Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-81

81. országos ülés márczins 20. 1882. 229 Ily megbízható haderőt a jelenleginél sokkal kevesebb kiadással szervezhetünk. Most van körül­belül 300,000 honvédünk, a mi a központi költ­séges berendezés és túlfénytíző öltözködés mellett sem kerül többe 6 millió 500 frtnál, Tehát háromennyi körülbelől 20 millió frtba, tüzérség és műszaki csapatokra 5 milliót véve, összesen 25 millió frtba kerülne. Ekként jelenlegi had­ügyi kiadásainkból meggazdálkodhatnánk évente legalább is 15 millió forintot, vagyis annyit, a mennyivel államháztartásunk egyensúlyát helyre­állíthatnánk. Ki merné állítani, hogy ily hadi szervezet mellett gyengébbek lennénk, mint most vagyunk ? sőt ellenkezőleg, én csak akkor látnám ugy a hazát, mint a trónt bárhonnan jövő megtámadás ellen biztosítva, a midőn a nemzet ily tekinté­lyes és megbízható haderővel rendelkeznék. Ebben keresek én biztosítékot a megtámadások elhárí­tására is, mert a míg most minden kis újdonsült népeeske mer velünk paczkázni s a kihívó szere­pét játszani: akkor bizonyosan tisztelettel hajolna meg a szövetséges két állam e respectust paran­csoló hadereje előtt. Mert t. ház! az a honvéd hadsereg örököse és letéteményese lenne 1848/9 ki félisteneink dicsőségének, a név és emlékek annak minden egyes tagját hőssé avatnák fel. Ily hadsereg háromszinü zászlója alatt csak győzni tudna, s visszaszerezné nemzetünk számára Európa né­peinek becsülését, mert megértenék, hogy e nép jövőben is teljesíteni képes leend azon emberi­ségi hivatását, mely ezredéves múltjában élteté és dicsőíté. Míg ellenben, — nyíltan kijelentem — hogy én a közös hadsereg védelmében meg nem biz­hatom; mert habár az anyag jó, a hadszervezet és vezénylet olyan, mely győzelem helyett vere­séget készít elő. Mert uraim! annak, hogy az osztrák had­sereget e században mindenki legyőzte, fontos lélektani okai vannak. Első főoka az, hogy a legénységet kira­gadják a nemzet testéből, letépik a nemzet szi­véről, eltiltják a hazától, annak alkotmányától, nyelvétől, zászlójától: szóval miudentől, a mi lelkesedést kelthetne, mindentől, a mi nemes ön­feláldozásra és hős tettekre tüzelhetné, a mi szi­vét fölmelegíthetné. A haza- és szabadságszere­tet nagy tettekre ösztönző érzete száműzve van a laktanyák rideg légköréből, azt a sivár subordi­natio jégkérge fagylalja meg s vetkőzteti ki magasztosságából. Már pedig a magyar katona csak akkor lesz ismét hős s csak akkor képes csodákat művelni, ha őtet a haza és a szabadság nevében vezetik magyar zászló alatt, magyar vezényszóval a csaták vészeibe. Adják vissza a legyőzhetlenség e talizmán­ját nemzetünk fiainak, hogy haza és király biztonságban érezhessék magukat. Ez magával hozza a hadszervezet átalakí­tása és az erők fokozatos kicserélése és átvál­toztatása mellett a vezénylet gyökeres átalakítá­sát is 5 mert habár Ausztriának több táboraoka vau, mint fél Európának, még is szerencsés és geniális hadvezéreket soha sem tudott felmutatni, mert ha voltak is néha jó hadvezérei, azok min­dig idegenek voltak. T. ház! ez sem esetlegesség, ez is lélek­tani indokokra vezethető vissza s alap oka abban keresendő, hogy az osztrák hadseregben a valódi tehetség mindig mellőztetik és alantas színvona­lokra száműzetik. Arra, hogy valaki tábornok lehessen, nem a tudomány, nem a hivatottság, nem a lángész adja meg a jogosultságot, hanem a hosszú szolgálati idő, ugy hogy az osztrák hadseregben egy I-ső Napóleon, egy Moltke, egy Tottlebeu, egy Klapka, egy Damjanich, egy Aulich, egy Vetíer alig vihette volna fellebb a hadnagyságnál, legföllebb a kapitányságnál. Ezen is segítve lesz a magyar hadsereg szervezése által, mert akkor a magyar tisztek nem szoríttatnak háttérbe, nem kedvetlenítetnek, nem zavartatnak el az irigy idegenek által; hanem fognak közülök a hadpályára való ter­mészetes hivatottságuknál fogva kiválni oly jeles hadvezérek, mint a minőket a régi és az 184%-ik korszak is adott a hazának. [Helyeslés ú szélső balon.) A törvényjavaslat, a melyet önök előterjesz­tettek, merő ellentéte, merő negatiója mindannak, a mit mi hazánkra üdvösnek tartunk: [Igazi Ugy van 1 , a szélső baloldalon) mi csak oly módo­sításához járulhatnánk a véderő törvénynek, a mely az önálló magyar hadsereget decretálná, vagy legalább az erők fokozatos kicserélését kezdeményezné; [Igazi Ugy vanl a szélső bal­oldalon) de eltekintve a törvényjavaslat ez elvi jelentőségétől, még az önök álláspontjára helyez­kedve sem tudom annak elfogadhatóságát indo­dokolni, mert az még az eddiginél is roszabbá teszi a helyzetet; [Igaz! Ugy van! a szélső bal­oldalon) fiaink hosszabb ideig való sanyargatását és a már most is elviselhetlen hadi kiadások tetemes emelkedését fogja eredményezni. [Igazi Ugy van! a szélső baloldalon.) Mint a jelen rendszer correctivuma lenne a szolgálati idő leszállítása, a territoriális divisio behozatala, [Igazi ügy van! a szélső baloldalon) az ezredenként! előléptetés, vagy az úgynevezett „congretual avancement" és az egy évi önkén­tesi intézmény kiterjesztése. E helyett a törvény­javaslat a haditengerészetnél a szolgálati évet

Next

/
Thumbnails
Contents