Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-106

302 106. országos ülés május 19. 1882. kisebbséghez, ismét csak többség lettek volna s ebből a pártból alakult volna a kormány és igy hatalmukból semmit sem vesztettek volna, {Igazi Ugy van! jobbjelöl) Bármily titkos okot keresni tehát nemcsak nem méltányos, de még csak alapos sem lehet. [Helyeslés jobbfdől.) Hivatkozás történt t. ház, arra is, hogy még csak az 1878-ki trónbeszéd ígérete sem tartatott szem előtt, a melyben az mondatott, hogy gond lesz arra, hogy ezen occupátió folytán a monarchia két államának anyagi ereje lehető legkevésbé vétessék igénybe. Engedelmet kérek, ez a szemrehányás minden alapot nélkülöz. Hivatkozom arra, hogy egészen addig, mig a most kitört lázadás nem kényszerített, a legnagyobb scrupulositással igyekeztek a kormányok a legkisebb összegre szorítani azt, a mi a monarchia két államától kívántatott. Ha van hiba, ha történt hiba, inkább abban történt, hogy épen ezen irányban talán túl mentünk azon a vonalon, a melyen túl nem menni helyesebb lett volna. Mert nem tagadom azon meggyőződésemet, hogy ha ezen épen most megtámadott költségeket — értem a competentia szempontjából megtámadoitakat — elébb fordítja a monarchia ezen tartományokra, nem mondom, hogy zavar, nyugtalanság nem lett volna, de azt hiszem, hogy ezea költségeket sokkal meghaladó összegnek megkímélése mellett lett volna lehetséges a rendet megóvni. Ha tehát volt mulasztás, az nem az, hogy nem igyekezett a kormány a takarékosság igényének eleget tenni, de inkább az, hogy talán túlságosan is igyekezett annak eleget tenni. Felemlittetett e ház kebelében, úgymint felemlítetett a delegátiónak, különösen a másik fél delegátiójának nyilvános ülésében az agrár -kérdés. Nem tehetem, hogy erről egy pár szót ne szóljak. (Halljuk!) Én, t. ház, nem fogadhatom el, egyfelől azt, hogy még ha az agrár kérdésnek végleges, gyökeres megoldására gondol is valaki, hiba lett volna a helyett, hogy kötelessége volt a leghitelesebb kutforrások után eruálni, hogy mi volt az occupátió előtt a föld birtoknak, nem valódi, de törvényes helyzete; mert én azt hiszem, hogy a helyes megoldási módot, a véglegest is csak akkor lehet valamely országban megtalálni, ha az addig fennállott jogi helyzet tisztázva, felismerve van Azt is hiszem, hogy igen helyes törekvés — meglehet, hogy «gyes túlságos bureaucraticus működés belevegyült — de igen helyes törekvés volt mindenekelőtt arra törekedni, hogy a birtok biztosittassék a birtokosnak — biztosittassék annak jövedelme, de viszont a knéz biztosittassék arról, hogy tőle több, mint a fennálló törvény szerint követelhető, semmi esetben és semmi viszonyok között követeltetni nem fog. Ez volt törekvése a kormánynak. Ázt hiszem, hogy még azoknak nézete szerint is, a kik az agrar-kérdést gyorsan tovább akarták vinni, ennek kellett az első lépésnek leuni, hogy azután a többiekre nézve még csak javaslatot is készíteni lehessen. Én nem is hiszem — és ezt őszintén ki kell mondanom —• hogy érdekünkben állna más, mint igazság szerint, de a fennálló kifejlett viszonyok alapján, rendezni ezen kérdéseket. Mert nem helyesen állíttatott, hogy a közös pénzügyminister azt mondta volna, hogy a mi érdekünkben az van, hogy az ott levő nem alanyira népfaj, mint. hitfelekezeti különböző lakosokat felhasználjuk egymás ellen; nem ezt mondta, hanem azt, hogy érdekünk oda hatni, hogy megéljen egymással a nép jó viszonyban, békében; a jó viszonyban való megélhetésnek pedig első alapfeltétele az, hogy tisztában legyen mindenki joga, tisztában kötelessége iránt. És méltóztassék megengedni, ha arra kell nekünk törekednünk, hogy minden ott levő felekezet és népfaj békében és nyugton megélhessen, nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy ott mégis a stabilitásra szükséges talajdonnal biró legfőbb a musulmán elem, a melyet birtokának elvétele, vagy akár megváltása utján is az országból eltávolítani a magyar-osztrák monarchiának érdekében nem állott és nem is fog állani soha. Polit Mihály (közbeszól): Hát az usurpatiót fentartani ? (Felkiáltások jobb felöl: Rendre! Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök: Az usurpátiónak sok neme vau; például az is egy neme az usurpátiónak, ha valaki a képviselői jogot odáig terjeszti, hogy másnak a beszédébe belevág. (Elénk derültség és helyeslés jobbfelöl.) Különben t. képviselőház, megkivánom még itt jegyezni, a nélkül, hogy részletekbe bocsátkoznám, hogy bizonyosan értik és érzik a kormányok is azt, a mi iránt a kívánság itt már kifejeztetett: mentül előbb oda fejleszteni a viszonyokat, mentül előbb, mondom, hogy egy teljesebb, egy tisztább képe legyen a törvényhozó testületeknek a boszniai dolgokról, mint a miuo most van. Midőn ezt mondom, a nélkül, hogy most részletekbe bocsátkoznám, az iránti reményemet fejezem ki, hogy azok, a kik nem előzetes ellenszenvvel fogadnak mindent, a mi Bosznia és és Herczegovinára vonatkozik — és igy tehát Dárday Sándor t. képviselőtársam is — meg fognak nyugtatva lenni azok által, a miknek megtehetését mi óhajtjuk. Természetesen fenmarad teljes szabad elhatározási joguk ellenkező esetben követni azt az utat, a meiyet nekik saját hazafiságuk sugallni fog. (Helyeslés jobbfelöl. Halljuk !) Egy nagy általános vád emeltetett még és az mondatott, hogy scandalum, a mit mi ott teszünk Bosznia és Herczegovinában : (Halljuk!)