Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-71

36 7L ertzágos ülés márczins 4 1882. az volt felhozva, a mi az államvasutak és álta­lában más vasutak részére vagy saját használatra és beruházásokra előállíttatott; az 1880. évi jelentésben meg vannak különböztetve azon szállítások, a melyek egyéb felek részére történtek és végül a mi eladásra gj^ártott készleti tár­gyat képez. Madarász József (közbeszól): A 79-ikiben is benne van. Ordódy Pál, közmunka- és közlekedési minister: Abban is bővebb az 1880. évi üzleti jelentés, hogy a forgó tőke állapota 1880. év végével részletesen kitüntettetik. Uj az a kimu­tatás is, mely a műhelyekben félig kész gyárt­mányokról szól. Aztán új a gépészeti, a leltári felszerelések rovata 1880 végével, a mennyiben 1879-ben csak egy összegben volt kitéve mind, 1880-ban pedig külön van kitüntetve a gépek és a leltári tárgyak értéke. A jövő üzleti jelentés még részletesebb lehet. Ezen jelentésben az anyag leltári kimuta­tása is részletezve lesz, részletezve t. i. annyi­ban, hogy külön fognak ki mutattatni a gyártási tárgyak és az eladásra való készletek. Készle­tesebb már most is az üzleti számlázás, a meny­nyiben az üzleti kiadások nemcsak fejezetenkint mint eddig, hanem ezímenkint könyveltetnek, ennek alapján lesz az üzleti jelentésben is a kiadás ezímenkint kimutatható. Szóval t. ház, mindazon részletezés, a mely a gépgyárnál lehetséges, már a jövő évben meg­lesz, még inkább meglesz a 82-ik évi jelentés­ben, miután új részletesebb számlázási minta állapittatott meg, mely azonban csak 1882. január 1-én léptettetvén életbe, csak az 1882. üzleti jelentés lesz felhasználható szerkesztésénél. Ezen részletezésre kiterjedhet a gépgyár addig, a meddig oly adatokat nem kivannak tőle, melyeket más versenyző vállalatok aztán saját előnyükre kihasználhatnának. Azt hiszem, ezt a t. ház nem fogja kívánni, mert ilyent sem magán, sem állami kezelés alatt álló gyártól sem lehet kívánni. A t. képviselő ur még azt hozta fel, hogy egy bizonyos hajó és gépre kötött alkut az igazgató, a mely iránt per van folyamatban s azt kérdi: hogyan van az, hogy arról az 1880. évi üzletjelentésben adat nincs? Nincs azért, mert ez ügy 1881-ben bonyolittatotfc le, így tehát csak az 188Í. évi üzletjelentésben lehet arról szó. Egy határozati javaslatot is nyújtott be a t. képviselő ur, a melynek lényege, hogy a forgó-tőke kamatai az üzleti számlára vitessenek át s hogy a kopásra stb. évenkint leírások tétessenek. T. ház! Én ma is azon véleményben vagyok, hogy ily állami gyárnál, a mely forgó-tőkéjét úgynevezett ellátmányokból szerzi be, a forgó­tőke kamatainak felszámítása nincs indicálva. Az állami gépgyárnak forgó-tőkéje az államvasutak forgó-tőkéjével együtt kezeltetik. A forgó-tőke kezelésének ezen módja telje­sen különbözik attól, mely magán-gyáraknál szokásos, melynek lényege az, hogy a forgó­tőkének felhasználatlan része kamatokra helyez­tessék ki. Hogy micsoda gyakorlati hasznot vár a t. képviselő ur a leírásokból egy állami gyár­nál, azt nem tudom. A leírásoknak legelső és legfőbb gyakorlati eredménye az, hogy a tiszta jövedelem aránya a tőkéhez viszonyítva évenkint kedvezőbbnek fog mutatkozni, mert a leírásnak következtében a tőke évenkint csökkenik. Én nem mondom azt t. ház, hogy a leírá­sokat megtenni és a forgó-íőke kamatait beszámí­tani nem lehet, de a gépgyárnál van egy körül­mény, a mely miatt e dolgot mindenesetre tanul­mányozni kell, ez azon szerződési viszony, a mely mellett az igazgató alkalmazva van. Tudva levő, hogy a gépgyár igazgatójának 2% tantiéme jár a bruttó jövedelemből, már pedig a bruttójövedelem, a forgó-tőke kamatai és a leírások beszámítása nélkül áll elő; vagy az az eset állhatna tehát be, hogy az állam szerződési kötelezettségének nem tenne eleget, vagy az, hogy sokkal nagyobb bruttójövede­lemből kellene az államnak a tantiémet fizetni, mint most. Én tehát a t. házat arra vagyok bátor kérni, hogy ezen határozati javaslatot ne méltóztassék elfogadni, hanem méltóztassék megnyugodni abban, hogy a közlekedési minister e kérdést tanulmányozván, a jövő évi budgettel egyidejűleg tegyen a követendő eljárás iránt jelentést és esetleg javaslatot. (Helyeslés jobbfelöl.) Szögyény László előadó: T. ház! Le­gyen szabad egész röviden azon bizottság nevé­ben, melyet képviselni szerencsém van, Mada­rász József t. képviselő ur felszólalására néhány megjegyzést tennem. (Halljuk!) A t. képviselő ur csodálkozását fejezte ki a felett, hogy a pénzügyi bizottság is oly elő­nyös színben tünteti fel a magyar királyi állami gépgyár által elért eredményeket, mig az ő, de a pénzügyibizottságnak számításai szerint is, a pénzbeli eredmény, a tiszta jövedelem ez idén a tavalyihoz hasonlítva csekélyebb összeget tün­tet fel. Engedje meg a t. képviselő ur, hogy figyel­meztessem arra, hogy a pénzügyi bizottság jelentésében indokolta azt, miért tartja ezen jöve­delemcsökkenést az üzletnek nagyobbodásával, melyet bizonyára a magyar királyi állami gép­gyár felmutat, tökéletesen megegyezőnek. Tény az, hogy 1882-re a bevételek 412 ezer frttal többet tesznek ki, mint 1881-ben; de viszont a

Next

/
Thumbnails
Contents