Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-89
0 S9. országos Ülés márezius 29. 1882* tanyai. Szóval nem voltak megelégedve a társulat kapitányi kinevezéseivel. És azért folyamodtak, mint tudom, a t. minister úrhoz és folyamodásuk másolatát szívesek voltak felküldeni nekem is. Nem vagyok ugyan arra felkérve, hogy az országgyűlésen tegyem meg a felszólalást, de teszem mégis itten, mert itt akarok megmondani valamit. (Halljuk!) En ezen figyelmeztetést nem az igen t. minister úrhoz intézem, mert meg vagyok győződve, hogy a kormánynak egy társulat dolgaiba a kinevezendő egyéneket illetőleg, különösen a tengeri kapitányokat illetőleg beleszólása nem lehet és azt magára a kormány nem is vállalhatja, hogy valamely társulatnak meghagyja vagy ajánlja, hogy ezen és ezen kapitányokat vegye és ne másokat, mert annak nem teheti ki magát, hogy egy esetleges hajótörésért magára vállalja a felelősséget. (Igaz! Ugy van!) Ezt a figyelmeztetést, mondom, nem teszem a t. minister úrral szemben, inkább a társulattal szemben és pedig teszem azt itt az országházban, melynek tekintélye arra bizom^osau nagyobb hatással leend, nem az én szavaimnál fogva, hanem a ház tekintélyénél fogva, a hol ezen szavaim elmondatnak. És e figyelmeztetése EXE az, hogy Fiume századok óta épen fekvésénél fogva jó matrózokat, jó kapitányokat ad, a kik már hosszú utakat tettek Amerikába, Ausztráliába és most is mennek gőzhajókkal is, nemcsak vitorlás hajókkal és egyáltalában oly elemekből állanak, melyek képességgel birnak. így tehát az „Adriának" mindenesetre ajánlandó, hogy a hajókapitányok megválogatásában ugy járjon el, hogycaeteris paribus, külföldieknek fiumeiek felett előnyt ne adjon, mert az igazságtalanság ; ne vegyen rósz fiumeit jó idegen hátrányára; de ha a fiumei épen oly jó, mint az idegen, akkor a fiumeinek van csakugyan igénye a kineveztetésre. (Helyeslés a jobboldalon.) Én, t. ház, ezt voltam bátor az „Adria" figyelmébe ajánlani. Egyébiránt a törvényjavaslatot, melyet ugy hiszem, mindenki elfogad, bátor vagyok én is elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, az általános vitát berekesztem, szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját és a minister urat. B. Kemény Gábor, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. képviselőház! Minthogy gondolom, a ház minden oldaláról elfogadtatik a törvényjavaslat, csak igen röviden kívánok egy pár megjegyzésre válaszolni. Mindenek előtt legyen szabad Csernatony t. barátom figyelmeztetésére vonatkozólag egy pár adattal szolgálni. (Halljuk!) Nekem is tudomásomra jött, habár nem is hivatalos alakban, hogy Fiúméban némelyek nincsenek megelégedve a már most tisztán határozottan „magyar" Adria részvénytársaság kapitányainak kinevezéseivel. Teljesen igaza van előttem szólott t. képviselőtársamnak, hogy a ministernek joga egy subventionált társasággal szemben soha sem terjedhet ki annyira, hogy reá oetroyáljon hivatalnokokat, mert akkor egyszersmind a felelősséget is magára vállalná ezen hivatalnokokért. A legfőbb igény, melyet valamely hivatalnok irányában formálnunk kell az, hogy hivatásának megfelelni tudjon és akarjon is. Mindamellett felvethető az a kérdés, hogy mennyiben voltak hazánkfiai tekintetbe véve az eddigi kinevezéseknél. Ugy vagyok értesülve, hogy eddigelé kilencz kapitány neveztetett ki, kik közül nyolcz magyar, egy nem magyar, a magyarországi nyolcz közül az egyik alföldi, szegedi születésű. Kernelem, hogy ezentúl még több magyarországit is fognak kinevezni. Ezen adatokat kötelességemnek tartottam előttem szólt t. képviselőtársam figyelmeztetése következtében szintén itt elmondani. (Helyeslés.) Orbán Balázs t. képviselő ur szintén elfogadja a törvényjavaslatot általánosságban, de némely kifogása van, melyeket; pontonkint formuláz és melyek közt, nem tagadom, vannak olyanok, melyek nem képezik előnyös részeit a szerződésnek. De itt egy kétoldalú szerződéssel állunk szemben. Volt-e valaha kétoldalú szerződés olyan, melynek minden pontja csak az egyik szerződő félre lett volna előnyös, a másikra nézve nem. (Közbeszólások a szélső baloldalon: A bécsiek! Á Lloyd!) Nem kívánok a bécsi szerződésekről vagy a Lloydról szólni, itt nem erről van szó, hanem egy magyar társaságról és bátor vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urakat, hogy magam is ugyanazon helyzetben vagyok, mint Csernatony t. képviselőtársam, hogy akkor, mikor Orbán képviselő ur fájdalmát fejezi ki a felett, hogy nem valódi magyar elemből való magyar társaság fogja eszközölni ezen fontos vállalat vezetését: én nem értem, hogyan lehessen magyarabb társaság annál, mint a melyről itt szó van? Hivatalnokai egészen magyarok, székhelye magyar, nyelve magyar; hogy a pénz nem mind magyar, az lehet. De ki kezeskedik arról, hogy ha Fiúméban alakult volna egy ily társaság, annak a részvényesei részben nem külföldiek lettek volna-e ? A felhozott kifogások egynémelyikére is kívánok pár megjegyzést tenni. Előnyösebba szerződés annál, mely í 880-ban törvénybe lett iktatva, a mennyiben nem 170-re, hanem 200-ra van megállapítva a köteles járatok maximuma. Az Adria társaság, mely 1882-ig tulajdonképen idegen társaság volt, 170 járaton
