Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-78
|r? 2 78. országos ülés márezlus 13. 1882. kormány tervezett, t. i. 8 frt arany vámot, De az osztrák parlament, a mely lelkiismeretesen szokta latolgatni a kérdéseket akkor, mikor az adózók filléréről van szó, a mely igazán szivén hordja a hazai iparnak érdekét, simplän visszavetette a javaslatot. A mi kormányunk nem adta meg magát, egy évvel később ugyanezen javaslat önálló törvényjavaslat alakjába lett öntve és akkor szintén 8 frt arany vámról volt szó, hozzá téve 7 o. ért, frt fogyasztási adót. A magyar törvényhozást illetőleg a magyar törvényhozásnak többsége azt is a lehető legeagedelmesebben elfogadta, rámondta az Amment, azután ment az osztrák parlamentbe, illetőleg a parlamentbe nem is kerülhetett, hanem mindjárt a bizottság kebelében megbukott. Megbukott pedig nem egyedül azon oknál fogva, a mit a pénzügyi bizottságnak t. előadója mond, mert a 7 frt adót sokaira, holott most beérte 6 frt 50 krajezárral, hanem ellenezte azért, mert neki kevés volt a vámemelés, ő a maga iparát nagyobb védvámban akarta részesíteni, a 8 frt volt kevés, nem a 7 forint volt sok és oda rekedt a törvényjavaslat. Most harmadik alakban jelenik meg: az osztrák parlament és osztrák kormány nem engedett, tehát mi a teendő? Engedett a magyar kormány és most enged — kétséget nem szenved — a magyar országgyűlés többsége. A 8 frt vám fel lett emelve 10 frtra. Wahrmann t képviselő ur mosolyog erre. Tudom miért mosolyog, azt akarja azzal jelezni, hogy a 10 frt megfelel a 8 írtnak körülbelől. Reménylem, hozzá teszi ő is „körülbelül", a mennyiben a göngysúly át lett változtatva tiszta súlyra. De engedelmet kérek, hogy ha a t. képviselőtársam érintkezik szakemberekkel, én is szoktam érintkezni, akkor, mikor részt akarok venni a vitában olyan tárgyban, a melyben teljes szakismerettel beavatva nem vagyok, tehát megtudtam, hogy a göngysúly átváltoztatása tiszta súlyra nem tesz 2 frt különbséget, hanem legfeljebb 1 frt 5 krajczárt, tehát még mindig van 87 krajczárnyi felemelés a múlt törvényjavaslathoz; képest. Ez bizonyítja, hogy az osztrák kormány ismerve a maga embereit, azt mondta: ha az én országgyűlésemmel valamit keresztülvinni nem tudok, át adom a magyar kormánynak, az lenyelet a magyar országgyűléssel mindent, akkor visszajön ide s azután könnyebben megy. Ez az egyik észrevételem, a másik észrevételem vonatkozik azon módra, melylyel a t. kormány ilyen nagyfontosságú törvényjavaslatokat a ház elé szokott hozni. Mindenütt a világon, minden parlamentben, mikor vámról, új adóról, pláne fogyasztási adóról van szó, legelső kötelességének tekinti a kormány a legrészletesebb adatokkal felszerelni, hogy minden képviselő azon helyzetben legyen, I hogy tudhassa, hogy mennyi teher, mennyi fogyasztási adó foglaltatik abban, milyenek a szállítási viszonyok, szóval mindazon adattal, a mi csak kívánatos, hogy a ház ezt alaposan tárgyalhassa, mindazzal ellátja az illető kormány a javaslatot. Mi nálunk, méltóztassék megnézni a t. kormánynak a törvényjavaslatát. Két adat van az egészben: az egyik arra vonatkozik, hogy az utolsó években mennyi petróleum hozatott be a monarchiába. De hát engedelmet kérek, mi itten nem a monarchiával foglalkozunk, mi Magyarország képviselői vagyunk, (ügy van! a szélső baloldalon.) Önök azt kívánják tőlünk, hogy mi a magyar nemzet zsebére szavazzunk meg önöknek l 1 / 3 millió arany forintot, tehát nekünk bírnunk kell azon adatokkal, a melyek Magyarországra vonatkoznak. Erről egy árva PZÓ sincsen, hogy t. i. Magyarországon mennyi a bevétel. A másik adat — és ez szintén igen jellemző — a királyhágóntúli gyárak működésére vonatkozik és itt nem tudom, hogy kinek a statisztikai capacitását bámuljam inkább: a kormányét vagy a t, előadó úrét. (Derültség a szélsőbalon.) A kormány az ő adataiban coustatálja, hogy az a nyers petreleum, a mely Romániából behozatik és Erdélyben feldolgoztatik, már-már felmegy, sőt nem is meri mondani, hogy felmegy, hanem felmehet 24,000 métermázsára; a t. előadó ur pedig nyomtatásban azt állítja, hogy már 40—50 ezer métermázsa dolgoztatik fel Erdélyben s ezzel azt akarja bizonyítani, hogy az egész nyers mennyiség, a mely Romániából jön, csaknem kizárólag Erdélyben dolgoztatik fel. Hogy malmost melyik az igazi s melyik a hamis adat, azt egyenlítsék ki a t. urak maguk között. Hegedüs Sándor (közbeszál): Itt fogjuk kiegyenlíteni! Helfy Ignácz: Én csak annak a constatálására szorítkozom, hogy a t. kormány ilyen fontos törvényjavaslatnál nem volt képes más adattal előállani, vagy pedig, mint lesz szerencséin mindjárt bebizonyítani, nagyon is képes lett volna, mert kezei közt voltak és vannak az adatok, de mindazonáltal azokat eltitkolta a t. ház előtt, mert mégis tart tőle, hogyha egészen feltárva látná az ügyet, ugy a mint áll, még ez a többség se fogná megszavazni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezen két észrevétel előre bocsátása után én kijelentem, hogy különösen a következő indokokból nem fogadhatom el a törvényjavaslatot. (Halljuk!) Nem fogadhatom el először is azért, mert ez az adó a népnek legalsó osztályát sújtja leginkább. (Ugy van! a szélső baloldolon.) Nem fogadhatom el azért, mert egy alig fejlődni kezdő hazai iparágat csirájában elfojt. Nem fogadom el továbbá, mert a tervezett adó, különösen
