Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-77

77 országos ülés márczius 11. 1882. 157 mondások) ha a házasulandó felek között meg­egyzés létre nem jöhetne — az esetre a mos­tani 1868. évi LIII. törvény ezikk maradna fent az illetők részére addig, míg elérve 18 éves korukat, a gyermekek vallásukat különben is szabadon választkataiidják. Ez a legigazságosabb és legméltányosabb eljárás leend, mert ez egyik vallásfekezet­m;k sem ád a másik felett előnyt és elsőbbséget, hanem a szülőknek — mint legelső sorban hivatottaknak tartja fenn gyermekeik jövője és vallásos nevelésének irányzására az Isten és a természet által rájuk ruházott jogot, Ugyanazért kérem a tisztelt házat, hogy az általam beadott módosítványt, — mely ezen bajoknak elejét venni kívánja, — egyhangúlag elfogadni méltóztassék. (Mozgás.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Duka Ferencz jegyző' (olvassa): „Módosít­vány, a képviselőház kérvényi bizottságának a XII. sorjegyzék 3—12-ik folyószámai alatti kér­vényére beterjesztett jelentéséhez. Tekintve, miszerint az 1868. évi LIII. törvény­ezikk, valamint az 1879. évi XL. törvényczikk 53. §-a nem felel meg a gyakorlati élet jogos igényeinek s számtalan esetekben a vallásfele­kezetek közötti éles súrlódásokra szolgál alkal­mul, annálfogva: utasittatik az igazságügy mini ster, hogy az 1868. évi LIII. törvényczikk 12, 13, 14," 15 ésl6.§§-ait, valamint az 1879. évi XL. törvény­czikk 53. §-át módosító törvényjavaslatot még ez ülésszak alatt terjeszsze be." (Helyeslés a szélső­balon.) Tisza Kálmán minísterelnök: T. kép­viselőház! (Halljuk!) Távol van tőlem, hogy mind a két igen t. képviselő ur szándékának jóságát kétségbevonni akarjam; de a mint bátor leszek igen röviden kifejteni, — mert a kérdésbe mélyebben belemenni már nem szándékozom, (Helyeslés jobbfelbí) bármily jó legyen a szán­dék, nem czélszerü az eljárási módozat, a melyet választottak. Mindenek előtt a közvetlenül előttem szólott t. képviselő ur az 1868: LIII. törvényezikknek izent háborút és azt kívánja, hogy az még ezen ülésszakban megváltoztattassák. Nem szólok most a dolog érdeméről, mert nem tartom helyesnek ily fontos kérdésekről incidentaliter szólani; (He­lyeslés a jobboldalon) de meg kívánóin jegyezni azt, hogy az 1868-iki törvény hazai történeti fejlődésünk jól megfontolt következményeképen jött létre és 1S68 óta, a mióta törvény fennáll, soha sem hallottam, hogy az bárhol is a család békéjét felzavarta volna. (Igaz! ügy van!) Nem tartom tehát lehetőnek és helyesnek, hogy ily törvény egy kérvény alkalmából részleteiben vita tárgyává tétessék, vagy megváltoztatása proponáltassék. (Elénk helyeslés) Én abban a nézetben vagyok t. képviselőház, hogy nem elég felekezeti szempontból ki nem indulni, nem elég a felekezetek közti jó egyet­értést szeretni és támogatni, hanem, ha az ember ezt akarja, akkor kerülni is kell mindent, a mi a hazánkban legnagyobb szerencsénkre fennálló jó egyetértést a felekezetek között és az ez irányban! lelki megnyugvást egy vagy más irány­ban megzavar ii képes lenne. (Elénk helyeslés) Ép azért ismétlem, a nélkül, hogy a dolog érde­méről szólani, akár a keresztény dogmaticus felfogást vitatni, akár a szülei jognak azon magaslata irányában, melyet az előttem szólott t. képviselő ur felhozni szíveskedett, ma nézetet nyilvánítani akarnék: (Helyeslés) arra vagyok bátor kérni a t. házat, hogy mellőzve a felekezeti, esetleg dogmaticus vitát, méltóztassék a kérvéuyi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés.) Oly fontos kérdések, melyek ezen javaslatban megérintve vannak, erős meggyőződésem szerint ily módon czélszerüen és helyesen nem tárgyal­hatók, mert a kérdéselmek megoldása igy lehe­tetlen és a vita e kérdés megoldása nélkül csak nyugtalanítólag hatna itt és még inkább a házon ki vük (Elénk helyeslés obbfelöl.) Ha azonban a kérvény kiadatik a kormánynak, az ismerni fogja kötelességét, hogy azt tanulmányozza . . . Göndöcs Benedek (közbeszól): És jelentést tegyen! Tisza Kálmán ministerelnök: Én a magam véleményét mondom, nem a t. képviselő úrét, de egyébre magát nem kötelezheti, mint a minek szükségességéről maga meggyőződik és ÍZ iránt fog a háznak javaslatot tenni. Ha má­sok többet kivannak, módjuk lesz akkor, vagy bármikor ezen több kivánatokkal előállani. (ügy van!) De én abból a tekintetből indultam és indulok ki mindig és nagy súlyt fektetek arra, még pedig nem egyénileg és igazán nem feleke­zetileg, hanem azon átalános szempontból, hogy tartsa fenn Magyarország azt, hogy ne engedjen e gy úgynevezett kultur harezot köztünk kifej­lődni. (Elénk általános helyeslés.) Ismétlem, én a magam részéről azon meg­győződésben vagyok, hogy az ilynemű törvény által megoldott kérdést, minőt az. a melyet az 1868 : LIII. t.-cz. megoldott, bolygatni nem he­lyes, nem czélszerü. A mi pedig az 1879 : XL. t.-cz. 53. §-át illeti, bocsásson meg, de egy pár, talán félreértésen alapuló eset még nem orszá­gosan nyugtalanító körülmény ; a legfőbb bíróság kezén van ma és ha annak megállapodása foly­tán a dolog nem lenne elenyésztethető, akkor a kormány igenis tudni fogja kötelességét, (Álta­lános élénk helyeslés) hogy javaslatot terjesszen , elő. Addig positiv ígéretet nem tehetek és ké-

Next

/
Thumbnails
Contents