Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

370 87, országos ülés mirczins 27. 1882. maz azonban az indítvány, melyet Rakovszky t. barátom beterjesztett? Azt mondja, hogy az, a ki, mint mezei gazdaság birtokosa soroztatik be, tanittassék ki 8 hét alatt és helyeztessék át a póttartalékba. Azaz, hogy akkor ezek nem fognak tartaléki gyakorlatra behivatni, hanem mindössze csak 8 hétig szolgálnak és helyettük azok közül, a kik magasabb sorszámot húztak és igy a póttartalékba jutónak volna, be fognak vonatni a sorkatonaságba és ezek, a kik eredetileg szerencsés sorsot húztak, most már arra kényszeríttetnek, hogy három egész évig szolgáljanak a sorhadban és azonkívül a tartaléki fegyvergyakorlatra is bejöjjenek. Az osztó igazság ellen van, hogy t. i., midőn már ugy is egy osztályát a társadalomnak annyira protegáljuk, hogy mindössze 5 hónapig szolgáljon, akkor a többi, nem ezen osztályba esők három esztendei szolgálatra és tartaléki fegyvergyakorlatra szoríttassanak még akkor is, midőn oly szerencsések voltak a sorshúzás alkalmával oly számot húzni, hogy a póttartalékba estek volna. Ezért kérem Rakovszky képviselőtársam módosítását el nem fogadni. Csanády Sándor: T. ház! Arra nézve, hogy egy nemzet ugy a szellemi, mint az anyagi, de különösen az erkölcsi téren nagyobbszerű előrehaladást tehessen, kikerülhetetlenül szükséges,, hogy a nemzet fiai iskoláztassanak, hogy az iskoláztatás megfeleljen magasztos hivatásának szükséges, hogy oly tanítók alkalmaztassanak az iskolákban, a kik birnak mindazon képességgel, a melyek szükségesek arra nézve, hogy a növendékek iskoláztatása a czélnak megfelelhessen. Minthogy pedig t. képviselőház, azon esetben, ha a tanítók időközben az iskolából besoroztatnak, azokban maga az iskoláztatás is megszűnik bizonyos időre : én részemről igenis elfogadom a Lesskó t. képviselőtársam által beadott határozati javaslatot s óhajtom kimondatni azt, hogy a tanítók e téren bizonyos kedvezményben részesittessenek. Szathmáry György: T. ház! A 27. §-hoz én is leszek bátor módosításokat ajánlani. Nem szándékozom azokat hosszasan indokolni, mert oly természetűek, hogy magukat indokolják és ajánlják ; röviden csak annyit vagyok bátor jelezni, hogy a szakasz intentióját e módosítások nem alterálják, sőt czéljuk épen ezen megérthető ugyan, de nem szabatosan körülirt intentió iránt minden kétértelműséget kizáró módon megállapítani. A 27. §. első bekezdésének első sora igy hangzik: „A népiskolák és ezek közt a polgári iskolák és a tanítóképző-intézetek tanítojelöltjei". Talán már első hallásra is észrevehető, hogy ez logikailag nincs helyesen fogalmazva, mert a népiskolákhoz nem tartozik a tanítóképző-intézet, Az 1868 : XXX. t.-cz. 8. §-a útmutatást szolgáltat erre nézve, midőn azt mondja, hogy: „A népoktatási tanintézetek, elemi és felső népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék". Tehát az első sor első szava „A népiskolák" helyett kellene tenni „A népoktatási tanintézetek". Ez nemcsak azért helyesebb, mert meglevő törvénynek is terminus technicusa, hanem azért is, mert collectiv fogalmat ad, a mire itt szükség van. Ezen sor tehát igy hangzanék: „A népoktatási tanintézetek és ezek közt a népiskolák, polgári iskolák és tanítóképző-intézetek tanítójelöltje" stb, A második bekezdést illetőleg bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy midőn e szakasz első sorban a népiskolai tanítókról emlékezik meg és a népiskolák tanítóit és tanítójelöltjeit bizonyos kedvezményekben kívánja részesíteni és ebből kifolyólag a második bekezdésben a népiskolai tanítóképző-intézetek hadköteles korban álló növendékeinek is megadja e kedvezményeket, teljesen megfeledkezik arról, hogy van polgári tanítóképezde is és pedig egyetlen ilynemű intézet, melynek nagy hivatása van, t. L, hogy több mint száz polgári iskolát kell, hogy ellásson tanítóval, (Ugy van!) Azt gondolom tehát, hogy midőn a szakasz kedvezményekben részesíti az elemi tanítóképezdék növendékeit, következetesen kell, hogy megadja ezen kedvezményeket a polgári tanítóképezdék növendékeinek is, (Helyeslés) mert ezen növendékek nagyobb száma okleveles tanítókból áll, a kik ide két évi tanfolyamra tanulmányaik folytatására feljönnek. (Ugy van!) Ha nem adatnék meg ezeknek ezen kedvezmény, azon fonák helyzet állna elő, hogy az okleveles tanító még mint ilyen kedvezményben részesül, de feljővén ide tanulmányai folytatására a polgári tanítóképezdébe, elvesztené e kedvezményt. (Ugy van!) Ezeu intentióknak akarnak megfelelni módosítványaim, melyeket bátor vagyok a t. háznak figyelmébe ajánlani. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző' (olvassa Szathmáry György módösítványát). „Az első bekezdés első sora következőleg szövegezendő; „A népoktatási tanintézetek és ezek között a népiskolák és a tanitóképződntézetek tanítojelöltjei" stb. A második bekezdés első szava: „Népiskolai" helyett tétessék „Nép-és polgári iskolai". Ugyanezen bekezdés első sorának utolsó szava: „népiskolai" kihagyandó. A harmadik sor „valamely" szava után közbeszúrandó: „elemi". A negyedik sor „hallgatják" szava után teendő: „vagy tanulmányaikat a polg. iskolai tanítóképezdében folytatják". A harmadik bekezdés második sorának „nép-