Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-87
87. orsíágos Ülés márczius 27. 18S2. 357 ratiót és intentiót, a mely abban nyilvánul, teljes szívből helyeslem és különben hozzá járulok mindé;? tekintetben azon érveléshez is, a melyet erre nézve Ugron Gábor képviselő ur felhozott s igen szívesen is támogatnám a kisebbségi vélemény szövegét, ha annak szövegezése is épen oly szerencsés volna, milyen jó az intentiója. Ezen szövegezés gyönge oldalait rögtön és igen ügyesen megtalálta a ministerelnök ur és reá mutatott azon ellentétekre is, melyek ezen szövegezésből kiolvashatók. De ezenkivül még egy kifogásom van a kisebbségi vélemény szövegezése ellen azért, mert azon qualificatiót a mely a tisztek számára szükséges, igen alacsony színvonalra akarja leszállítani, pedig a mi tökéletesen elégséges lehet az altisztek számára, az nem tlég a tisztek számára. Én tehát ezen intentiönak megfelelőleg, más módon szeretném az előttünk levő javaslatot pótolni. Mielőtt azonban erre nézve nézeterriet előadnám, ki kell jelentenem, hogy tökéletesen hozzájárulok azokhoz, melyeket előttem szólott Ernuszt Kelemen képviselőtársam elmondott Baross Gábor képviselő ur indítványa ellen. Én ugy találom, hogy a képviselő ur katholikusabb a papinál, ministeriálisabb a közös hadügyministernél. Én, mint az általános vitánál tartott beszédemben is felemlítem, mindenesetre hajlandó vagyok megadni a közös hadügymini -térnek mind azt, a mi a hadsereg harczképességére szükséges; de azon tul menni, a mit ő maga kivan, azt csakugyan nem tartom szükségesnek. Baross képviselőtársam pedig felszólalásában olyasmit nyilvánított, mintha jövőre az eddigi gyakorlat, hogy t. i. az egyévi önkéntesek tanulmányaikat ne folytathassák, valamiképen, ha nem is a törvény szövegében, hanem valami kibúvó ajtón, talán rendeleti utón eltörölhető volna, erre nézve megfelelt Ernuszt képviselőtársam, azért hozzájárulok azon indítványhoz, melyet Scitovszky képviselőtársam ez iránt tett. Azonban visszatérve az egyévi önkéntesi intézménynek nem katonai, hanem nemzetgazdasági oldalára, mindenekelőtt megkívánom jegyezni, hogy helyeslem az ezen intentióknak niegfe'elő azon módosítványt, a melyet a kisebbségi vélemény szerkesztői beadtak a 27. szakasznál. Természetesen ezt is minden tekintetben pártolom. T. ház! A nemzetgazdasági jelentőség, mely az egyévi önkéntesi intézményben rejlik, arra indította ugy az osztrák, mint a magyar kereskedelmi és iparkamarákat, hogy mozgalmat indítsanak meg, mely arra czéloz, hogy az egyévi önkéntesi intézmény jövőben két osztályból álljon, olyformáu, hogy az első osztályt képezik azok, a kik a mostani feltételek alatt kivannak tisztek lenni, a kik arra reflectálnak, hogy a tiszti vizsgálatot letegyék, a második osztály pedig állana azokból, a kik erre nem aspirálnak, de mégis kiképeztetésükre nézve igen könnyen megfelelhetnek azon követelménynek, hogy egy év alatt katonai szempontból teljesen kiképeztessenek egyrészt és másrészről az altiszti állásra alkalmasak legyenek; az osztrák kamarák e tekintetben folyamodványt is adtak be a közös liadügyministerhez, vagy a Eeichsrathhoz, melyben körülbelül azt óhajtják, a mi a különvéleményben is benfoglaltatik, hogy t. i. a gymnasium négy első osztálya s az ezeknek megfelelő szakiskolák növendékei lehessenek egy évi önkéntesek, azon feltétellel, hogy a tiszti vizsgát, mely azonban tudtommal ilyképen még szervezve nincs, letegyék. Ez által fentartaínék azon tudományos és szellemi uiveau, mely kívánatos a leendő tartalékos tisztekre és mégis lehetővé tétetnek, hogy nemzetgazdasági szempontból ne legyen két évre lekötve számos oly erő, melynek működése a nemzeti munkának egy tetemes részét képezi. Rámutatott azon beadvány, melyhez különben a magyar kereskedelmi és iparkamarák is járultak, hogy azon államok egyikében sem, melyek Poroszország példájára előbb, vagy később behozták az egy évi önkéntességet, oly szűk körre nem szoríttatott ez intézmény, mint e monarchiában. Természetes, hogy azon fiatal emberek, kik a tiszti rangra nem aspirálnak s ezen vizsgát letenni nem óhajtják, sokféle olyan kedvezménytől, mely a mostani intéz¬ ményben megvan, lemondani kénytelenek lennének. Például, tanulmányaikat nem folytathatnák ugyanazon időben. En meg vagyok győződve, hogy azon elem, melyre itt különösen czélzok, a fiatal iparosok és kereskedők, de fiatal gazdák is, egy év alatt tökéletesen megfelelnének minden katonai követelménynek, másrészt igen nagy összeget takarítanának meg, egyrészt a katonai kiadások révén, de ennél még sokkal foutosabb azon. megtakarítás, mely ez által a nemzeti tőke javára válik. Kiemelte ezen kívánalmat különösen a miskolczi kamara egy kérvén) ben, melyet a mínisterhez intézett, melyben kimondta: „Tevékeny és szorgalmas fiatal emberektől volt alkalmunk hallani, hogy csak azon egy év alatt is, melyet szolgáltak, annyira kijöttek rendes foglalkozásuk sodrából, annyit felejtettek, hogy űrnapokon át kellett dolgozniok, hogy helyreüssék a veszteséget s elérjék azt a pontot, a melyet ismereteik tekintetében azelőtt elfoglaltak." ' Ez áll az egy évi önkéntesekre is, de hiszen a militarismus idejében az állandó hadsereg egészben véve csak makim necessavium. Kiemelte a kamara: „Ezt egy művelt fiatal ember mondja, ki azelőtt is szorgalmas, tevékeny volt s csak egy évig viselt fegyvert. Mit mond az az iparossegéd, ki asztal alá dobva