Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-87
87 országos ülés Biárczhss 27 1882371 iskolai" szava helyett teendő „nép- és polgári iskolai". A negyedik bekezdés második sorában előforduló „népiskolai" szó helyett teendő: .népes polgári iskolai" ; ugyanazon sorban levő „és" után „népiskolai" helyett tétessék: „nép- és polg. iskolai." Turgonyi Lajos: T. ház! Én már a népoktatási költségvetés tárgyalása alkalmával voltam bátor az igen t. honvédelmi és közoktatási minister urnak figyelmét felhívni arra, hogy a néptanítók és a tanárok részesittessenek legalább is azon kedvezményben, melyben a lelkészek részesittetnek; hogy csakis átalános mozgósítás esetében hivassanak be a katonai szolgálatra. Annál készségesebben járulok Lesskó István, Kiss Albert és Szatmáry György képviselőtársaim módosítványaihoz, mert éu nemcsak a humanitás szempontjából tartom szükségesnek, hogy ezek bizonyos kedvezményben részesittessenek, mert ismerem azokat a sérelmes állapotokat, . melyekben népnevelésünk szegény napszámosai, különösen némely vidékeken a tanítók vannak, midőn egész évi fizetésük alig megy 150—200 frtra. Ha ezek behívatnak, még részleges mozgósítás alkalmával vagy fegyvergyakorlatra is, például a tanítási időszak alkalmával, kénytelenek maguk helyett segédet állítni azon időre a a csekély fizetésből s ezt rendesen nagy számú családjuk sínyli meg. Állami szempontból is pártolni kell a módosítványokat. Midőn mi a törvényjavaslat tárgyalása kezdetén a három évi katonai szolgálatot két évre leszállítani akartuk, az mondatott ellenünk, hogy az állam ezt nem adhatja meg, mert azon ifjak, a kik besoroztatnak, két év alatt nem képesek a hadi tudományt elsajátítani ; szükséges erre három év. Most tehát ezen ifjak csak ily hosszú idő alatt képesek elsajátítani a hadi tudományt és ha megfosztjuk őket olykor-olykor — mert hiszen nem tudjuk, hogy a háború meddig tart — a tanítóktól, akkor ha ezek helyettest nem találnak, az iskola nélkül felnőtt egyének még kevésbbé lesznek képesek elsajátítani a hadi tudományt. Én tehát készségesen pártolom mind a három módosítványt. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Tischler Vincze: T. ház! Részemről Rakovszky és Szathmáry módosítványait készségesen elfogadom; de nem fogadhatom el, bármennyire fájlaljam is. Lesskó képviselő ur módosítványát és csodálkozom, hogy t. képviselőtársaim ezt oly készségesen elfogadják. Mert ha azou módosítvany elfogadtatnék, a szegény néptanítók sokkal rosszabb helyzetbe jönnének mint a milyenben a törvényjavaslatban részesittetnek. Ezt egyszerű számítással be lehet igazolni. A néptanító a törvéuyjavaslat szerint mire köteleztetik? Nyolez heti kiképeztetésre és három évi . fegyvergyakorlatra. A fegyvergyakorlatok a törvény értelmében nem tarthatnak tovább, mint négy hétig. Hanem tudjuk, hogy megtakarítások eszközlése végett ujabban csak 13—Í4 napig tartanak; igy tehát ez a néptanító a törvény értelmében szolgál nyolcz hétig a kiképzés alatt, azonkívül legfölebb 12 hétig fegyvergyakorlatok alatt, összesen 20 hétig s ha tekintetbe vesszük, hogy most a fegyvergyakorlatok rendes 13 napig tartanak, szolgál összesen 14 hétig. Ha most Leskó István t. képviselő ur indítványa értelmében áttétetik a honvédséghez, akkor az 1873 : XXXII. t.-cz. értelmében a honvédségnél ötször behívható {Felkiáltások balfelöl: De nem mozgósítható!) és pedig 5 hétig tartó fegyvergyakorlatokra és igy szolgál tehát a honvédségnél Összesen 25 hétig, tehát 5, esetleg 11 héttel tovább, mint a hadseregben. Ezen oknál fogva tehát, minthogy t. képviselőtársam szándéka igen jó lehetett ugyan, de annak kivitele a helyett, hogy előnyben részesítené a néptanítókat, azokra határozottan hátrányos, részemről a módosítványt nem fogadom el. [Helyeslés a jobboldalon.) Polonyi Géza: T. ház! A 27. §-hoz bátor leszek részemről is egy rövid módosítványt, illetőleg indítványt beterjeszteni. E szakasz kétségen kivül bizonyos kedvezményeket biztosít a mezőgazdasággal foglalkozók számára, de egyúttal a cautelá:at is biztosítani igyekszik, midőn ezen kedvezményeket csakis az öröklött mezőgazdaságok birtokaira terjeszti ki, nehogy e kedvezmény bizonyos visszaélések tárgyává tétessék és az illetők vétel útján e kedvezményt maguknak megszerezhessék. Ezen intézkedés daczára e szakasz lehetővé teszi az ily visszaéléseket, a nélkül, hogy ez akár kormánynak, akár a t. háznak — meg vagyok róla győződve —• intentiója lenne. Midőn ugyanis ezen kedvezmény magyarázatáról intézkedik, a törvény egy oly intézkedést vesz fel, a mely a lehető legtágabb értelmű és ép ez által lehetővé válik, hogy a kedvezménytől egyrészt némelyek megfosztassanak, másrészt, hogy abban olyanok is részeltessenek, kik nem volnának részeltetendők. Ahhoz t i., hogy az ezen szakaszban jelzett kedvezményt valaki igénybe vehesse, oly öröklött birtok-állomány szükségeltetik, a mely egy öttagú családnak önálló fentartására elégséges. Már most kérdem t. ház, vájjon a gyakorlati életben ki és miként lesz hivatva megítélni azt, hogy mennyi jövedelem szükséges erre s vájjon ezen öttagú család mily osztályzat szerint vétessék fel: az aristokraták, a polgárok, vagy a szegények igénye szerint? A gyakorlat ezen a kérdésen ugy segített, hogy fölvette az öttagú családnak megfelelő birtokállományt, az u. n. negyedtelket. 47*
