Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-73

73. országos ülés snámins 7. 1S82. 9;

ä reflectálni. (Halljuk!) Megvártam volna t. barátomtól azt, hogy nagyobb alapossággal és nagyobb helyességgel támadott volna meg bennünket, midőn a minister ur és mi ellenünk lándzsát tör. Mert alapos véleményének olyan példáit adta a múlt napokban, hogy én kénytelen vagyok azt a nagy szakismeretet legalább is kétségbe vonni. Mert már tegnap fuchsiimal sárgára akarta festeni a bort, holott mindenki tudja, hogy az a bort vörösre festi. Alig pár hónapja történt, hogy t. barátom egy üvegcse homokból akarta megmondani a nyíregyháziaknak, hogy micsoda szőlŐfajt ültessenek, egyébről nem is tudakozódván s ráadásul megmondta nekik azt is, hogy a bort miképen kezeljék. Ilyen alaposságot mutatott a phylloxerakérdés alkalmával is s épen ezért nagyon sajnálom, ha hitem az ő alaposságában elenyészett. Azt mondja t. képviselőtársam, miért küldték ki Amerikába Nedeczkyt szőlővesszőkért és magvakért és hivatkozik statistikai adatokra, melyek szerint Nedeczky 5580 szőlővesszőt hozott be. A ki szőlőmíveléssel foglalkozott, tudhatja, hogy távolból megbírál ni a szőlővesszőket nem lehet. A fajok valódisága mindig kétséges. Épen ezért én nagyon helyeslem és örömmel vettem a minister ur gondolkozását, ki egy szakértőt küldött ki Amerikába, a ki aztán sajátkezüleg metszette a szőlővesszőket, a csomagolásnál jelen volt s igy küldött 5580 drbot, a többi később érkezvén meg, t. barátom a másik küldeményről, mely sokkal nagyobb volt, egy szót sem szólott. Hibáztatja továbbá t. képviselőtársam a phylloxera-bizottságot többféle dolgokban. E tekintetben ő maga is hibás, ha a bizottság az, mert hisz a phylloxera-bizottságnak Ő is tagja volt és én nem tudom, miféle személyes okokból mondott le. Ha tehát javítani akart, akkor kár volt lemondania, mikor az országnak használhatott volna. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt állítja a t. képviselő ur, hogy reáuk, a phylloxera-bizottság tagjaira a minister ur állandó fölényt gyakorol. Én két éve vagyok a bizottságnak tagja s mondhatom, hogy semmi fölénygyakorlási vágyat sem vettem észre, hanem észrevettem azt, hogy a mi felett tanácskozunk és a miről a végzést a minister elé terjesztjük, a minister ur a bizottság véleménye iránt elismeréssel van és mindig a szerint jár el. En tehát semmiféle fölényt el nem ismerek. Hibáztatja továbbá a kísérleti állomást innen Pestről, — mely, közbevetőleg legyen mondva — csak tavaly állíttatott fel. Hogyan birálhatja meg ezt a t. képviselő ur szakszerfíleg innen, mikor sohasem látta, azt nem tudom. Hibájául csak azt róhatja fel, hogy még nem 6 éves benne az egy éves szőlő, de minthogy az állomás csak tavaly állíttatott fel, erről sem a minister ur, sem a bizottság nem tehet. Ellenkezőleg a kísérleti állomás inkább azon benyomást teszi a szemlélőre, hogy alapja és kivitele tökéletesen helyes. Ily rövid idő alatt absolute nem is lehetett volna semmi mást tenni, mint azt, hogy a szőlők faj szerint elültetve legyenek, kísérletek történjenek a szénkénegezéssel, gyérítés-eljárással, biológiai észleletek történjenek vagy kísérletek inundatióval, homokozással. Bocsánatot kérek, de ezen rövid idő alatt, még ha t. barátom állott volna is az intézet élén, sem lehetett volna többet végezni. T. képviselő ur kifogásolja, hogy amerikai szőlőket hozunk. Mit mutat Francziaország példája. Ott nagy összegek adattak ki a phylloxera szénkéneggel való kiirtására. Mi volt az eredmény? Az, hogy feltartóztathat]anul terjed a baj, mig Francziaország szőlőterületének fele a végmegsemmisülésnek nézett elé. Mit csinált a franczia kormány? Mikor látta, hogy nem lehet a bajnak elejét venni és a szénkénegezés nem elegendő, maga vette kezébe az ügyet és segítette a birtokosokat, hogy Amerikából hozassanak be veszszőket, a melybe franczia fajok oltassanak ; sőt ezen kívül maga is rendelt meg nagy mennyiségben, épen ugy, mint a minister ur most is. A mi a kadarkáról való mesét illeti, már magam is láttam az ország több vidékén és a külföldön I is phylloxera-telepeket, de nem győződtem meg arról, hogy bármely európai szőlőfaj hosszabb ideig ellenálljon a phylloxerának. Megengedem, hogy Pancsován, a hol én nem voltam, vannak bizonyos területek, a melyeken a phylloxera nem pusztít ismerhetöleg. Ennek azonban többféle oka lehet. Lehet, hogy az ültetvény fiatal és jól trágyázott volt és ezért bírt tovább ellenállani. Utalok arra, hogy Svájczban Prägnyben a phylloxera pusztítását nem lehetett tapasztalni, habár oly terület közepén feküdt, a melyet a phylloxera csaknem teljesen elpusztított. Ennek okát a chemia igénybe vétele nélkül nem lehetett volua megállapítani. így azután kitűnt, hogy a föld túlságos káli tartalmú volt s ezért állott ellent a phylloxerának. Azt állítja t. képviselőtársam, hogy ha a borászati kormánybiztost elküldik valahová, valamely phylloxera-telepre, nincs a ministeriumban senki, a ki a phylloxera-ügygyel foglalkoznék. Engedelmet kérek, hisz ott van a phylloxera kísérleti állomás főnöke, ki a kormánybiztost távollétében helyettesíti. E főnök kezében összpontosulnak a philloxera ügy szálai és ha ő azt hallja, hogy valahol gyanú merült fel, rögtön kiküldi segédeit, vagy maga megy oda. A kormánybiztos elfoglaltsága tehát a phylloxera-ügyet nem alterálja. A mi pedig a beterjesztett határozati javaslatot illeti, bátor vagyok a képviselő urat figyel13*