Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

87. orsíágos Ülés márczius 27. 18S2. 357 ratiót és intentiót, a mely abban nyilvánul, teljes szívből helyeslem és különben hozzá járulok mindé;? tekintetben azon érveléshez is, a melyet erre nézve Ugron Gábor képviselő ur felhozott s igen szívesen is támogatnám a kisebbségi vé­lemény szövegét, ha annak szövegezése is épen oly szerencsés volna, milyen jó az intentiója. Ezen szövegezés gyönge oldalait rögtön és igen ügyesen megtalálta a ministerelnök ur és reá mutatott azon ellentétekre is, melyek ezen szö­vegezésből kiolvashatók. De ezenkivül még egy kifogásom van a kisebbségi vélemény szövege­zése ellen azért, mert azon qualificatiót a mely a tisztek számára szükséges, igen alacsony szín­vonalra akarja leszállítani, pedig a mi tökéle­tesen elégséges lehet az altisztek számára, az nem tlég a tisztek számára. Én tehát ezen inten­tiönak megfelelőleg, más módon szeretném az előttünk levő javaslatot pótolni. Mielőtt azonban erre nézve nézeterriet előadnám, ki kell jelente­nem, hogy tökéletesen hozzájárulok azokhoz, melyeket előttem szólott Ernuszt Kelemen kép­viselőtársam elmondott Baross Gábor képviselő ur indítványa ellen. Én ugy találom, hogy a képviselő ur katho­likusabb a papinál, ministeriálisabb a közös had­ügyministernél. Én, mint az általános vitánál tar­tott beszédemben is felemlítem, mindenesetre haj­landó vagyok megadni a közös hadügymini -tér­nek mind azt, a mi a hadsereg harczképességére szükséges; de azon tul menni, a mit ő maga kivan, azt csakugyan nem tartom szükségesnek. Baross képviselőtársam pedig felszólalásában olyasmit nyilvánított, mintha jövőre az eddigi gyakorlat, hogy t. i. az egyévi önkéntesek tanul­mányaikat ne folytathassák, valamiképen, ha nem is a törvény szövegében, hanem valami kibúvó ajtón, talán rendeleti utón eltörölhető volna, erre nézve megfelelt Ernuszt képviselő­társam, azért hozzájárulok azon indítványhoz, melyet Scitovszky képviselőtársam ez iránt tett. Azonban visszatérve az egyévi önkéntesi intéz­ménynek nem katonai, hanem nemzetgazdasági oldalára, mindenekelőtt megkívánom jegyezni, hogy helyeslem az ezen intentióknak niegfe'elő azon módosítványt, a melyet a kisebbségi véle­mény szerkesztői beadtak a 27. szakasznál. Természetesen ezt is minden tekintetben párto­lom. T. ház! A nemzetgazdasági jelentőség, mely az egyévi önkéntesi intézményben rejlik, arra indította ugy az osztrák, mint a magyar kereskedelmi és iparkamarákat, hogy mozgalmat indítsanak meg, mely arra czéloz, hogy az egy­évi önkéntesi intézmény jövőben két osztályból álljon, olyformáu, hogy az első osztályt képezik azok, a kik a mostani feltételek alatt kivannak tisztek lenni, a kik arra reflectálnak, hogy a tiszti vizsgálatot letegyék, a második osztály pedig állana azokból, a kik erre nem aspirálnak, de mégis kiképeztetésükre nézve igen könnyen megfelelhetnek azon követelménynek, hogy egy év alatt katonai szempontból teljesen kiképez­tessenek egyrészt és másrészről az altiszti állásra alkalmasak legyenek; az osztrák kamarák e tekintetben folyamodványt is adtak be a közös liadügyministerhez, vagy a Eeichsrathhoz, mely­ben körülbelül azt óhajtják, a mi a különvéle­ményben is benfoglaltatik, hogy t. i. a gymna­sium négy első osztálya s az ezeknek megfelelő szakiskolák növendékei lehessenek egy évi ön­kéntesek, azon feltétellel, hogy a tiszti vizsgát, mely azonban tudtommal ilyképen még szervezve nincs, letegyék. Ez által fentartaínék azon tudományos és szellemi uiveau, mely kívá­natos a leendő tartalékos tisztekre és mégis lehetővé tétetnek, hogy nemzetgazdasági szem­pontból ne legyen két évre lekötve számos oly erő, melynek működése a nemzeti munkának egy tetemes részét képezi. Rámutatott azon beadvány, melyhez különben a magyar kereskedelmi és ipar­kamarák is járultak, hogy azon államok egyiké­ben sem, melyek Poroszország példájára előbb, vagy később behozták az egy évi önkéntességet, oly szűk körre nem szoríttatott ez intézmény, mint e monarchiában. Természetes, hogy azon fiatal emberek, kik a tiszti rangra nem aspirál­nak s ezen vizsgát letenni nem óhajtják, sok­féle olyan kedvezménytől, mely a mostani intéz¬ ményben megvan, lemondani kénytelenek lenné­nek. Például, tanulmányaikat nem folytathatnák ugyanazon időben. En meg vagyok győződve, hogy azon elem, melyre itt különösen czélzok, a fiatal iparosok és kereskedők, de fiatal gazdák is, egy év alatt tökéletesen megfelelnének minden katonai követelménynek, másrészt igen nagy összeget takarítanának meg, egyrészt a katonai kiadások révén, de ennél még sokkal foutosabb azon. megtakarítás, mely ez által a nemzeti tőke javára válik. Kiemelte ezen kívá­nalmat különösen a miskolczi kamara egy kér­vén) ben, melyet a mínisterhez intézett, melyben kimondta: „Tevékeny és szorgalmas fiatal em­berektől volt alkalmunk hallani, hogy csak azon egy év alatt is, melyet szolgáltak, annyira kijöttek rendes foglalkozásuk sodrából, annyit felejtettek, hogy űrnapokon át kellett dolgozniok, hogy helyreüssék a veszteséget s elérjék azt a pontot, a melyet ismereteik tekintetében azelőtt elfoglaltak." ' Ez áll az egy évi önkéntesekre is, de hiszen a militarismus idejében az állandó had­sereg egészben véve csak makim necessavium. Kiemelte a kamara: „Ezt egy művelt fiatal ember mondja, ki azelőtt is szorgalmas, tevé­keny volt s csak egy évig viselt fegyvert. Mit mond az az iparossegéd, ki asztal alá dobva

Next

/
Thumbnails
Contents