Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

87. országos ttlég márciius 27. 1882. 377 Ezen Öröklött kisebb mezőgazdaságok birtokosai elnevezése alatt értetnek a telkesgazdák és a középosztályhoz tartozó mezei gazdák. De azt meghatározni, hogy ez épen egy negyed vagy fél telek legyen, nem lehet. Méltóztatnak mindnyájan tudni, hogy a negyedtelek egy helyen 8, máshelyen 18 és különféle számú holdat foglal magában és gyakran a 18 holdas negyedtelek jövedelme kevesebb, mint a 8 holdasé. Ez nem új dolog. Ez egy régi kitétel a mostani törvényben. Kérem tehát annak meghagyását. Szathmáry képviselő űr módosítváuya tulajdonkép nem egyéb mint praecisebb kifejezése a minősít vény meghatározásának, melyre nézve a törvény rendelkezik. Készséggel elfogadom. De nagy bajba jő Turgonyi képviselő ur, mert ő azt mondja, hogy elfogadja Lesskó, Kiss és Szathmáry képviselő urak módosítváuyait; már pedig Szathmáry képviselő ur módosítványa épen annak egy részét irja körül, a melynek kihagyását Kiss képviselő ur indítványozza. Még a különvéleményre van megjegyzésem. Már első beszédemben megemlítem, hogy nem vagyok hajlandó azt elfogadni. Tehát ezen részét sem, még pedig azért, mert azon kedvezményt, mely az iparosokra kiterjesztetnék, a kereskedők és más osztályok is követelhetnék. Katonai szempontból sem fogadhatnám el azt, mert épen, miután igyekszünk lehetőleg a hadsereg felszerelésénél megtakarításokat eszközölni, méltóztassanak elgondolni most már, hogyha épen azon kisiparosok, kézműipaiosok lesznek azok, kik fel fognak mentetni a hadseregben való szolgálat alól, sikkor a hadsereg felszerelésére nézve az egyes ezredek és századoknál kik lesznek azok, kik a ruházati és a javítása munkákat teljesíteni fogják. Végre kijelentem, hogy sem a törvényjavaslat eredeti szövegét — az utolsó bekezdést illetőleg — mely a néptanítókra vonatkozik, sem Hegedüs Sándor képviselő ur indítványát nem fogadom el. Mert a véderő-bizottság igen kimerítőleg és behatóan tárgyalta e kérdést és meggyőződése az volt és ez tökéletesen az enyém is — hogy ezen kérdést máskép megoldani, mint azt a véderő bizottság ajánlja, nem lehet és ha ez nem a bizottság szövegezése szerint fogadtatnék el, ex a néptanítókra nézve lehető legnagyobb igazságtalanság volna. Méltóztassanak meggondolni még ha Hegedűs t. képviselő ur indítványa fogadtatnék is el — akkor a néptanítókra nézve beállna az a szükségesség, hogy ők a hadseregnél egész külön evidentiában tartassanak, különben ?zokat a rendes evidentiában tartani teljes lehetlen volna; beállhatnának t. i. oly anomáliák, hogy egy néptanító, ki ép azért mentetik fel részben a szolgálattól és csakis azért képeztetik ki 8 hét alatt, mert néptanító, azután pedig haza KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. IV. KÖTET. bocsáttatik, ezzel megtörténhetnék az, hogy ő katonai kötelezettségének p. o. 3-ik évében, háború esetén behivatik, 5-ik évében kötelezettségének be vonul a tartalékos gyakorlatokra is. Ha ő azután p. o. életének 28-ik évében pályát változtatna, akkor ő tartalékbeli szolgálat után ismét kényszerítve lenne még tettleges szolgálatban szolgálni talán 1 — 17* évet. Egyátaläban igen kérem a t. házat, méltóztassék figyelembe venni azt, hogy a mi néptanítóink, daczára annak, hogy nekik béke idején adatnak kedvezmények, mégis életük és vérükkel mindig kötelezettségben állanak és maradnak szemben a hadsereggel háború esetén. És hogy ezen kötelezettségük semmibe se vétessék s hogy azért ők még talán 26 vagy 28 éves korukban még 1 — 172 évig lehessenek kötelezhetők a tettleges állományban szolgálni, ez igen terhes, ha szabad mondanom, igazságtalan eljárás volna a társadalom ép azon osztálya iránt, melynek pályája különben sem nagyon rózsás {Helyeslés a jobboldalon.) Mindezeknél fogva kérem e szakaszt a bizottság szövegezése szerint elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 6., ezelőtt 27. §-hoz 9 móíosítvány adatott be. Az első indítvány, a melyre szavazni kell, az, melyet Polonyi Géza képviselő ur beadott, a mely az első bekezdésnek a bizottsághoz való visszautasítására vonatkozik, mert ha ez elfogadtatnék, akkor az első bekezdésre vonatkozó többi módosítás tárgytalan lenne. Ha ez nem fogadtatnék el, akkor szükséges, hogy sz első bekezdésre vonatkozólag döntessék el, vájjon az elfogadtatik-e szemben a külöuvéleménynyel, mint a mely más szöveget javasol. Ha a bizottság szöveg? elfogadtatik, akkor következnének Szathmáry, Rakovszky képviselő urak módosításai és Polonyi második módosítása és dönteni kellene először a fölött, elfogadja-e a ház Lesskó képviselő módosítását, a mely a nélkül, hogy a szöveget különben megváltoztatná, egy beszúrást indítványoz, hogy t. i. a népiskolai tanítók a honvédséghez legyenek besorozandók. Továbbá, ugyancsak az első bekezdéshez Szathmáry G-yörgy képviselő ur is adott be módosítást, mely szerint a népiskolai tanítókra vonatkozó kedvezmény a polgári iskolai tanárokra is kiterjesztendő és ha e módosítás elfogadtatik az első bekezdésnél, ugy azt a többi bekezdésnél is keresztül kell vinui. Különben magával a szöv-&gg.el ellentétes indítvány kettő adatott be, az egyik Rakovszky képviselő uré, a mely szerint az első bekezdés második sorában „úgyszintén azok" szavaktól kezdve három sor kihagyandó a „mennyiségét" szóig és e helyett hozzá csatolandó volna az 48