Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-89

89. országos ülés jelentetik be, csakis két hét alatt tartozik külön gőzöst indítani. Félek, hogy az ily késedelem el­fogja a kereskedést riasztani és Fiume ellen­lábasa és vetélytársa Trieszt felé terelni, hol a rögtöni szállítás biztosítva van. A kereskedést elidegenítő bizonytalanságot fokozza az is, hogy a társulat hajóinak Fiúméba érkezése és onnan való indulása nincsen bizo­nyos meghatározott napokhoz, hanem csakis 10 napi időközökhöz kötve. Azt is nagy hátránynak találom, hogy a szerződés szerint az Amsterdammal való össze­köttetés beszüntettetik, illetőleg a Marseille-ivel helyettesittetik. Holott Hollandiával való egybe­köttetésünk a jövőben bizonyosan kifizette volna magát, mig a Marseille-vel való érintkezés át­menetileg is létesíthető volt az Angolhonba és Amerikába menő gőzösök által. Hátrányosnak tartom, hogy a 10 év letelte után is kötelezett­séget vállal az állam a társulattal szemben s annak minden más fölött elsőbbséget biztosít. T. házi Nem folytatom, pedig még számos hátrányait tudnám e szerződésnek feltüntetni, hanem azt még sem mellőzhetem, hogy e szerző­désből le ne vonjam azon valóban meg döbbentő következtetést, mely szerint nálunk a kereskedelem fejlődése nem a jólét és vagyono­sodás fokozódását; hanem pénzünk külföldre özönlését és állami terheink emelkedését idézi elő. így van ez az „Adria" subventiójával is, mert 1877-ben e subventio csak 15,750 frtot tett, mig most, hogy Fiume kiviteli kereske­delme s igy ama vállalat jövedelmezősége is emelkedett, az állami subventio is megtízszere­ződött. Mindazonáltal Fiume kedveért kész vagyok ez áldozatot is meghozni s azért a törvény­javaslatot általánosságban elfogadom. (Általános helyeslés.) Csernatony Lajos: T. ház! Azon két év előtti vita alkalmával, melyre az előttem szólott t. képviselő ur méltóztatott hivatkozni, elmond­tam volt nézetemet bizonyos mozzanatokra nézve, melyek minden alkalommal észlelhetők, a midőn valamely positiv javaslat, positiv tény áll az ország előtt, az ország érdekeinek emelésére, az ország javának előmozdítására. Ilyenkor t. i. mindig előállanak némelyek és azt mondják: adjátok nekünk azt a subventiot, mi sokkal jobban megcsináljuk a dolgot. Addig nem mo­zognak, a mig valami nem történik; hanem mi­kor történik valami, történik helyes irányban, akkor előállanak fogásaikkal. Ezt elmondtam akkor bővebben, nem ismétlem most; és el­mondtam azt is, hogy meggyőződésem szerint az a vállalat, a melynek subventionáläsára az or­szággyűlés akkor felhivatott, Fiúménak közvet­márcülns 59. 1882. ff lenül és Magyarországnak közvetve a legnagyobb szolgálatokat tenni van hivatva. Most a két esztendő elmultával, a tapasztal­tak után nem mondom, hogy merem állítani, hanem azt hiszem, általános meggyőződés az, hogy alig volt törvényünk, vagy határozatunk, a melynek olyan üdvös eredményei lettek volna, mint azon két év előtti határozatnak, az Adria subventionálása tárgyában. Mindnyájan tudjuk, hogy Fiume azon idő óta emelkedik tulajdonképen, vagyis más szóval közgazdasági tekintetben azóta emelkedünk ten­geri képességünk által, a mióta az Adria társu­lat export és import szempontjából hasznára válik az országnak. A két évvel ezelőtt kötött, szerződésben ki volt kötve, hogy ez a társulat részvénytársulattá alakul át 2 esztendő lefolyása alatt. Ez most megtörtént, magyar tengeri hajózási részvény­társulattá alakult át és azért, mert ilyenné ala­kult, éa nem értem, hogy az előttem szólott t. képviselő ur tulaj donkép mit akar, midőn azt mondja, hogy ne külföldi, hanem magyar nemzeti — és még nem tudom, miféle más jelzőket használt, — társulat venné kezébe az ország tengeri hajózásának ügyét, mert — úgymond — az nemzeti ügy és minden kis állam is függetlenségre törekszik, csak a nagy Magyar­ország nem. Hát mit akar tulajdonképen a képviselő uri? Hiszen itt épen az történt, a mit ő óhajt: ma­gyar részvénytársulattá átalakult; ezt annyira ki lehet fejleszteni, hogy ez által a Lloyd reánk nézve egészen mellőzhetővé válik. Ebből olyan nagy magyar társulatot lehet csinálni, a milyenre csak a tettképesség, az élelmesség a nemzet ré­széről, a nemzetet reá viheti. Igen könnyen odaállíthatni egy másik ké­pet is, a melyen van egy silhonette, de melynek közepe üres. Itt azonban nem üres kép, ha­nem olyan valami van, a mit támogotni kell; és igen örvendek annak, a mit a t. képviselő ur beszéde végén mégis kifejezett és örömmel hal­Iotam ezt pártja nevében is kijelenteni, hogy igenis elfogadják a törvényjavaslatot, mert hasz­nosnak vélik Fiúméra és Fiume által az egész országra nézve. Ennyit csak azon ellentétre, melyet a kép­viselő ur kifejezni méltóztatott. Ezen alkalommal, (Halljuk!) mint fiumei képviselő és illetőleg mint erre különösen felszólított képviselő vagyok bátor egy figyelmeztetést tenni. (Halljuk!) A t. háznak tagjai is mindenesetre tudni fognak arról, hogy az „Adria" részvénytársulat­nak, vagyis már most magyar hajózási társulat­nak ideiglenes kinevezései miatt némi, a mint szokás mondani, rósz vér keletkezett Fiúméban | magában, minthogy állítólag mellőztettek kapi-

Next

/
Thumbnails
Contents