Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-71

71. országos ülés márezius 4. 1882. 3r: kiadások 424 ezer írttal tesznek ki többet, mint 1881-ben. Ezen 424 ezer frtnyi nagyobb kiadás­ból azonban magára az általános igazgatási költ­ségekre csak egy minimális, 6—7 ezer frt közt eső összeg számítható fel; a többi mind beruhá­zásokba fektettetett, olyan beruházásokba, a melyeknek ezélszerüségét a ministeri indokolás bőven kifejti. Méltóztassanak megengedni, a ministeri indokolásban el van mondva, hogy mozgonyok és cséplőgépek gyártása csak 1878-ban kezdetett meg és 1878-ban és 1879-bea 91 drb. mozgony és 66 darab cséplőgép gyártatott és árusittatott el. 1881. évben már 34 darab moz­gony és és 48 darab cséplőgép gyártatott. Ha már most ezen iparágnak fejlődését meg akarjuk védeni a külföldi, különösen az osztrák con» currentia ellen, a melynek az ily gyártmányok, mozgonyok és cséplőgépek tekintetében igazán legkedvezőbb dominiumát a magyar piacz képezte, nem zárkózhatunk el az elől, hogy nagyobb befektetések által képesítsük ezen állami gép­gyárt arra, hogy ezen igazán szépen megindult üzleti előmenetelét ezután is folytathassa. Már most, ha méltóztatnak emlékezni arra, hogy 1877-ben a képviselőház felhatalmazta a köz­lekedésügyi ministert, hogy a tiszta jövedelemből, a mennyiben az 25 ezer frtot meghalad, jelen­tékeny részt beruházásokra fordíthasson ; a tiszta jövedelem pedig nemcsak hogy a 25 ezer frtot meghaladta, hanem az idén is 66 ezer írtban mutatkozik. Ennek következtében igen természe­tes, hogy feljogosítva érezte magát ugy a minis­ter az előirányzásra, mint a pénzügyi bizottság a minister urnak azon előirányzatát helyben hagyni, hogy beruházásokra ezen évben nagyobb összeg vétessék fel, mint a múltban. A mi a t. képviselő urnak azon megjegy­zését illeti, melyet az 1880-iki üzleti jelentésre tett, kiírtam azon határozati javaslatot, melyet a t. ház a t. képviselő ur indítványára fogadott el. Az 1880-iki 306-ik ülésben a t. képviselő ur két pontból álló határozati javaslatot adott be. Az első pont azt mondja, hogy az állami gépgyárnak üzleti jelentésében az üzlet meneté­nek és berendezésének költségei és bevételei kimerítően és részletesen adassanak elő; máso­dik pontjában azt mondja, hogy a bevételek, kiadások és jövedelem a más magángy árak által követett eljárás szerint állapíttassanak meg, a mely szerint az adó, az üzleti tőke kamatai és az épületek stb. fentartására szükséges leírások az üzlet terhére felszámittatván, az ezen levoná­sok utáni összeg vétethetik jövedelműi. Ezen határozati javaslatnak első része fogad­tatott el. Ha mind a két része elfogadtatott volna, akkor elismerem, hogy a t. képviselő urnak igaza volna, hogy az 1880-iki üzleti jelentés nem oly szellemben szerkesztetett, mint ő kívánta. De minthogy javaslatának második része el nem fogadtatott, hanem csak az első rész, melynek értelmében a minister a ház által arra utasítta­tott, hogy e gépgyár költségeit és bevételeit részletesebben és kimerítőbben adja elő, csak egy pillantásból, melyet a kimutatásra vetni méltóztatik, meg fog győződni arról, hogy te­kintve, a mit a minister ur is mondott már, hogy t. i. 1880-ban november végén hozatván a határozat, 1880-ra bővebb kimutatást lehetetlen volt összeállítani. Azt hiszem, hogy a képviselő ur megelégszik a miniszter ur azon nyilatkoza­tával, hogy a jövő üzleti kimutatások még bőveb­ben és teljesebben fognak összeállittatni. Ezek alapján kérem a t. házat, méltóztassék az elő­irányzatot a pénzügyi bizottság által javasolt összegben 1.454,000 írtban elfogadni. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház! (Felkiáltások jobbfelöl: Mily czímen f) Hogy mi czímen kívá­nok szólani, ha kérdeni méltóztatik, azt vála­szolom: ugy hiszem, mint indítvány beadója, mely a ház bizottsága által nem tárgyaltatott; de ha e czím alatt nem engedtetnék meg, (Hall­juk! Halljuk!) akkor szavaim félreértése miatt kérem a szót. Egyébiránt ragaszkodom ahhoz, indítványom épen olyan, mint volt Rohonczy képviselőtársamé a múlt napokban, más alak­ban, de a házszabályok szerint ép olyan indít­ványozó vagyok, mint ő. Egyébiránt csak néhány rövid megjegyzésre kérem a ház becses figyel­mét. (Halljuk!) Legelőször is előadó képviselőtársamnak meg kell jegyeznem, hogy oly szerencsétien vagyok, hogy valószínűleg nem ugy fejeztem ki magamat, mint ő vélte — azt mondja csodálko­zásomat fejeztem volna ki azon, a miként a pénzügyi bizottság nyilatkozott a gépgyárról, — engedelmet kérek, csudálkozásomat nem fejeztem ki, csak azt mondám, hogy a pénzügyi bizott­ság azt meg ezt jelenti és e tekintetben meg­engedi, ha a pénzügyi bizottság ebbeli jelentését meggyőződésem szerint nem tartom helyesnek. A mi pedig azt illeti, hogy védelmére kél az előadó ur azon jelentésnek, mint a közleke­dési minister ur; hát én elismerem, hogy azon jelentést nem lehetett 1880-ra a legjobb akarat­tal is egészen kellő részletezéssel várai és hogy 1881- és 1882-re másképen és részletesebben adathatik elő, de abban már téved az előadó ur, a mire okoskodását alapítja, hogy az én határo­zatijavaslatomban ez állana, hogy „részletesebben és kimerítőbben." Szögyény László előadó: Részletesebben és kimerítőbben! Madarász József: Válogassuk meg szaba­tosan a kifejezést és nem részletesebben és ki­merítőbben, hanem részletesen és kimerítően kíván­tam és mivel jól tudom, hogy az 1880-iki üzleti

Next

/
Thumbnails
Contents