Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-89

89. országos ülés márczins 29. 1882. h Elnök: Ha nincs észrevétel,, a jegyzőkönyv ezen két pontja hitelesíttetik. Következik az igazságügyi bizottság 165. sz. a. kinyomatott jelentése a Szeged szab. kir. város területén eszközlendőkisajatításokrólszóló í 879. évi XIX. t-cz. érvényének meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy a jelentés felolvastassék ^vagy méltóztatik azt felolvasottnak tekinteni? (Igen!) Ha felolvasottnak méltóztatnak tekinteni, akkor az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Mandel Pál előadó: T. ház! Az 1868: LV. t.-ezikkel a kisajátítási eljárás az országnak Budapest területen kívül eső részeire nézve szahályoztatott. Ugyanez történt újabban az 1881. évi XLL t-czikkel; azonban időközben 1879-ben a szegedi katasztrófa következtében Szeged területén eszközlendő kisajátítások czéljából az 1879: XIX. t.-ez. alkottatott. Ezen t.-ez. hatálya újabb törvényhozási intézkedés nélkül f. é. május 25-én lejárna. Azon okok azonban, melyek az 1879; XIX. t.-cz.-ben foglalt alkotmányos kivételes intézkedést szükségessé tették, részben még jelenleg is fenforognak, nevezetesen az árvíz által le nem romlott részeken némely szabályozási tervek, mely végleg keresztül vive nincsenek, továbbá az 1879 : XIX. t.-ez. értelmében megkezdeít némely kisajátítási esetek még nincsenek végleg lebonyolítva, ennélfogva szükségessé válik az említett kivételes intézkedés érvényessége határidejének kiterjesztése. A kormány által benyújtott törvényjavaslat az 1879 : XIX. t.-cz. érvényét 1883. június 30-ikáig ajánlja meghosszabbítani. A bizottság a törvényjavaslatot behatólag tárgyalván, annak elfogadását ajánlja a t. háznak. Elnök: Ha senki nem kivan szólani, akkor határozatképen kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa szakaszonként a törvényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök : Ha nincs észrevétel, a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, annak végleges megszavazása a holnapi ülésre tűzetik ki. Következik „a mozgósítás eseteben behívott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok, honvédek és egyéb jogosultak gyámol nélküli családjainak az 1880. évi XXVII. t.-cz. 5. § a alapján nyújtandó segélyezés módozatáról" szóló törvényjavaslat. Méltóztatnak-e kívánni a jelentés felolvasását? (Felkiáltások: Felolvasottnak v esszük!) Ha nem méltóztatnak kívánni, akkor az átalános vitát megnyitom; az első szó az előadót illeti. Rakovszky István előadó: T. ház! Azt hiszem, hogy azon intentió, melyet a pénzügyi bizottság a maga részéről csak helyesléssel fogadhatott és a mely a törvényjavaslatban foglaltatik, a házban is kétségkívül helyesléssel fog találkozni és ellenzéssel, kifogásokkal nem is találkozhat azon czél, hogy a mozgósítás esetében behívandó tartalékosok családj állam részéről segélyezésben részesüljenek azon mérvben, melyben az illető behívott családja eltartásához maga is hozzájárult. Ezen hitben feleslegesnek tartom a törvényjavaslatot bővebben indokolni és a pénzügyi bizottság részéről is ajánlani. Eöviden azt jegyzem meg, hogy a

% pénzügyi bizottság új szövegezést nyújtott a ház elé, mely a törvényjavaslat egyes intézkedéseit a segélyezésre nézve előnyösebbé kívánja tenni, a segélyezést könnyebbé azon intentiónäk megfelelőleg, mely a törvényjavaslat alapelveiben foglaltatik. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság ezen módosításával, nézetem szerint javításával, elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólásra senki sincs feljegyezve és szólni senki sem kíván, határozatkép kimondhatom, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Duka Ferencz jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, 1—12. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ennélfogva a törvényjavaslat úgy átalánosságban, mint részleteiben el lévén fogadva, annak végmegszavazása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági bizottság jelentése, „a Fiume és a nyugot-európai kikötők közt feutartandó rendes gőzhajózási Összeköttetésről" szóló 139. számú törvényjavaslat tárgyában. Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, az átalános vitát megnyitom, az első szó az előadó urat illeti. Baross Gábor előadó : T. ház! Méltóztatik tudni, hogy a Fiume és nyugot-európai kikötők közti gőzhajózási összeköttetés tekintetében már az 1880: XXVI. t.-ez. intézkedik. Ezen törvényezikk életbeléptetése óta a kormány által közölt adatok tanúskodnak arról, hogy ezen gőzhajózási összeköttetéseknek létesítése tényleg közrehatott arra, hogy Fiume forgalmi és kereskedelmi összeköttetései gyarapittassanak és tényleg alapul veendő ahhoz, hogy Fiume kereskedelmi forgalma és a Fiume felé különösen Magyarország belsejéből irányult árúforgalom kedvező emelkedést mutat. Méltóztatik arra is emlékezni, t. ház, hogy az 1880 : XXV. t.-cz. 16. szakasza szerint az akkor szerződésbe lépett angol társaság helyébe egy „Adria" ezímű magyar