Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-102

208 102 mz<

S*8 ülés mAjns 13. 1883. a 3-ik bekezdés 3-ik sor 21. §. után (új a 2. §. első bekezdés o) pontban 19. §. helyett (1868: XL. törvényczikk 19. § a); b) poatban 20—24 helyett (1868: XL. törvény czikk 20., 22., 23., 24. §. régibb 21. §., új 4. §.); c) pont 45—48. §. helyett (1868: XL. t.-cz. 45-48. §-a); d) pont 31—34. §. helyett (régibb 31., 32. és 33., új 7., 8., 9. §-ok és 1868: XL. törvényczikk 34. §-a); a 3. §. első bekezdés a) pont 4. §. után (új 1. §.); 6) pont 32. §. után (új 8. §.); d) pont 21. §. után (új 4. §.), a 4. §. utolsó előtti bekezdés 2. sor 4. §. után (új 1. §.) ; a 8. §. utolsó bekezdés 2. sor 17. §. helyett (1868: XL. törv.-czikk 17. §-a) ; a 9. §. utolsó bekezdés 2. sor 16. §. helyett (1868: XL. törv.-czikk 16. §-a); a 10. §. 2-ik bekezdés 1. sor 10. §. helyett (Í8C8: XL. törv.-czikk 10. §-a); 3-ik bekezdés 2. sor 4. §. után (új 1. §.); a 11. §. első bekezdés 3. sor 4. és 15. §§-ok után (új 1. és 3. §§-ok(; a 12. §. első bekezdés c) pont 1. sor 17. §. helyett (1868: XL. törv.-czikk 17. §-a); a 13. §. első bekezdés első sor 40. §. ufán (új 13. §.); a 16. §. első bekezdés első sor 16. §. 6) pont helyett (1868: XL. törvényczikk 16. S-a b) 5 2-ik sor 17. illetőleg 40. §. helyett az 1868 évi XL. törv.-czikk 17. §-ának, illeiőieg a régibb 40. új 12. §-ok ; 4-ik sor, 4. §. után (új 1. §.); 2-ik bekezdés, 2. sor 4. §. után (új 1. §.); a II. fejezet első bekezdés 1. sor 4. §. után (új i. §.); 2-ik bekezdés 2. sor 32. §. helyeit (a jelen törv.-czikk 8. §-a); 2 ik bekezdés 3. sor 4. §. helyett (a jelen törvényczikk 1. §-a) ; 32. §. helyett (jelen törvényczikk 8. §-a); a III. fejezet első bekezdés 1. és 2. feor 25. és 27. §§-ok helyett a jelen törv.-czikk 5. és 6-ik §-ának három első pontja teendő." Elnök: T. ház! Méltóztatik a most felolvasott főrendi módosításokat elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ekként a véderőről szóló 1868 : XL. t.-cz. némely szakaszának módosításáról szóló törvényjavaslatra nézve a két ház közt a teljes egyetértés létrejővén, erről a főrendiház értesíttetni fog és a t. ez. legfelsőbb szentesítés czéljából ő Felségéhez fog fel terjesztetni. (Helyeslés.) Következik már most az igazságügyi bizottságnak 188. EZ. jelentése a Luxemburggal 1882. február 11-én a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy a bizottság jelentése felolvastassák, vagy méltóztatik azt felolvasottnak venni? (Felolvasottnak vesszük!) Ha méltóztatik felolvasottnak venni, akkor az általános vitatkozást megnyitom; az első szó illeti a bizottság előadóját. Kazy János, az igazságügyi bizottság előadója: T. képviselőház! A műit évben méltóztatott a közönséges bűntettesek kiadása iránt Belgiummal kötött egyezményt elfogadni. Az ezen törvényczikkel beczikkelyezendő egyezmény tökéletesen ugyanaz, mint a múlt évben Belgiummal kötött szerződés; tehát csak a szerződő fél változván, kérem a bizottság nevében a t. házat, méltóztassék ezt is elfogadni. Irányi Dániel: T. képviselőház! (Halljuk!) A ki ezen szerződésnek bevezető részét elolvasta, annak, ha addig nem tudta, bizonyosan feltűnt, hogy a kis Luxemburg nagyherczegség, a mely a németalföldi királyt uralja és mely mindössze 200,000 lakost számlál, önállóan köt idegen államokkal diploniatiai szerződéseket, levén Önálló külügyi vezetése, önálló diplomatiája. (Halljuk!) Ezt azoknak kedvéért nem tartottam fölöslegesnek megemlíteni, a kik lehetetlennek tartják, hogy egy fejedelmet uraló két ország ilyen jogokkal legyen felruházva. (Helyeslés a szélső balfelöl.) A dolog érdemére térve által, helyesen jegyezte meg a t. előadó ur, hogy ezen szerződés körülbelül tökéletes hasonmása annak, a melyet tavaly Belgiummal kötöttünk ; megegyez nevezetesen a II. ez. 30., 31., 32, és 33-ik pontjaira nézve is, melyekben többi között oly csekély fontosságú törvénysértések foglaltatnak, melyek az előbbi nemzetközi joggyakorlat szerint a kiadatás alapjául soha nem szolgáltak. Foglal magában továbbá ezen szerződés egyéb czikkekben oly rendelkezéseket, a melyek a szabadelvüség szempontjából hasonlóképen kifogás alá esnek. És ha mindamellett a részletes tárgyalásnál tartózkodni fogok attól, hogy ezélszertí módosításokat tegyek, annak méltóztassék tulajdonítani, hogy tavaly a Belgiummal kötött szerződés tárgyalása alkalmával, minden e részbeid igyekezetem a kormány és a többség ellenvetésein meghiúsult. Nem tehetem azonban, hogy ne figyelmeztessem a t. házat egy hiányra, mely törvénykönyvünkben mai napig létezik. És ez egy átalános kiadatási törvénynek hiánya, a melyet leginkább ilyenkor érezünk, a mikor hasonló szerződéseket kötünk, nem lévén semmi biztos vezérfonal, a mely azok tárgyalása és megállapításánál vezethesse úgy a kormányt, mint magát a törvényhozást. Ilyen kiadatási törvények léteznek más országokban és azért