Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

87. országos ülés m szűnjön az iparvállalat. Azon időközben aztán megszűnnek az összeköttetések is és a vállalat teljesen tönkre megy. Azt hiszem az iparosok iránt is tartozik a törvény azon kimélettel és tekintettel lenni, melylyel a főldmívesek iránt viseltetik. Mert, bár igaz, a mit a t. honvédelmi minister mond, hogy földmívelő állam vagyunk, de másfelől igaz, hogy az iparos osztályt fejleszteni és az iparos életet erősbíteni kell, hogy törekedjünk. Ez röviden az indok, a miben a különvélemény az eredeti szerkezettől eltér. A minister ur egy módosítást adott be, a a melylyel ki akarja törülni a törvényjavaslatból azon egyetlen lényeges módosítást, melyet a véderő-bizottság behozott. En csodálkozom, hogy addig, mig a Baross és más képviselő urak reaktionárius és Ausztriában a törvényhozás útján meghozott intézkedésekkel összhangzó módosításokat elfogadja a minister ur, addig ezen egyetlen módosítást, melyet a véderő-bizottság mint érdemlegest tett, nem akarja elfogadni, Én részemről az eredeti szerkezetet, melyet a t. minister ur mint módosítást adott be, el nem fogadhatom, mert abból az következnék, a mit Hegedűs t. képviselő ur is érintett, hogy a ki 28—29 éves és 8—9 évet töltött a hadsereg kötelékében mint néptanító, hogy ha életpályát cserél, akkor 3 évi tényleges szolgálatot kellene teljesítenie. Hogy ennek mi lenne a következése, példával jobban fogom megvilágosítani: pl. egy fővárosi nagyon derék néptanító kiképezi magát annyira, hogy megválasztaíik gymnasiumi tanárnak, mikor 25 éves. Mikor néptanító volt, akkor szolgált 8 hetet és nem volt kénytelen 3 évet szolgálni, de ő annak idejében mivel nem is remélte, hogy tanári állást nyer, nem eszközölte ki magának az egy éves önkéntesi kedvezményt, tehát most ha tanárnak választatik, vagy kénytelen a közt választani, hogy 30 éves kora előtt a tanítói pályáról ne lépjen le, vagy pedig előbb a közös hadsereg keretében a 3 évi szolgálatnak tegyen eleget. Hasonló eset fordul elő azokra, a kik birtoknak vagy gyárnak, iparvállalatnak jutnak örökösödés utján birtokába. Ezen anomáliának kitenni a néptanítókat nem óhajtotta a bizottság, azért formulázta ilyképen a szöveget. Hegedüs Sándor képviselő ur módosítására nézetem szerint nincs szükség, mert mozgósítás esetében a zászló alatt töltött idő nem csak beszámittatik, hanem kétszeresen szokott beszámittatni. Nohát, hogy minek kelljen törvényben kimondani, hogy azon időszak beszámittatik egyszer, midőn rendszeres intézkedés van, a mely folytonosan fennáll, hogy a zászló alatt és háborúban töltött szolgálat kétszeresen számíttatik be. Én kérem a t. házat, hogy a különvéleifirezíns 27. 1882. 375 ményt elfogadni és úgy a minister ur, mint Hegedüs Sándor képviselő ur módosításait elvetni kegyeskedjék. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk!) A most lefolyt vitából azt az okulást merítettem, hogy ezzel a szakaszszal szemben csakugyan szükséges Polo:\yi képviselő űr halasztási indítványának elfogadása, illetőleg ezen szakasz visszautasítása a bizottsághoz. Mert pl., hogy csak egyet említsek, Hegedüs Sándor t. képviselő ur a beszámításnak és a mentességnek egy meglehetősen combinált rendszerét ajánlotta, melyre nézve a minister ur azt jelentette ki, hogy neki az ellen nincs kifogása, de a mely véleményem szerint, első hallásra meg nem ítélhető. Hasonló szempontok alá esik a beadott módosítványok egynémelyike; legalább én nem vagyok azon helyzetben, hogy azokra egyszeri hallás után nyugodt lelkiismerettel szavazhassak. Ha azonban a t. ház a bizottsághoz való utasítást nem fogadná el, mindesetre kérném elfogadni Lesskó t. képviselőtársam indítványát, mely elég világos arra, hogy annak hordereje az első hallásra is felismertessék ; részemről mindenesetre hozzá fogok ahhoz járulni szavazatommal. Tischler Vincze t. képviselő ur, midőn ezzel szemben arithmetikai szempontokat érvényesített, az én felfogásom szerint teljesen félreismerte az indítvány tulajdonképi alapját és czélját. Hiszen az indítványnak és okadatolásának nem az volt a czélja, hogy a néptanítók kényelmét előmozdítsa, hanem hogy a népnevelési igényeknek szolgáljon. Ha áll is az, a mit Tischler t. képviselő ur mondott, hogy a honvédségben sorozás esetén egypár héttel több gyakorlatban kellend résztvenniök a néptanítóknak, erre először is azt válaszolom, hogy azon esetre, ha a szakasz, a mint én erre már előlegesen bátor voltam a t. házat kérni, uj szövegezés végett visszautasittatik a bizottsághoz, igen könnyű lesz Lesskó t. képviselőtársam indítványának ezen inconvenientiáján segíteni. De ha a szakasz nem fog is a bizottsághoz visszautasittatni, ismétlem, hogy nem a néptanítók azon kényelméről való gondoskodás, a me]y a tanítás igényeivel összefüggésben nincs, hanem a néptanítás fontosságának érdeke volt az, melyből ezen indítvány kiindult. A t. minister ur ezen szempontot sokkal helyesebben fogta fel és méltányolta, t. i.: felismerte a mozgósítás eshetőségére való czélzást, melyből ezen indítvány kiindult; de ezzel szemben azt mondta, hogy ha egyszer mozgósításnak a szüksége forog fenn, akkor a honvédelem a legfőbb törvény, mely előtt háttérbe kell szorulni minden érdeknek. Hát t. ház ! ebben igaza van a minister urnak. Ha oly mozgósítás rendel-