Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-80
224 80. országos ülés mámins 18. 1882. madhatók; mert továbbá másodszor ezen község területének sajátszerű gazdasági és topographiai viszonyai foljtán ezen községi fekvó'ségek minden felosztása azok gazdálkodási használhatóságát megszüntetné. Miután ugyanazon indokok alapján a törvényhozás az arányosításról szóló törvényt az 1880. évi XLV. t.-cz. által, ugy a királyföldre nézve, mint az azzal jogfejlődés tekintetében egyenlő Teke és Bátos községekre nézve hatályon kivül helyezeudőnek találta, a főkérdés itt az, vájjon Vízakna megegyezik-e jogfejlődés tekintetében a most mondott területekkel? és ennek folytán a kérvényi bizottság határozati javaslata az, hogy ezen kérvény oly felhívással adassék ki az igazságügyministernek, hogy megvizsgálván a tányállást, a mennyiben a kérvényező községekre nézve ugyanazon körülményeket látná fenforogni, melyek az 1880 : XLV. t.-cz. 37. §-a indokául szolgáltak, terjesszen megfelelő javaslatot elő. Ajánlom ezen határozati javaslatot elfogadás végett. {Helyeslés.) Elnök: A kérvényi bizottság javaslata elfogadtatván, a kérvény az igazságügyministernek adatik ki. Rakovszky István jegyző (olvassa): „Zemplénmegye közönsége, Szatmárnémeti szab. kir. város közönsége, Esztergommegye közönsége, Somogymegye közönsége: A kivándorlás korlátozását és okainak megszüntetését czélzó intézkedések foganatosítását kérik." Berzeviczy Albert előadó: T.ház! Ezen kérvények alapjául Zemplén megye kérvénye szolgál, melyben különböző intézkedések kérelmeztetuek, az útlevelek kiadásának korlátozása, határszéli útlevél-vizsgálat, továbbá a 100 fiinál csekélyebb egyenes állami adóhátralékok miatti végrehajtás felfüggesztése, iparvállalatoknak adókezmények melletti létesítése, földbirtok-minimum megállapítása, a földadó leszállítása, az adóbehajtás körüli eljárás enyhítése, az italmérési regale-jog megváltása, az uzsoratörvény behozatala és több hasonlók; ezen intézkedésekkel vélvén a kérvényező megye a kivándorlási bajt megszüntethetőnek. Erre nézve a kérvényi bizottságnak határozati javaslata a következő : „Ezen kérvények tanulmányozás és felhasználás végett a ministerelnök utján a kormánynak adatnak ki." Csanády Sándor: En azt hiszem, t. ház, hogy illnsoriussá válik minden kérvény, ha kiadatik az illető ministernek, de a minister nem tesz jelentést a házhoz az iránt, mi módon intézte el a kérvényt? Ugyanazért kérném a határozatban kimondatni azt is, hogy kiadatik az illető miűisternek oly feltétel mellett, hogy arról a háznak jelentést tegyen. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék indítványát Írásban beadni. Csanády képviselő ur megtoldatni kívánja a kérvényi bizottság határozatát azzal, hogy a kormány ezen eljárásáról jelentést tegyen a háznak. Az első kérdésre nézve, vájjon a kérvényi bizottság határozati javaslata elfogadtatik-e, nincs észrevétel s igy az elfogadtatik. A kérdés tehát csak az lehet, elfogadja-e a ház azon hozzátoldást, melyet Csanády képviselő ur indítványozott; igen vagy nem? Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Rakovszky István jegyző' (olvassa): „A tiszavölgyi társulat központi bizottsága az 1881 : XLIL t.-cz. oly értelmű módosítását kéri, miszerint az abban az ármentesített területek részére biztosított adófizetési kedvezmények már a folyó év első napjától érvényesíttessenek. 0, Berzeviczy Albert előadó: T. ház! A földadóról szóló 1875. évi VII. t.-cz. 18. §-a szerint az oly területeknél, melyeknek jelen termőképességökben tartása folytonosan különös költségeket igényel, ezen különös költségek a rendes gazdasági költségekbe beszámítandók és niiiit ilyenek, a katasteri tiszta jövedelem kiszámításánál tekintetbe veendők, Azonban a törvény ezen intézkedése bekövetkezhető igazságtalanságok és technikai nehézségek nélkül csakis ott hajtató végre, hol ily védművek kisebb területek, egyes parcellák ármentesítésére szolgálnak, ellenben a Duna és Tisza, valamint ezek mellékfolyói mentén alakult társulatok által létesített oly védmííveknél, melyek több birtokos, több község vagy 7 törvényhatóság területére terjednek ki, a törvény ezen rendelkezése végre nem hajtható. Ennek folytán az 1881 : XLIL t.-cz. az idézett törvény e rendelését, az ily társulatokra nézve, hatályon kivül helyezte s kimondotta, hogy az ily társulatok ármentesített területeinek katasteri tiszta jövedelme a mentesítés különös költségeire való tekintet nélkül számítandó ki és ott, a hol az ártérfejlesztés még nem eszközöltetett, meg is adóztatandó, azonban a befizetett állami törzsadó, földtehermentesítési járulék s átalános jövedelmi pótadó azon része, mely a a különös költségeknek és nevezetesen a védműnek elkészítésébe befektetett alaptőke 8%-ának, továbbá az annak fentartására 6 éven át fordított költségek egy évi átlagának összege után apadásba jönne, az illető vízszabályozási vagy ármentesítés! társulatnak megtérítendő, illetve annak közös tartozásába betudandó. Azonban ugyanazon törvényczikk 15. §-a kimondja azt, hogy ezen kedvezmény csak az 1875 : VII. t.-cz, 2. §-a értelmében alkalmazandó új földadókulcs életbeléptetésétől lesz érvényesítendő. Miután a törvény hozatalakor előre nem volt látható az,
