Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-70

14 70. országos ülés márezins 3. 1882. Elnök : Megszavaztalak 40,000 írt. Péchy Jenő jegyző (olvassa): 2. Az eszékvukovári ut Kuszától a vukovári vasúti állomás felé vezető részének folytatólagos kiépítésére 25,000 frt. Elnök : Megszavaztat!k 25,000 frt. Most már visszamenve a 19. lapra 14. rovat e) új utak és hidak építése összesen 320.000 frt szavaztatik meg. Péchy Jenő jegyző {olvassa): 15. rovat. Ehhez járul a polgárosított határőrvidék hasou czímíí szükséglete átalánykép 131,173 frt. Szögyény László előadó: A pénzügyi bizottság ezen összeget megszavazásra ajánlja, ugyanazon fentartással, melyet a II. czímnél volt szerencsém előadni. Elnök : Megszavaztatik 131,173 frt, ugyanazon fentartással, mint a II. czímnél. Péchy Jenő jegyző (olvassa): Együtt 3.243,406 frt. Elnök : Együtt megszavaztatik 3.243,406 frt. Péchy Jenő jegyző (olvassa): Bevételek. Összesen 8700 frt. Elnök: Megszavaztatik 8700 frt. Péchy Jenő jegyző (olvassa): Viziutak fentartása és építése. Rendes kiadások: XVII. fejezet, 5 czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, Kiadások a) kezelés. Együtt 37,814 frt. Elnök: Megszavaztatik 37,814 frt. Péchy Jenő jegyző (olvassa): b) Fentartás. Együtt 216,566 frt. Nikolics Sándor: A t. ház engedelmével a Bega-esatornának rendes hajóuttá való átváltoztatására nézve és a Temes folyó szabályozására nézve, mely ezzel szoros összefüggésben van, néhány észrevételt kívánok tenni és azután két kérdést intézni a t. minister úrhoz. A Bega-esatornának átalakítása fő óhaját képezi Torontál és Temes megyének és Temesvár városának régi idők óta, mert habár a Begaesatorna a csatorna nevet viseli, mégis akkor rendelkezik legkevesebb vizzel, midőn a hajózás legnagyobb előnynyel járna, mert a nyár derekán és őszkor rendesen nincs vize, ugy hogy a vidék termelői és kereskedői, habár csatornával birnak, árúikat és termeivényeiket a drága vasúton kell hogy tovább szállítsák. A Begának átalakítása által azon vidék meg is fog menekülni az évenként ismétlődő vizáradásoktól, melyek az ország azon részét, mely az országnak csaknem legjobb talajával bir és melyhez a kincstárnak is sok jószága tartozik, az áradások által véginségre juttatták. Az átalakítással azon vidék fizetésképessé és adóképessé válnék ismét és a Bega vize öntözésre is fordítható volna. De nemcsak azon vidék érdeke kívánja a Bega átalakítását. Összefüggésben van az a Ferencz-csatorna jövedelmezőségével is. A Bega és a Ferencz-csatornák két ágát képezik egy vonalnak, melynek feladata hazánk ezen legtermékenyebb vidékét közvetlen összeköttetésbe hozni a Tiszával és Dunával. Csak ha mindkét ág oly állapotba fog hozatni, hogy az év minden szakában fog vizzel rendelkezni, csak akkor fognak eléretni azon előrelátott közgazdasági előnyök, melyek nem csak azon vidék hasznára fognak szolgálni, hanem hazánk távolabb vidékeire is. Nem kivánok ezekkel bővebben foglalkozni; elég volt jeleznem ezen körülményeket. Áttérek a Temes szabályozására. A TemesBega-völgyi vízszabályozási társulat 1872-ben alakult az akkori kormány közreműködése és csekély pressiója alatt is, tekintve különösen azon körülményt, hogy ezen társulat árterének csaknem egy harmadrészét kincstári és alapítványi jószágok képezik. Különben a társulat érdekeltségének nagyobb része is készségesen hozzájárult a társulathoz, mert azt remélte, hogy a szabályozás által végkép menekülni fog a vizek pusztításaitól. Mint neve is mutatja, ezen társulat keretébe nem csak a Temes és mellékfolyói tartoznak, hanem a Bega-csatorna is, akként, hogy a védelmet a Temes-Bega társulat kezelte, a hajózási érdekekre való felügyelet pedig az állam kezelésében maradt. Akkor a kormány át is adta a társulatnak az általános terveket, melyekben meg voltak határozva a töltések méretei és a töltések egymástól való távolsága is. A Begára nézve pedig az alapszabályokban ki volt mondva, hogy a Bega-töltéseket tartozik a társulat azon méretekben és minőségben fentari ani, a mint azok átvétettek, minthogy az akkori kormány azt állította volt, hogy a kis-topoloveczi vízlevezető csatorna által annyi víz fog levezettetni a Temesbe, hogy a fenmaradt vízmennyiség a Bega-csatornában elférend. A társulat bizva a tervek csalhatatlanságában és remélvén, hogy végkép menekülni fog a vizkalamitástól, nagy erélylyel hozzáfogott a munkához és 6 milliónyi drága arany kölcsönt vett fel, minthogy az előirányzatban ki volt számítva, hogy a munkálatok 6 millióba fognak kerülni. Azonban az első vizáradáskor sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy a Temes töltései azon méretekben, melyekben a kormány tervei szerint építtettek, nem felelnek meg czéljuknak, mivel több helyen átszakittattak, több helyeken pedig a víz által áthágattak. Továbbá azt is kellett tapasztalnunk, hogy a Bega-töltések sem elegendők a viz fentartására, mert minden évben töltésszakadások és áthágások voltak. A társulat ez alatt elköltötte a kölcsön töltéseinek építésében. A felépített töltések nem feleltek meg ezeTjukuak, sőt kifogyván a pénz,