Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-78

78. országos ülés m méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazza és igy a törvényjavaslat végszövegezésében elfogadtatott. Kérem a t. házat, méltóztassék beleegyezni, hogy a jegyzőkönyvnek ezen megszavazásra vonatkozó pontja mindjárt hitelesíttessék, hogy a törvényjavaslat a méltóságos főrendekhez még ma átküldethessék. Baross Gábor jegyző' (olvassa a jegyző­könyvi kivonatot.) Elnök: Ha nincs észrevétel, ugy a jegyző­könyvnek ezen pontja hitelesíttetik és a most harmadszor megszavazott törvényjavaslat a jegyzőkönyvi kivonat kíséretében alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a méltó­ságos főrendekhez fog átküldetni. Következik a napirend további tárgya, a -pénzügyi bizottság 136. számú jelentése a kőolajvám felemeléséről és az ásványolajadóról szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy a jelentés felolvastassuk vagy felolvasottnak méltóztatik tekinteni? (Igen!) Tehát a jelentés felvasottnak tekintetvén, az általános vitatkozást megnyitom. Az első szó illeti a pénzügyi bizottság előadóját. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! A tör­vényjavaslat, melyet most a pénzügyi bizottság nevében a t. háznak elfogadás végett ajánlani szerencsém van, lényegesebb intézkedésében már tárgyalás tárgyát képezte ugy a képviselőházban, mint a főrendiházban. Két változtatás van a törvényjavaslatban, mely annak idejében elfo­gadtatott volt, csak két változás van, egyik: a sporkó-súlynak tiszta súlylyá változtatása a vámtétel megfelelő emelésével, a másik pedig az, hogy az adótétel hét forintról 6 frt 50 krajezárra szállíttatik le. Azok a pénzügyi szempontok és adózási tekintetek, melyek akkor a törvényhozás mindkét házát a törvény elfogadására bírták most is fennállanak. Nem akarok az előzményekből argumentu­mot képezni a törvényjavaslat elfogadására, hanem vizsgálni akarom az okokat ugy, a mint azok most léteznek, a mennyiben azok indokolják, szükségessé teszik a javaslat elfogadását. Ha azon szempontból vizsgáljuk e javaslatot is, mint átalában minden pénzügyi intézkedést, hogy mennyiben szükséges, mennyiben czélszertí s mennyiben elviselhető, akkor azt hiszem, hogy a kérdések közül a két elsővel tüzetesebben és hosszasabban foglalkoznom kell, mert hogy fedezetünket fokoznunk kell, azt az évről évre emelkedő deficit, azt hiszem, eléggé indokolja. Hogy a fogyasztási és indirect adók átalában még kevésbé vannak kizsákmányolva Magyar­országon, mint a direct adók, azt hiszem, senki sem fogja kétségbe vonni és azt, hogy ezek között a petroleumvám emelése, illetőleg ezen KÉPYH. NAPLÓ. 1881—84. IV. KÖTET. lárczius 13. 1882. 169 indirect adó még a legindokolhatóbbak közé tartozik, ez, azt hiszem, könnyen bebizonyítható, ha tekintetbe vészük azt, hogy átalános fogyasz­tási ezikkel van dolgunk, melynek árviszonyai­ban az utóbbi években jelentékeny árjavulás állott be, mert ha csak azt veszem, hogy 1871-ben a petróleum ára métermázsáuként a 29 frtot meghaladta és ezzel az 1881-iki árt hasonlítom össze, már sokkal jelentékenyebb ár­csökkenést fogunk észlelni, mint a mennyi azon teheremelkedés, melyet a javaslatban elfogadás végett van szerencsém ajánlani. Nem tagadom t. ház, hogy a vámtétel eme­lése s illetőleg maga az adótétel is jelentékeny teheremelkedést képez e fogyasztási czikkre, a mennyiben, ha a most érvényben levő átalános tarifához mérem ezen vámtételt, a mely itt 10 aranyforintban jelentkezik, akkor osztrák érték­ben számítva 7 frt 31 krnyi teheremelkedés jelentkezik és hogy ha ezt az árhoz viszonyítom, igen természetes dolog, hogy magasabb százalék fog kijönni, mint megterheltetés. Azonban azt hiszem t. ház, ily százalékban a terhet a nagy árcsökkenést mutató árúczikkel szemben ki­számítani nem helyes, illetőleg azzal mérni nem indokolt; mert végre az adózó polgárokat s átalában a fogyasztó közönséget nem e százalék terheli, hanem maga a tétel, mely az árban áll. És ha kimutatható az, hogy az árcsökkenés, mely az utóbbi években beállott és ha kimutat­ható, hogy az árcsökkenés tartósságára, nem tekintve csekély ingadozásokat, számítani lehet, ak­kor aj avasolt teher elviselhetősége már csak az utóbb árakhoz képest is bebizonyítható. De másrészről nem lehet apodiciice állítani azt, hogy e vám­tétel ugy, a mint kiszámittatik, azonnal átmegy az árba és a közönség által azonnal változatlanul fizetendő, e tekintetben ugyancsak a petró­leumra nézve a legutóbbi években nekünk is lehetett tapasztalatunk. A mint méiíóztatnak tudni, az 1878-iki tarifában az 1 frt 50 ezüst kros vámtétel 3 aranyforintban állapíttatott meg és akkor igen természetesen kiszámíttatott itt a házban s másutt is, hogy ebből mekkora teher fog származni. Igen természetes, hogy arra a következtetésre kellett jutni, hogy ezen arány­ban, sőt azon túl is, a mennyiben a részlet kereskedésnél még inkább t növekszik, a petró­leum ára emelkedni fog. És ha nézzük az ár­jegyzéseket, ez nem következett be állandóan, a mennyiben 1878. deezemberben, tehát az élet­beléptetés előtt, volt a petróleum ára métermázsáu­ként a budapesti piaezon 15 frt 50 krtól 17 frt 50 krig és 1881. deczember 31-én a petróleum ára métermázsánkint volt 15 frt 87 krtól 16 frt 50 krig. Időközben egy pár hónap alatt állottak be csaknem a vámemelésnek megfelelő, sőt azon túlmenő áremelkedések, de egyszersmind később 22

Next

/
Thumbnails
Contents