Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-73

73. országos ölés márezms 7. IS82. 109 nesen a törvénybe ütközik, el nem fogadható, mert törvény szerint a főhaderőt a közös hadsereg képezi, a melynek állományában a magyar nemzet fiai nagyobb számmal vannak, mint a honvédségben és a honvédség póthaderő, a mely a közös hadsereggel együttesen mfködik; ha pedig a t. képviselő ur óhajtása keresztülvitetnék, akkor ezen együttműködés — nézetem szerint — lehetetlenué válnék. A mit a sárga-fekeie zsinórról és kardbojtról méltóztatott mondani, ahhoz sok szó férhet, az lehetne máskép is, de azt is a törvény állapította meg és addig mig ezen törvény meg nem változtatik, ennek ugy kell maradni. (Felkiáltások szélső balfelöl: Azt akarjuk!) A honvédelmi budget tárgyalása alkalmával a védtörvényt megváltoztatni nem lehet, ha ezt a t. képviselő ur még nem tapasztalta, én mondom meg, mint régi tagja e háznak. Ha ezekben változtatást akar, akkor a védtörvéuy revisiója alkalmával kell azt indítványozni, de nem most; a törvényhozás által lett elfogadva a sárgafekete zsinór, rózsa és kardbojt, mint közös tiszti jelvény. Akkor abból az elvből indult ki az országgyűlés többsége, hogy a tisztek közt nem kell különbséget tenni, hogy a honvédtisztek is épen azon tekintélyben részesüljenek mindenütt, mint a közös hadsereg tisztjei; ez volt oka a közös jelvénynek és hasonlóban rejlik oka annak is, hogy a közös hadüg}'miiiister a rendkívüli előléptetésekbe bele szokott szólani. Ha talán a képviselő ur azt találja előnynek, ha valamely garnisonban a hadsereg és honvédtisztek között különbség íétetbék és azok egymás között jó egyetértésben ne legyenek, akkor igaza van. Én azonban nem azt kivánom, hanem azt, hogy a közös hadsereg- és honvédtisztek karöltve járjanak, mert együtt vannak hivatva a hazát védeni. (Helyeslés jobb felől.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a mostani honvédség nem más, mint egy portyázó guenlla - csapat. Elismerem, hogy igen nagy hiány van tisztekbea a honvédségnél és hogy e tekintetben tenni kell, erre üézve a közel jövőben benyújtandó védtörvény 15. §-ában történik proposiíió; én ugyan nem tartom tökéletesen kielégítőknek az ott mondottakat, habár haladást mutatnak s ez iránt akkor fogok nyilatkozni, mikor ezen törvény itt a házban íárgyaltatni fog. Annyi bizonyos, h)gy a honvédség, habár oly készületben kell neki lenni, hogy szükség esetén az első esatavonalban is részt vegyen a harczban, a törvény értelmében és a véderő-szerkezetnek értelmében nincs arra hivatva, hogy mindjárt az első sorban álljon ki, hanem igenis akkor állittassék oda, midőn vagy az ország közvetlen határán vagy azon belül folyik a háború, vagy pedig olyan erőkifejtésre vau szükség, a mely az állandó rendes hadsereg által nem fejlesztethetik ki. Ennek következtében a honvédség, mely arra van hivatva, hogy háború idejében a várakat szállja meg, hogy a második sorban való helyőrségeket tartsa fenn, támogassa a hadsereget még akkor is, ha annak egyes osztályai a mostani ordrede-bataille érteimében az első sorbaís állanak, hogy ily körülmények között ugyanazon követeléseket tegyük, ugyanazon elveket alkalmazzuk a honvédtisztekre, mint a sortisztekre nézve, ezt súlyosnak tartom; de igenis kivánom és lehető is, hogy a honvédtisztek kiképzésében ne fukarkodjunk, hogy az iskolát, mely e ezélból fennáll, dotáljuk bőven és módot szerezzünk arra, hogy a művelt fiatal emberek közül minél többen léphessenek be a honvédség kötelékébe. Mire nézve nézeteimet a véderő-törvény módosításánál a 15. §. tárgyalása alkalmával fogom elmondani. Azt mondotta az igen t. képviselő ur, hogy a besorozásnál a két első korosztályból vegye a hadsereg az egész eontingenst, a harmadik korosztály pedig maradjon egészen a honvédségnél. Hogy miért kell a harmadik korosztály, miért követelnek más országban és minálunk is fog követeltetni a negyedik korosztály, sőt vannak országok, a hol az szükséges, az természetes és egyszerű következménye a civilisátió hatásáuak a fiatalságra. Mentül jobban megyünk nyugat felé, fájdalom, annál gyengébbek, annál fejletlenebbek a 20 — 21 éves fiatal emberek és ezsk sorából sokkal nehezebb kiállítani a kellő mennyiségű ujonczot. Nálunk e körülmény még nem igen áll fenn; nálunk a három korosztályból kitelik az ujoisczjutalék. kivéve egyes vidékeket. Már szomszédaink nincsenek ezen szerencsés helyzetbeu. Náluk a tapasztalat azt mutatta, hogy nem képesek a három korosztályból az egész eontingenst kiállítani. Ha tehát a törvény módosítására kerül a sor, kellő óvatossággal kell élni, hogy mikor nyúljunk a negyedik korosztályhoz Magyarországon, akkor el fogom nézeteimet e tekintetben mondáid. Ma csak azt állítom, hogy azon követelmény, miszerint a két első korosztályból állittassék ki a hadsereg egész contingeuse, tehát hogy a gyöngébbek legyenek hivatva a háború nagyobb fáradalmait viselni, az idősebbek, erősebbek pedig a könnyebb szolgálatokat teljesítsék ; az annyit tesz, hogy fiatalságunkat vigyük oda, a hol ne golyó által essenek el, hanem a fáradalmak annál nagyobb számmal fogyasszák meg őket. (Ugy van! jobbfelöl.) A műszaki csapatok hiánya a honvédségnél elismert tény. A műszaki csapatok hiánya azonban nemcsak a honvédségre terjedt ki a régi időben, hanem egyáltalában az egész magyar coníingensre. áz idősebb t. képviselő urak fogják