Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-70
70. országos ülés márczius 3. 1882. 21 alföldnek a vízszabályozási kérdésekben oly kívánsága, a melyet az államhoz intézett, a mely bizonyos pontokban legalább is annyiban, a mennyiben az állam elbírja, nem teljesíttetett volna. Azokra a kívánságokra, a melyek itt e házban felmerültek, ez a szegény ország és állam milliókat költött a magyar alföldnek a vizkalamitásoktól való felszabadítása czéljából. S ezzel szemben t. ház, valahányszor egy kívánság és óhaj beteljesül s valahányszor az állam és kormány a meglátogatott vidéknek segélyére sietett, mindannyiszor egy újabb vád és szemrehányás származott belőle. Ezt én, teljes őszinteséggel és nyíltsággal merem mondani, t. ház, még sohasem hallottam. A Tisza szabályozására az állam milliókat költött egyes vidékek érdekében ugy a védekezésre, mint más munkálatokra százezrek, hogy ne mondjam, milliók költettek : de valahányszor ez megtörtént, alig vonult el a viz S még talán az árvíz zúgott fejők fölött azoknak, kik épen akkor vádakat emeltek azok ellen, kik nem kímélve fáradságot, ép azon vidék érdekében szolgáltak. {Igaz! a jobboldalon.) Azt mondotta tegnapelőtt Tisza Lajos t. képviselőtársam — s erre is bátor vagyok reflectálni — utalva a határozati javaslatokra, hogy én Cicero pro domo beszéltem. Nem akarok szemrehányást tenni s én is sajnálom, hogy nincs jelen, sem magamat vele parifieálni nem kívánom, hanem a t. ház tudhatja legjobban, hogy Tisza Lajos, mint királyi biztos 1879-től fogva azon kérdésekben, a melyeknél Cicero pro domo felszólalt egyszersmind az ország érdekében is szólott, mert az ország magáévá tette Szeged ügyét s annak újjáalkotását országos ügygyé decretálta. Mire vonatkozik az én határozati javaslatom ? Arra, hogy egy hasonlókig törvénybe iktatott kérdés megoldása czélszerűen történjék az ország által. Én azt kívántam, hogy az 1881 : LII. t.-cz. azon része, mely a belvizekre vonatkozik, egy törvényes meghatalmazás által egészíttessék ki, mely alkalmat adjon a kormánynak, azon vidékeknek segítségére siethetni. Széll György képviselő ur azt mondotta, hogy ezen vidékeknek az érdeke az, hogy azon szondátok, melyek ott mutatkoznak, elenyésztessenek. Én a műszaki térre egyátalán sohasem megyek, én ott annyira idegennek érzem magamat, hogy ha egyik vagy másik műszaki tekintélynek érvelését elfogadom, hivatkozom az illető tekintélyre és azt mondom, hogy ez vagy amaz egyén ajánlotta. De t. képviselő ur — és ezt már praxisból mondom — azon a vidéken nem fog segíteni az által, hogy ha a szorulatok ott elenyésztetnek; annál az egy pár centiméternyi duzzadásnál, a mi a Tiszán kimutatható, sokkal inkább veszélyesek és sokkal nagyobb bajt okoznak azon végtelen hullámterek, a melyektől, midőn a hullámcsapás jön, a töltés ugy olvad el, mintha sohasem emelték volna. Ha a t. képviselő ur azon vidéknek érdekét tekinti, akkor sokkal inkább kellene azon nagy hullámtereknek áttöltéséről gondoskodni, mintsem egyes kisebb szorulatok elenyésztéséről. Hanem akár a szorulatokról, akár a hullámterek áttöltéséről legyen a szó, helyesen azt itt a képviselőházban megoldani nem lehet. Oly kérdések ezek, a melyeket nem lehet fényes beszédekkel elütni, nem lehet pártot szerezni arra, hogy a szorulatok elenyésztessenek, túlfelől meg nem lehet pártot szerezni arra, hogy a hullámterek betöltésére vonatkozó műszaki tekintélyek véleménye hatravakra leszavaztassék. A Tiszánál és mellékfolyóinál előforduló bajoknak műszaki, ahhoz értő egyének által szabályozására czélzó intézkedések nem lehetnek rögtöniek. Mert a 30 év alatt elkövetett hibákat nem lehet egy nap, egy év alatt helyrehozni, hanem rendesen ott, a hol inkább mutatkozik a baj, kell segíteni és szükséges, hogy a közlekedési minister ur oda működjék, hogy ezen bajok évről évre nem a képviselőház, hanem ahhoz értő műszaki tekintélyek által hárittassanak el. Ha ez így fog történni, ha mi nem fogunk beszélni szakkérdésekről, hanem beszélni fogunk arról, hogy a bajok elhárittassanak, akkor, azt hiszem, hogy a Tiszavölgynek bajai nagy mértékben fognak kisebbedni. Külömben elfogadom a tételt. (Helyeslés.) Móricz Pál: T. ház! Én nem tartom azt helyesnek, hogy egyes szabályozási társulatok detail kérdései itt felhozatnak. Hogyha tél idején földmunkálatok tétetnek, azokban fagyos göröngyek is lehetnek, az valószinű, de hogy ez parlamenti tárgyalás alapját képezze, ezt nem tartom helyesnek, hiszen akkor végtelenig kellene nyúlni a tárgyalásoknak. (Helyeslés a jobboldalon.) Tegnap Sárközy képviselő ur egy társulat mikénti keletkezését is szóba hozta, mintegy szemrehányókig és ez már fontos dolog. Azt mondta ugyanis, hogy a hortobágyi társulatnak keletkezésénél szabálytalanságok, sőt törvénytelenségek történtek. Hát nekem van tudomásom arról és igaza van a t. képviselő urnak, hogy szabálytalanságok történtek. De a törvény előírja azon utat, módot, a melyekkel a dolgon segíteni lehet, előírja, mennyi idő alatt kell realamálni az illető félnek, de ha most több év múlva vetik fel az ily kérdést, mikor az illető társulat már működik, akkor a dolog természetében fekszik, hogy a kormány már ekkor az ily felszólalást figyelembe nem veheti. (Helyeslés jobb/elől)
