Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-71
71. országos ülés márczms 4. 1S82. 49 urat, méltóztatnék az illető megyékéi; felszólítani és buzdítani, hogy indítsanak meg mielőbb társadalmi mozgalmat, az illető megye vagy vidék gazdasági viszonyainak leginkább megfelelő irányú gazdasági egylet alakítása végett. Ha az ipar és kereskedelem érdekében az ipar és kereskedelmi kamarák létesítése és működése szükségesnek, áldásosnak bizonyult, hazánk mezőgazdaságának felvirágzása érdekében, meggyőződésem szerint még inkább szükséges és üdvös lenne általános, egyöntetű, rendszeres működésre és erre hivatott orgánumok: gazdasági egyletek 1 étesítés ére törekedni. Megyei gazdasági egyletekről szólva, nem hallgathatom el, hogy az ily egyleteknek az lenne tulaj donképeni hivatása és czélja, hogy az illető megye vagy vidék sajátlagos — speciális -— gazdasági viszonyait különösen tanulmányozzák, műveljék, az eredményről a kormányt időnkint kimerítő véleményes jelentésekben tudósítsák s tegyenek további kísérleteket arra nézve, hogy a gazdálkodásnak, sőt a kézmű-, házi- és gyáriiparnak is, melyik ága lenoe a megyében újonnan meghonosítható és legtöbb haszonnal űzhető ; s mindezeket a kormány erkölcsi és anyagi támoga. tásbaa, segélyezésben részesítse s a legalkalmasabb módon hozza évenként a hazainagy közönség tudomására. Továbbá hasson oda a szakminister ur, hogy a gazdasági egyletek állítsanak fel saját területökön terménycsarnokokat, mint ez már tényleg több helyt csakugyan fennáll s igen ezélszerű és hasznos intézménynek bizonyult. A kísérleti ügyekre vonatkozólag, különösen a magnemesítések eszközlésére bátorkodom felhívni a t. minister ur figyelmét. Továbbá — ezélszerüaek tartanám, ha a megyei gazdasági egyletek időnként kiállításokat rendeznének a saját vidékükön legnagyobb sikerrel termelt és újonnan meghonosított mindennemű terményekből s aztán az ezek közt legkitűnőbbeknek itélt terményekből tervszerűleg, nagyobb időközönként egy-egy országos kiállítás rendeztetnék s ennek eredménye a gazdasági egyletnek, a kormány által készítendő és ingyen megküldendő időszaki kiadmányokban részletesen ismertetnék és ajánltatnék, hogy ezekből a gazdaközönség biztos tudomást és tájékozást szerezhessen magának, hogy hol és mit lehet legnagyobb sikerrel és haszonnal termelni s honnan szerezheti be és rendelheti meg — mint megbízható és jutányos vételforrásból — szükségleteit. Az időszaki kiadmányokról szólva — fölötte kívánatosnak tartanám, hogy alkalmilag intézkezdjék a minister ur, miszerint a közgazdasági hetilap s egyéb időszaki kiadmányokban, melyek minden gazdasági egyletnek, földmívelő és népköröknek ingyen megküldendők lennének, nyerKÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. IV. KÖTET. jen tájékozást és biztos útbaigazítást a nép és középosztály arról is, hogy — esetleg kölcsönre szorulva — kellő biztosíték mellett, mely solid pénzintézeteknél lehet a legkedvezőbb feltételek mellett, a legolcsóbb kamatú kölcsönt nyerni? mert ezen intézkedés is egy hatályos óv- és segélyeszköz lenne az uzsora által okozott közelszegényedés ellen. A megyei és városi gazdasági egyletek mellett, figyelemre méltó hivatással bírnak az úgynevezett földész- vagy népkörök is; és kívánatos volna, ha ezeknek társadalmi utón való szaporítására, a kormány szintén kiterjesztené figyelmét, ngy azonban, hogy az ily földész- vagy népkörök ne legyenek a meddő politizálás fészke, hanem legyenek valóban gazdasági és népkörök, — mint Egerben a „földmívelők téli olvasóköre", vagy Bács-Bodrogh megye Cserrenka községében a „mezőgazdasági olvasó egylet" s több hasonlók, — a hol a nép, különösen a téli hónapokon át, szabad idejét gazdasági és egyéb hasznos ismeretek gyarapítására s barátságos és tanulságos eszmecserék folytatására fordíthassa. A gazdászatnak egyik igen hasznos és jövedelmező ága, melynek egyik szerény napszámosa is vagyok: a méhtenyésztés. Ennek hazaszerte leendő általános elterjesztése érdeké ben a jelen költségvetésben, a vándor méhésztanítók javadalmazásán kívül előirányzott 3000 frtot nem tartom elegendőnek, mert én óhajtom az ország összes lakóinak életét megédesíteni. {Helyeslés.) Az okszerű méhtenyésztés ügye csakis ugy nyerhet nagyobb lendületet, ha a kormány által több kedvezményben és segélyben fog részesiítetni, azért már a jövő évi költségvetésben, e czímen nagyobb összeget kérnék előirányoztatni, hogy az okszerű méhtenyésztés az ország minden vidékén mielőbb általánosan eltérj edhessen. {Helyeslés.) A selyemtenyésztésre vonatkozólag az állam 9000 frtot fordít. Megjegyezni kívánom, hogy, habár az országos selyemtenyésztési ministeri meghatalmazott: Bezerédy Pál ur, sok jóakarattal működik e téren, azonban a selyemtenyésztési ügy mai állását tekintve, kénytelen vagyok azon meggyőződésemnek kifejezést adni, hogy a selyemtenyésztés országos elterjedésének legnagyobb akadálya: a gubóbeváltás jelenleg hiányos rendszerében van. Selyemtenyésztő lenne az országban elég, termelnek is a selyemtenyésztésre alkalmas vidékeken, azonban a termelők fáradozásának kevés az eredménye, az anyagi haszna, mert a termelt selyemgubó eladási árának nagy részét felemészti a csomagolási- és a szegszárdi gubóbeváltási intézetbe való szállítási költség. Hogy tehát a selyemtenyésztés csakugyan nagyobb lendületet nyerjen, erre nézve első és legszükségesebb intézkedés lenne: a gubóbevál7