Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-72

72 országos ülés márezms 6 1882. Sí. fát kap, melyet a község faiskolájába az apjáé vagy nagyapjáé mellé elültet, bizonyos kegyeletes vonzalom támad benne ezen csemete iránt, azt gondosan ápolja s a tapasztalás azt mutatja, hogy ki egy fát igy megszeretett, lassanként vonzalmat nyer a gyümölesfatenyésztéshez átalában véve. De nem tartom heíyenlevőnek a gyümölcstenyésztés előnyeit részletesen fejtegetni a minister úrral szemben, csak egy pár kérdésre kívánom figyelmét felhívni; (Ralijuk!) nevezetesen arra: hogy nagyobb arányban járuljon az ország is ez ügy fejlesztéséhez, óhajtom, hogy gyümölcsészeti iskolák terjesztésére az irodalom utján is nagyobb gond fordittassék, de különösen a hol megvan az intézmény, ott ápoltassák. Ott van az országos gazdasági kiállításon is figyelemre méltatott s messze földön is páratlan pomologiai múzeum, mely igen csekély állami segélylyel kiegészíthető és hasznosan oktató azokra nézve, kik a gyümölcsészet terén tájékozást szerezni kivannak. De meg fontosabbnak tartom a kísérleti állomások felállítását, milyenek a szőlőszet terén is vannak ; és szükségesnek tartom minden vidéken, melyek a többiektől égalji, talaj és más tekintetben különböznek s mely intézmény által megállapítható, hogy mely vidéken minő fajok tenyészthetők haszonnal. Tömérdek pénz, idő és fáradság az, a mit egyes amateurök e tekintetben áldoznak s néha 10 év múlva jő rá az illető, hogy pénze s fáradsága haszontalanul kárba veszett, míg ellenben ha tudta volna, hogy mely gyümölcsfaj alkalmas az illető vidékre, ezt haszonnal és gyönyörűséggel ápolhatta volna. Erre épen most van szükség és alkalom. A tanerők hiányát hozza fel a minister úr, hogy bizonyos irányban nem fejlődhetünk. Tanerők tekintetében igen szerencsésen állunk e részben. Vannak számosan, kik egész életük feladatává tették a gyümölcsészet ápolását s van gyümö]csészünk, kinek neve már túlment az ország határán s Európa első gyüniol csészéi során említtetik neve. Kívánom, hogy a minister ur érintkezésbe téve magái a belügy minister úrral, a törvényhatóságok, szolgabirák és jegyzők utján törekedjék hatni, valamint a cultusminister ur segélyével a tanfelügyelők által, a közlekedési minister úrral egyetértőleg pedig odahatni méltóztassék, hogy az országutak és vasutak mentén, valamint a vasúti állomások most használatlanul álló helyei gyümölcsfákkal beültettessenek. Legfontosabbnak tartanám továbbá, ha érintkezésbe tenné magát a pénzügyminister úrral a végett, hogy valamint az újonnan épült házaknak, melyek azonnal jövedelmezőkké válnak s valamint az újonnan beültetett szőlőnek bizonyos időre megadatik bizon];os adózási kedvezmény, ez az újonnan ültetett gyümölcstelepeknek is megadassák. Ezeknél is 15—20 évig kell várni, míg valaki I KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. IV. KÖTET. gyümölcsészetéből befektetett tőkéjét visszakapja, nagyon méltányos tehát, hogy ez bizonyos kedvezmény által ellensúlyoztassék és a termesztési kedvnek útjában ne álljon az, hogy azon föld, mely költségbe kerül, de nem jövedelmez, ezen idő alatt is súlyos adó alá essék. A társadalomban oly irány indult meg a legújabb időben, mely igen kedvez a gyümölcstermesztés iránti érdeklődés felkeltésének. Ez azzal kecsegtet, hogy ezentúl a gyümölcstermesztés nem lesz egyes amateuröknek költséges privát passiója, hanem a nép egyik megélhetési módja és jövedelmi forrása. A szakirodalom szintén migyobb arányokban kezd fordulni ezen tárgy felé. A sajtó foglalkozik vele. És a nemzet minden rétegében elismerik ezen eddig meglehetősen elhanyagolt termelési ág fontosságát. Nagy mozgalom indult meg egy országos gyümölesészeti egyesület megalakítására. Itt van tahát mindazon feltétel, mely a kormánynak némi segítő közbelépése mellett szép sikerre mutat kilátást. Nem tartom a kormány feladatának, hogy oly iparágakat vagy oly termelési ágakat, melyeknek feltétele nálunk egyätalában hiányzik, kényszer utján megteremtsen, hanem viszont mulasztásnak és hibának tartom, ha azokat, miknek természetes feltételei nálunk megvannak, még inkább kifejleszteni és az őserőnek kívülről segítségére jönni elmulasztja. (Helyeslés.) A kormánynak e kötelességét ezen költségvetésben elmulasztva látom. Határozati javaslatot benyújtani nem kívánok s azon reményem kifejezésével végzem be beszédemet, hogy a jövő évben azokat, miket, felemlíteni bátor voltam, a t. kormány figyelmére méltatandja s többé ilyen kifogás alá nem lesz alkalmam vonni a költségvetést. (Helyeslés bal/elül.) Madarász József: T. ház! Az előttem szólt t. barátom véleményéhez csatlakozom és ha ő fel nem szólalt volna, én most vártam volna még, mert láttam, hogy a mint felhozta t. barátom, hogy ajánlja egyúttal a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur figyelmébe, hogy a vasutak mentén a gyümölcsfatenyésztés nagyobb mérvben szorgalmaztassák— óhajtom, hogy hibásan láttam légyen — a t. minister ur némi ellenkező véleményt mutatott, Emlékezem rá, hogy 1880. november 24-én volt szíves nekem a közlekedési s egyúttal a földmívelési minister ur is válaszolni azon kérdésemre : hajlandók-e az állami vasutaknál, a vasutak mentén és kiválólag bizonyos őrházaknál a gyümölcsfatenyésztést előmozdítani. A közlekedési minister ur nekem azt mondta, hogy megtesznek minden intézkedést és 1882-ben már a kőbányai gyümölcsfa-iskolából nagyobb, nevezetesebb kiültetések fognak esz11