Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-79

198 79. emágo« fiiéi márezms 14- 18S2. viszonya a gáesországi gyárakkal szemben, erre nézve egy kis számítással szolgálok. A jelenlegi vámtarifa szerint, melynek megváltoztatása javaslatba hozatik, a hazai gyártás viszonya Grácsországgal szemben métermázsánként 1 frt 50 krral, vagy ha a vitelbért hozzá vesszük, a mit számításba kell venni 2 írt 40 krral volt hátrányban. Vegyük már most az új vámtarifát és viszont az amerikai petróleummal, a másik versenytárssal szemben. A jelenleg még érvéoyben álló vámtarifa szerint az amerikai petróleum vámja 3 frt volt aranyban. Ez papirra átszámítva és hozzá véve a tárát tett 4 frt 10 krt. Evvel szemben áll jelenleg is a belföldön nem ugyan adó, de azon vám, mely 'a nyers anyagtól fizettetik ugy, hogy jelenleg a védvám nem áll 4 frt 10 kron, hanem 1 frt 50 kr. leszámításával áll 2 frt 50 kron. Ez az a védvámos tétel, a védelem, a mely az eddigi tarifa szerint a hazai gyártásnak nyujtatik. Nézzük már most a complicált újtételeket, melyek e szakaszban felsoroltatnak, hogyan áll most a hazai gyártásnak védelme? Ezen szakaszban a nyers anyag behozatala utáu fizetendő vám nettóra át van számítva és számba véve marad a régi 68 kr. Ha ezt az arany ágióval együtt kiszámítjuk, kerekszámban 1 frt 60 kr. azon összeg, mely vám czímén sújtja a hazai gyártást. Ha hozzá számítjuk a fogyasztási adót 6 frt 50 krral, az egész előállítási költség tesz 8 frt 10 krt. A külföldi amerikai petróleumra pedig 10 frt arany nettó vám vettetik ki, a mi papírpénzben jelenlegi árfolyam szerint 18 frt 8 kr. E szerint a jelenlegi védvám a hazai gyártás számára tesz körülbelül 3 frt 60—70 krt. Es ha igy vesszük a számítást, azt lehetne mondani, hogy az eddigi 2 frt 50 krnyi védelemmel szemben a jelenleg contemplált helyzet javult volna 1 frt 10 krral, ha ezen 1 frt 10 kr. valóban megállhatna tiszta eredménynek ezen közgazdasági műveletnél. De itt utalnom kell egy tételre, a melyet tegnap a pénzügyminister igen köszönetre méltó őszinteséggel felemlített, a mennyiben kijelentette, hogy a gáesországi gyárosok regie-költségeinél nem szabad csupán az adótételt 6 frt 50 krral figyelembe venni, mert azon sokféle intézkedés és költekezés, mely az adó kirovásánál, beszedésénél és ellenőrzésénél szükséges a gyárosoknak szintén tetemes megterheltetését fogja képezni. A mit a gáesországi viszonyok mérlegelésénél maga a kormány szükséges tényezőnek vett fel számításába, azt ugy hiszem, a hazai viszonyokra is lehet és kell alkalmazni, ugy hogy az én vélekedésem szerint azon 1 frt 10 krnyi előny, mely a vámtételeknél mutatkozik, csaknem egészen el fog enyészni azon sokféle nem csak költekezés, de fájdalom, zaklatásokkal szemben, mik a contemplált adóbeszedési eljárásnál elő fognak állani. És talán azon uraknak és képviselőtársaimnak is szabad figyelmekbe ajánlom, kik a jelen törvényjavaslat által nyújtatni vélt védvámot túlságosan nagynak tartják, hogy számításaim szerint ez a hazai gyártásnál nem nagyobb 3 frt 60 krnál s itt még legalább 1 frtot le kell ütni méter mázsánkint adó kezelésre s igy marad tiszta vámvédelem 2 frt 50 kr., a mi valóban nem nagy dolog, ha egy hatalmas külföldi concurrenstol, az amerikai petróleumtól meg akarjuk óvni a hazai gyártást. Én ennélfogva t. ház, az e javaslat keretébe behozott egyes vámtételeket a hazai viszonyoknak megfelelőknek tartván, nem vonakodom ezen §. elfogadásához hozzájárulni. Elnök: Az 1. §-ra nézve észrevétel azon kivül, a melyet az előadó ur az ásványolajra vonatkozólag tett s melyet a t. ház elfogadott, nem tétetvén, azt hiszem kijelenthetem, hogy az I. §. elfogadtatott az előadó ur által jelzett módosítással. Rakovszky István jegyző (olvassd): II. rész. Belfogyasztási adó 2. §. Zay Adolf: T. ház! Szándékom volt és be is jelentettem ebbeli szándékomat, hogy mindjárt ezen résznek czíménél szólaljak fel, mert nem egyes §§-ok ellen, hanem az egész belfogyasztási adó intézményével szemben óhajtanám észrevételeimet és indítványaimat beterjeszteni. Elnök: Még a fejezetnél vagyunk, tessék tehát észrevételeit most megtenni. Zay Adolf: Az általános vitában kiemeltetett— és ezt köszönettel vettem, azon helyen, (a jobboldalra mutat) — azon hátrányos positio, melyben a hazai gyártás és egyátalában a magyar földgazdaság az osztrák petróleum-gyártással, az ottani viszonyokkal szemben áll, anynyiban, a mennyiben azon arány, melyben mi jelenleg képesek vagyunk petróleumot gyártani, sokkal csekélyebb azon aránynál, melyben részesülünk a közös vám felosztásánál; felhozatott, hogy ezen hátrányos positió folytán kell, miszerint a hazai gyártás istápoltassék és emeltessék arra a pontra, hogy képes legyen a versenyt arra nézve is kiállani az osztrák gyártással, hogy képes legyen legalább abban a mértékben petróleumot előállítani, a melyben a quotakulcs szerint mi a vámokban részesülünk. Tehát hogy képes legyen a monarchiában gyártott petróleumnak legalább egy harmadát előállítani. Egy ilyen intézkedés behozatalát nemzetgazdászati szempontból igen helyesnek tartanám. És bátor vagyok most kiemelni, hogy a hazai gyártást miként lehetne ugy istápolni, mint azt a kormánypártnak egy igen kiváló szónoka itt kifejtette, a kinek ezen megjegyzéseire sem a