Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-80
80. országws ülés márczins IS 1S82. §23 ket állított azok vezéreiül. Minden nemzet, mely nem saját fiaival védi saját hazáját, elpusztul. A történelem azt tanúsítja, hogy azon nemzeteknek, melyek nem birnak saját külön véderővel, sincs történetük. Midőn Görögország le volt igázva, a görögök ott harczoltak nagy Sándor sergei közt, de történetük megszűnt, mert a dicsőség a Macedónoké és Nagy Sándoré vala. Mi is, mióta a magyar hadsereg nem jelent meg külön a csatatereken, bár fiaink ott vérzenek a harczmezőn, a történelem előtt nem létezünk. És csak akkor tud a magyar nemzetről a história, midőn önállósága, szabadsága és függetlensége érdekében mint nemzet saját fiait felfegyverezve szállott sikra a zsarnoksággal szemben. (ügy van! a szélső haloldalon) Mihelyt azt akarjuk, hogy a magyar nemzetnek alárendelt állása megszűnjék és a nemzet történelemmel birjon, külön nemzeti véderőt kell neki adnunk. (Ugy van! a szélső balon) Hiszen most hasztalanul áldozza fel a nemzet legszebb virágát a csatatereken. A babér, melyet kiküzd, idegen zászlóra fog feltűzetni, a győzelem és diadal idegen vezér homlokát fogja dicsőíteni és a lépcsőn, melyet saját fáradságával a dicsőségnek emel, az idegen emelkedik magasra, hogy annál mélyebben nézzen le bennünket, annál inkább éreztesse velünk azon megalázó helyzetet, hogy a nemzet alkotmánya, szabadsága ajándék, melyet nem saját jogánál és erejénél fogva bir, hanem azért, mert a ki adta azt, még nem veszi el. {Igaz! a szélső balon) A közös hadsereg mellett az áliami élet árnyék, mely még abban is hasonlít az árnyékhoz, hogy az adja meg neki a létet, ki elfogja előde a nap éltető sugarait. (Tetszés a szélső balon) A közös hadsereg intézménye mellett a nemzet nem fejtheti ki saját erőit, nem indulhat a nemzeti lét virágzásnak. Mint a bimbó nem képes virággá fejlődni, hogy ha előbb föl nem fakasztja a héjazatot, mely eltakarja, akként a nemzet nem képes kifejlődni, mig szét nem bontja a vasburkot: a hadsereg egységét. (Helyeslés a szélső balon.) Értsük meg valahára, hogy a nemzetnek aspiratiói vannak és a nagy államférfiak nem az által lettek nagyokká saját nemzetük történelmében, hogy a fondorkodásnak, a cselszövésnek, a fegyelmezésnek lettek mestereivé, hanem az által, hogy a nemzet aspiratióit felismervén, annak irányában vezették a nemzetet nagy és magasztos czélok felé; (Tetszés a szélső balon) a törvényhozásoknak is az adott maradandó emléket, hogy felismerték a nemzet nagy érdekeit, aspiratióit és a törvényekben nem a napi szükséglet feltétlen kívánalmait, hanem annak aspiratióit, a nagy érdekeknek megfelelő törvényekbe foglalják. Méltóztassék a t. ház a jelen törvényjavaslat elvetésével határozattá emelni azt a határozati javaslatot, a melyet a magam és elvtársam'nevé ben van szerencsém benyújtani. E határozati javaslat azt kéri, hogy nyújtson be a honvédelmi minister törvényjavaslatot, a mely a külön magyar nemzeti haderő szervezetéről szól. Azt hiszem, hogy beszédemben indokoltam eléggé azon magas szempontokat és érdekeket, a melyek ily törvényjavaslat benyújtását szükségessé teszik. Nem kérek egyebet, mint azt, hogy alkosson a t. ház oly hadsereget, a mely nemcsak a nemzet testéből van véve, hanem a melyben annak lelke is lüktet, (Elénk helyeslés a szélső balon) a melyben a katona folytatja a polgári erényeket s a kilépett nem vettkezi le a katonai fegyelmet, mert e hadsereg szuronyain ragyogni fog a magyar nemzet régi dicsősége és biztosítani fogja a magyar nemzetnek sóvárogva várt jövőjét. Ha önök megalkotják a hadsereget, mi is hymnust fogunk zengedezni annak és el fogjuk mondani Hugó Victorral : „Fenséges remény, magasztos eszme, légy üdvözölve!" Nem fogadóméi a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Elénk éljenzés a szélső bal/elől.) Tibád Antal jegyző (olvassa): „Határozati javaslat. Tekintette], hogy önálló állami létnek mellőzhetlen kelléke a saját és nemzeti véderő : határozza el a képviselőház, miszerint utasittatik a honvédelmi minister, hogy az önálló és külön magyar hadsereg szerrezetérői terjesszen elő törvényjavaslatot. Beadja: Ugron Gábor, Hoitsy Pál, Németh Albert, b. Prónay Gábor, Orbán Balázs, Tors Kálmán, Csávolszky Lajos, Madarász József, Lits Gyula, Madarász József, Vidovich György." Elnök: Méltóztatnak a tárgyalás folytatását kivánni, vagy pedig talán a kérvények tárgyalását kezdhetuok meg? (Felkiáltások: A kérvényeket!) E szerint a tárgyalás most félszakittatik s felvétetik a kérvények XII. sorjegyzékéből hátramaradt kérvényeknek és a XIII. sorjegyzéknek tárgyalása. A félbeszakított tárgyalás pedig a hétfőn délelőtt 10 órakor tartandó ülésben fog folytattatni. ~~~~~~ Tibád Antal jegyző (olvassa): „Vízakna város lakosai az arányosítást tárgyazó 1871. évi LV. t.-czikket Vizakna területére nézve hatályon kivül helyeztetni kérik." Berzeviczky Albert előadó: Vízakna városának lakói két indok alapján kérik az arányosításról szóló 1871 :LV. t.-czikknek Vizakna városának területére nézve hatályon kivül helyezését. Először, mert Vizakna területén, mint minden eredetileg a szászok által alapított községben tulajdonképeni közbirtok nincs, hanem a községi erdő és legelő, átalán a községi fekvő ségek a községnek, mint politikai testületnek tulajdonát képezik és ehhez képest egyéni, tulajdoni vagy részesedési igényekkel meg nem tá-