Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

gg2 87 országos ülés márczins £7. 1882. hivatkozni, hogy még nem volt eset, a midőn, j ha egy bizottság egy törvényjavaslatot tárgyalt j és kisebbségi vélemény adatott be, az ne a bizottság többsége által elfogadott javaslat ellen adatott volna be. (ügy van! jobbfelöl.) Én a t. képviselő urakról, megvallom, ezfc a járatlanságot a parlamenti praxisban nem tudtam feltenni. Egyébiránt ezentúl szerencsém lesz mindig tájékozni magamat, hogy a fennálló gyakorlat szerint adták-e be véleményüket vagy sem, hogy ne essem ismét ily tévedésbe. (Derültség jobb felől.) Hoitsy Pál: T. ház! (Halljuk!) Csak néhány szót szólok. A t. ministereluök azt mondja, hogy ő a parlamenti praxisbsn ily eljárást nem ismer. Először is volt most a pénzügyi bizottságnak egy jelentése, melyhez Helfy Ignácz képviselő ur adott be külön véleményt és az szintén nem a többség véleményéhez, hanem a Lenyújtott szakaszhoz volt szövegezve és hivatkozás volt — ép ugy, mint itt — a törvényjavaslat számára. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De ez a kifogás most ez esetben nem is állhat, mert tisztán ki van nyomtatva: „Kisebbségi vélemény a 21. számú törvényjavaslathoz." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: És a többségi vélemény is igen természetesen a 21. számú törvényjavaslatról szól, mert másról nem is szólhat; de midőn a tárgyalás alapját a szabályok szerint a bizottság által beterjesztett javaslat képezi, ismétlem, mindeddig igy volt — nem is lehet máskép — a kisebbségi vélemény arra vonatkozott, mert czélszerüen nem vonatkozhatik arra, a mi a tárgyalás alapját nem képezi, — képezvén azt, ismétlem, a bizottság többsége által beterjesztett törvényjavaslat. (Helyeslés jobb jelöl.) Ugron Gábor: T. ház! A mit az előttem szólott t. ministereluök ur mond, önmagában lehetetlen, mert a kisebbségi vélemény és a többségi vélemény egy időbea fogalmaztatik és nyujtatik be. És ha a ministereluök ur parlamenti gyakorlatról szól, azt az ő személyére nem vonom kétségbe, mert annyira ment, hogy véleményeket támad meg, melyeket részletesen el sem olvasott, (Tetszés a szélső baloldalon) sőt még a czimét sem olvasta el. Ez különös parlamenti gyakorlat, de mi ebben a ministerelnök úrtól tanulni nem akarunk. (Elénk helyeslés a, szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra többé senki siucs feljegyezve. Scitovszky János: T. ház! Szavazás előtt kívánok pár szót szólni, a mennyiben egy módosítványomat óhajtom visszavonni. A nyújtott felvilágosítások után ugyanis meggyőződtem, hogy csakis Budapesten képezhető ki a honvédtiszt és igy az önkénytesek a honvédségnél az állomás helyét nem választhatják. Készségesen beismerem tehát, 1 hogy csalódtam, de viszont sajnálnom kell azt, j hogy a minister ur is hasonlókép csalódik, ha a szakasztól eredményt vár. A 8-ik bekezdésre vonatkozó módositványomat visszavonom. Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját és a kisebbségi vélemény beterjesztőjét. Ha azonban nem kivannak e jogukkal élni, következik a szavazás. A 4., ezelőtt 21. §-hoz számos módosítás adatott be. A legelső, melyet természetesen szavazás által kell eldönteni, a kisebbségi különvéleménynek a 21. szakaszra vonatkozó módosítványa, mely szerint a 21. szakasz első bekezdése másképen lenne szövegezendő és természetesen számos bekezdések azután elmaradnának. Ez tehát az első pontnál lesz eldöntendő. Általában az a véleményem van, hogy miután itt majdnem minden pontra nézve van módosít vány, nem lehet másképen szavazni, mint pontonként, még pedig az első pontra vonatkozólag a kisebbségi véleménynyel szemben a szövegre történik a szavazás. Ha a szöveg elfogadtatik, a különvélemény ez által elesik. A második bekezdésre nézve Baross meg Ernuszt képviselő urak adtak be módosítványt. A két módosítvány megegyezik abban, hogy az eső sorból „ha a hadseregben szolgálnak" szavakat kihagyatni kivarrják, Baross képviselő ur módosítványa szerint e helyett az volna teendő, „a mennyiben előbb tanulmányaikat bevégezni akarják", Ernuszt képviselő ur pedig azt kívánja beietétetni a „27-dik évét töltik be" szavak után, hogy „ha tanulmányaikat folytatják". Az előadó ur ezen második bekezdést összevonva, a 8-dik bekezdés némely intézkedéseivel másképen kívánja szövegeztetiű. E szerint az előadó ur módosítványa nagyobb mérvű módosítást von maga után. Ha már most a szavazás alkalmával a szöveg el fog fogadtatni, akkor mind a 3 módosítvány elesik, ha pedig az Ernuszt képviselő ur módosítványa fogadtatik el, a szövegezés a szerint fog kiigazittatni és elesik az előadó ur és Baross módosítványa. És igy tovább. A 3-dik, 4 dik, 5-dik bekezdésre nézve nincsen észrevétel, kivévén, hogy az 5-dik pont azon esetben, ha a kisebbségi vélemény fogadtatnék el, kimarad. A 6-ik pontra nézve Scitovszky képviselő urnak van egy módosítványa, mely szerint annak utolsóelőtti sorában „költségei" szó után tétessék ezen közbeszúrás „lovasságnál a ló és lótáp". A 7-ik bekezdésre nézve nincs észrevétel. A 8-ik bekezdésre nézve van észrevétel, a mennyiben ahhoz Baross képviselő ur e szavak helyett: n

A szolgálati év választhatásának fen-