Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

87. országos ölés märczins 28._1882. 3gg „Azok, a kik örökösödés útján jutottak valamely mezei gazdaság birtokába, ha ezek rendesen ezen gazdaságukban laknak, abban maguk gazdálkodnak s ezen gazdaság földjövedelme elegendő egy öt tagú családnak önálló eltartására, de viszont nem haladja túl ezen jövedelemnek négyszeres mennyiségét, azon esetben, ha sorszámok a korosztályok szerint az újonczjutaiékba jutnak, a hadseregbeli szolgálati kötelezettség tartamára a póttartalékba kelyezendők át és ennek jutalékába számítandók be, ha pedig sorszámukhoz képest a honvédségbe jutnak, a gazdaság kezelését legkevésbbé akadályozó időszakban nyolcz hét alatt katonailag kiképzendők, azután szabadságolandók és béke idejében szolgálattételre be nem hívhatók." Elnök: Következik Kiss Albert. Ivánka Imre: Én ellene Írattam fel magamat. (Halljuk!) Bátor vagyok indítványozni, hogy ezen §-t ugy, a mint a bizottság beterjesztette, méltóztassék meghagyni. (Felkiáltások a szélső' baloldalon: Akkor tehát most nem szólhat! Helyeslés.) Kiss Albert: T. ház! A népoktatás terén az életben két akadálylyal találkozunk. Az egyik az, hogy a népiskolai tanítók besoroztatván, kisebb hadjárat alkalmával, mint a boszniai hadjárat alkalmával is tömegesen berendeltetnek és e miatt a népoktatás terén valóságos stagnatio áll be, moly körülmény káros hatással van leginkább a számos apró községekre, mert a városokban több iskola lévén, ott a népoktatás nem szünetel, de a faluról az egyetlen tanító elvitetvén, a népoktatás szünetel heteken, hónapokon keresztül Ez igen káros helyzet a népoktatás terén és ezen segíteni czéloz Lesskó t. képviselőtársam módosítványa, melyet e szempontból a magamévá teszek és elfogadok és elfogadására a t. házat kérem. Mert ha ezen tanítók a sorhadi szolgálat alól felmentetnek és a honvédségbe osztatnak be, a melytől már ugy is sok útonmódon elvonatott az az elem, a melyre pedig meggyőződésem szerint ott is nagy szükség van, ez által eleget tennének a tanítók is katonakötelezettségüknek, mig másrészről nem volna kitéve a népoktatás azon sok kárnak, a mely abból származik, hogy a tanítók mint rendes sorhadbeli katonák, a kisebb hadjárat alkalmával is mozgósittatván, az iskolák tanítók nélkül maradnak. A másik kár, a mit a közoktatás terén tapasztalunk, abból áll, hogy a néptanítók, mint mindnyájan tudjuk, igen mostohán levén fizetve, a tanítói pályára, a mely annyi kellemetlenséggel van kapcsolatban, a csekély díjazás az ifjakat nem vonja s nem nagy azoknak a száma, kik a tanítói pályára óhajtják magukat kiképezni. A javaslat második bekezdésében az van mondva, KÉPYH. NAPLÓ. 1881 — 84. IV. KÖTET. hogy „A népiskolai tanítók sorában mutatkozó vagy bsálIható hiánj^ ideje alatt, a népiskolai tanító-képezdéknek hadköteles korban álló növendékei, a kik a reájuk nézve illetékes sorozójárásbeli rendes újonczállítás napján, a melyre fel vaunak híva, valamely tanítóképezde két utolsó évfolyamának egyikét hallgatják és tanulmányaikban nem önhibájuk miatt lett megkésésöket igazolják, a hadseregbe vagy a honvédségbe lett besoroztatásuk esetére, tanulmányaik befejezhetése czéljából, de mozgósítás alkalmával lehető behivatásuk feutartása mellett, szabadságra bocsátandók!" Ebből az következik, hogy ezen törvényjavaslat nem szabván meg azt, hogy ki fogja meghatározni, mikor áll be a néptanítók sorában mutatkozó hiány, a melyre hivatkozik, minthogy annak meghatározására az, a ki a törvény végrehajtásával a törvényjavaslat 4-ik fejezetében megbizatik, t, i. a honvédelmi minister, nem is jogosult és minthogy a tanítók hiánya oly nagy mértékben van meg, hogy rendesen képzett tanítót kisebb községi iskolába alig lehet találni, hanem a tanitók fele részben olyanokból áll, a kik a múltban egy vagy más tekintetnél fogva tanítókká lettek. Én tehát kérném a t. házat nem arra, hogy valami nagy kedvezményt adjon a tanítóknak, hanem logalább tegye lehetővé azt, hogy azon ifjak, a kik a tanítóképezdei tanfogamban 2 évet bevégeztek, a katonai szolgálattal ne zavartassanak meg tanulmányaiknak, illetőleg a 3-dik, 4-dik évnek bevégzésében, hanem ha besoroztatnak is, szabadságoltassanak arra az időre, a mig pályájukat be nem végezhetik, azaz egy, esetleg másfél évre. Ez pedig egyszerűen eiérhető ugy, ha méltóztatnak elfogadni ezen módo«ítványomat, a mely azt tárgyazza, hogy a 27. §. második bekezdésből ezen szavak: „A népiskola tanítóinak sorában mutatkozó vagy beáiiható hiány ideje alatt" kihagyassanak, vagyis, más szóval, a szakasz így kezdődjék; „A népiskolai tauííóképezdéknek hadköteles korban álló növendékei" stb. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa), Ivánka Imre: T. képviselőház! Felszólalásom onnan ered, hogy azon módosítványt, a melyet Eakovszky igen t. képviselőtársam beadott, el nem fogadom. Megmagyarázom az okát, hogy miért nem. A törvényjavaslat értelmében azok, a kik mezei gazdaságot folytatnak, 8 hét alatt betanítandók olyankor, a midőn a gazdasági foglalkozás azt megengedi és azután háromszor hivandók be fegyvergyakorlatra, tehát egész sorhadbeli szolgálati idejök összesen 5 hónapból áll; én ezt a gazdasági szempontok megóvása tekintetében igen helyesnek találom. Mit tártai47