatolását és a tapasztalt hiányok s mulasztásoknak jövőre leendő elhárításával a baj orvoslására szolgáló feltételek kijelölését; meggyőződtem-e arról, hogy minden folyónak, ekként a Tisza és mellékfolyóinak is meg van a természet általános törvényein kivül sajátságos helyzetéből lefolyó törvénye, ekként a viszonyok ismerete és helyzete tanulmányozása alapján czélhoz vezetőnek látom alkalmazásba venni az eddigi szabályozás körül a vizműtan egyoldalú töltésezési rendszerével — egyesítve a felső völgykatlanok elzárását, hogy medenezék gyanánt a vizet felfogják, aimak lefolyása tömeges egyenletesebb beosztásra és értékesítésre alkalmassá tegyék és igy a medenezerendszer alkalmazását szükségesnek látom-e. A védgátaknak a Tisza mindkét partján a szomszéd mívelési területnek az árvizek elleni biztosítása czéljából — a fennálló méretek szerint történt emelése — az eddigi Tiszaszabályozás egyik sarkalatos fogyatkozását képezvéu: meggyőzó'dtem-e már arról, hogy az említett okok az eddigi kalamítások és jövőben mulhatlan megájuló vizharczunk egyik újabb alapjai és okozói a Tiszaáradat megnehezített lefolyásának és a folyamfenék emelkedésének — és kiszi-e, hogy ebből következik a vizszin folytonos emelkedése és ez okozza, hogy a védtöltéseket évről-évre emelni kell?" Ezen kérdésekre nézve azon előterjesztésben, melyet 1880. Julius 10-én benyújtottam a t. háznak, részletesen nyilatkoztam. Mindazonáltal bátor vagyok most is megemlítem, hogy részemről azon hiányoknak okát, melyek a Tiszaszabályozásnál mutatkoznak, leginkább a következőkben vélem feltalálni. Először, hogy az átmetszések a Tisza folyó felső részén aránylag nagyobb terjedelemben eszközöltettek, mint az alsó szakaszon, hogy ezek ott kedvezőbb talajra találván, gyorsabban kiképződtek, mig az alsó átmetszések nehezebb talajba lévén ásva, nem képződtek kellőleg és igy a felülről gyorsabban érkező viz nem talált az alsó részeken hasonló előnyös folyamviszonyokát. Másik oka e hiányoknak az, hogy a töltések vonalozása sok helyütt hiányos volt s azok helyenként nem a kellő távolságban lettek kiépítve. Harmadik oka véleményem szerint az, hogy a töltések sok helyen nem kellő mérvben építtettek. Innen támadtak az árvízveszélyek, a fakadó vizek, nielyek most minden árviz alkalmával az illető vidéknek annyi kárt okoztak. | Előre volt ugyan látva és kimondta már j | Paleocappa is, hogy ha a Tisza szabályoztatik és töltések közé vétetik, a viz színe bizonyos mértékig emelkedni fog. Mindazonáltal, hogy a létező bajok orvosoltassanak és az árvizek emelkedésének határa, a mennyire ez a szabályozás által elérhető, állaudósítassék, szükségesnek tartom először, hogy az alsó átmetszések nagyobb erélylyel és gyorsasággal kiképeztessenek s a viz szabad és egyenletes lefolyását gátló akadályok elhárítassanak és mindaddig, mig e tekintetben a kellő eredmény el nem éretett, kivéve egyes el nem odázható eseteket, a felső átmetszések mesterséges fejlesztése függőben tartassék. Másodszor, hogy a szorulatoknál a töltések az egyenletes és akadálytalan vízlefolyás elérése érdekében belebbeztessenek. Harmadszor, hogy a töltések ott, a hol kellő méretekkel nincsenek kiépítve, megerősíttessenek, hogy azoknak fentartására kellő gond fordittassék és az árvízvédelem kellő erélylyel eszközöltessék. Negyedszer, hogy ott, a hol a töltés a szélviharoknak ki van téve, a töltések vizfelőli oldala téglaburkolattal láttassák el és végre, hogy a belvíz levezetésére is kellő gond fordittassék. A mi a t. képviselő urnak azon észrevételét illeti, hogy nem tartom-e tanácsomak, sőt szükségesnek a medencze-rendszer alkalmazását a Tiszánál? Részemről kénytelen vagyok kijelenteni, hogy egy ily nagy folyónál mint a Tisza, más szabályozási módot nem ismerek, minta meder szabályozását és a folyó messze elterülő vizeinek töltések közé szorítását. Részemről azon meggyőződésben vagyok, hogy a medenezerendszernek alkalmazása csak akkor lenne és lehetne indicálva, ha először is képesek lennénk mindazon víztöbbletet, mely most az árvizeket okozza, kellőleg raktározni. Másodszor, ha ezen raktározás építési költségei arányban állnának azon eredménynyel, a melyet ezáltal elérhetni vélünk. Én ugy vagyok meggyőződve, t. ház, hogy e feltételek egyike se valósítható. Árra, hogy a Tisza felesleges vizei raktároztassanak, szükséges volna nézetem szerint, hogy a Tisza árvizszíne, meby Szegednél körül belől hatvan napig szokott tartani, legalább is 1 és fél méterrel leszállittassék. Ha már most veszem, hogy 1881ben a legmagasabb vizszin Szegednél kerekszámban 8 méter volt, akkor ennek 1 és fél méterrel leszállítása, 6 és fél méter magasságot eredményezne. Miután az 1881-ben eszközölt vizsebességi mérések azt mutatták, hogy 8 méter vízmagasságnál másodperczenként 3470 köbméter viz folyt le és ebből következtetve valószínű számítással 6 és fél méter vízmagasság mellett, 2470 köbméter viz folyik le másodperczenként, akkor raktározni kellene minden másodperczenként mintegy 1,000 köbméter vizet, tehát 60 napig tartó áradás ideje alatt összesen 5184