Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-87
372 87. országos ülés márezíns 27. 1882. Azt hiszem, t. ház, hogy nem ártana az ügynek ha ez ezen szakaszban határozottan körvonaloztatnék, nehogy a kedvezmények kieszközlésénél bizonyos jogtalan befolyások érvényt szerezzenek. Ha megfelel a bizottság intentiójának az, hogy a negyed-telek legyen a minimum, sokkal korrektebbnek találnám, ha a birtok-mennyiség vétetnék be a törvénybe, mint egy ily tág rendelkezés, mely az öttagú család önálló fentartására megkívántató jövedelmet kívánja számítás alá vétetni és még hozzá teszi, „ha az ezen jövedelemnek négyszeres mennyiségét tál nem haladja". Én tehát, miután a bizottság intentióit nem ismerem, de felteszem, hogj r egy negyed-telek volt a bázis, azt kérem a t, háztól, méltóztassék e szakaszt szabatosabb szövegezés végett a bizottsághoz visszautasítani. A mennyiben azonban a t. ház ezt el nem fogadná, azt hiszem, helyesen lenne szövegezve e szakasz, ha annak első bekezdésében ezen szó után: „jutottak", tétetnek a következő szavak: s egy negyed-telek vagy annak megfelelő", továbbá a negyedik sorban kihagyandók lennének ezen szavak: „s ezen gazdaság földjövedelme elegendő egy öttagú családnak önálló eltartására, de viszont nem haladja túl ezen jövedelemnek 4- szeres mennyiségét". Kihagyandók lennének e szavak azért, mert ha a birtok mennyiség maga határoztatik meg, a melyhez ezen kedvezmény fűzetik, akkor nem szükséges a fölött okoskodni, hogy a birtok jövedelme nem haladja-e meg négyszeresét annak, a mi az öttagú család el tartásához szükséges. Azt hiszem, e módosítvány nem viciálja a törvényjavaslat irányát és intentióját, hanem szabatosabban szövegez egy kedvezményt. — Én tehát első sorban egy indítványt bátorkodom benynjtani, a mely szerint e szakasz szabatosabb szövegezés végett a bizottsághoz utasittassék vissza. Ha pedig ez el nem fogadtatnék, bátor vagyok a fentebb is előadott módosítványomat elfogadás végett ajánlani. Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány és módosítvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa Polonyi indítványát és módosítvány át). Szende Béla honvédelmi minister: T. ház! Én azt hiszem, hogy a törvényjavaslat régi 27, most 6-ik új szakaszának megváltoztatása, vagy abba valamely módosítványnak beillesztése megtörténhetik itt is a házban a nélkül, hogy azt a véderő-bizottsághoz kellene visszautasítani. A mi a módosítvány okát illeti, Lesskó képviselő ur azt az indítványt teszi, hogy a tanítók a honvédséghez helyeztessenek át. Én megvallom, a honvédség szempontjából én is örülnék ezen elemnek, mert igen jó szolgálatot tenne a honvédségnél, de útjában áll egy és ez az, hogy az megváltoztatná az egész rendszert s igen bajos dolog ily változtatásokat tenni, hogy pl. onnan kiszedni azt a kategóriát, más oldalról kiszedni azt a kategóriát a rendszerből és másképen bánni el vele. Ez igen nehéz dolog, megzavarja a rendszert, a mely föl van állítva eddigi törvényeinkben, hogy rendesen sorozás szerint teljesítse kiki kötelezettségeit. Azt nem akarom mondani, hogy a honvédségnél terhesebb a szolgálat, ámbár hosszabb ideig kell ott szolgálni; mert ha a honvédséghez átjön, ha mindjárt egy pár heti több gyakorlatot teljesít is, de későbben ritkábban mozgósittatik és ez a mozgósítás nagyon fölülmúlja azt az egy pár heti hosszabb szolgálati időt, a mely a tanítót otthoni végzendőiben megzavarja. Mert ha azí mondjuk, hogy a tanítók első kiképeztetésök után szabadságolandók és béke idejében ezen felül csak a tartalékbeli vagy honvédségi időszaki fegyvergyakorlatokban való részvételre kötelezendők, akár a hadseregnél, akár a honvédségnél szolgálnak és akkor is tekintettel a tanidőre — azt hiszem, hogy azon szemrehányást nem lehet t A nni a törvényjavaslatnak, hogy a tanítót működésében zavarná. {Felkiáltásoka szélső baloldalon : Hát a mozgósítás > setében !) Mozgósítás esetében, az már egészen más kérdés, ott a „suprema lex." elve dönt, ott az állam megmentéséről van szó, ott háttérbe szorul minden családi, minden magánérdek. Ezen szempontból kiindulva, az indítványt nem fogadhatom el. A másik indítványt, mely tétetett, t. i. Rakovszky képviselő ur indítványát nem ugy értelmesem és nem ugy fogom fel, mint Ivánka t. barátom; ha jól értettem és jól fogtam fel, az nem akar kedvezményt adni valamely osztálynak, hanem hazánkra, mint kiválóan agricultur államra tekintettel, könnyebbitest kivan nyújtani a földmíves osztálynak, mely különben nem volna képes azon kis birtokot, mely egyúttal adóalap is, megmenteni. Én igy fogom fel a módosítványt, a mely szerint a mentesség is csak addig tartana, mig az illető öröklött birtokán csak maga lakik és azt maga kezeli. E szempontból elfogadom Rakovszky képviselőtársam módosítványát, de nem mennék annak megállapítására s nem határoznám meg a törvényben az V* telket, hanem elfogadnám a szövegezést ugy a mint van, minthogy ez iránt a gyakorlat már régen döntött: mert nemcsak az vétetett tekintetbe, hogy 5 tagú család eltartására elegendő legyen a jövedelem, hanem az is, hogy ennek összege ne haladja túl ezen jövedelem négyszeres mennyiségét. Ez igen czélszerünek bizonyult be eddig is és a gyakorlatot ezentúl is fenn lehet tartani és e kitétel tökéletesen megfelel a czélnak, mert eléggé kifejező.
