Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-73

100 73. országos ülés márezins 7. 1882. meztetni, hogy Magyarországon nem az a baj, hogy kevés bor terem, hanem épen az a baj, hogy nagyon is sok a bor. Több alkalommal felemlítettem már azt, hogy oly helyütt, a hol rétek vannak és a búza igen jól megteremne, szőlőt termelnek, holott a szőlő oly helyek beplántáíására való, a melyek más nemzetgazdasági ág alá nem vonhatók. Ilyenek a hegyek. Hogy ha mindennemű előnyét a hegyoldaloknak az által alteráljuk, hogy mindig több szőlőt termelünk és a tömeges termelésre adjuk magunkat, akkor mi a helyett, hogy nemzetgazdászatilag szőlőszetünknek használnánk, vidékeinket tönkre teszszük s én azért nem tartom helyesnek azon indítványt, melyet tisztelt barátom benyújtott s annak elfogadását nem ajánlom a t. háznak. (Helyeslések.) Herman Ottó : Személyes kérdésben kérek szót. Én Szalay t. képviselőtársammal szemben egyszerűen kijelentem, hogy mindaddig, mig ő be nem bizonyítja azt, hogy én valahol azt állítottam, hogy a bort fuchsinnal sárgára lehet festeni, továbbá mig be nem bizonyítja azt, hogy én egy palaczk homokra akartam megállapítani azt, hogy egy vidéken minő szőlő faj termeltessék, azt az egész előadását és a czélzatosságot, a mi benne foglaltatik, mindaddig szószátyárságnak fogom tartani. Almássy Sándor : T. ház! Szalay képviselőtársamnak azon megjegyzésére és itt kimondott bírálatára, mennyire tartja Herman Ottó t. képviselőtársamat szakembernek vagy nem, csak annyit vagyok bátor megjegyezni, — habár az előttem szólott képviselő ur tagadásba veszi, hogy a fuchsin ságára festi a bort, hogy Szalay képviselő ur jobban tudhatja azt, hogy a fuchsin minő szint ad, miután abban szakember. {Derültség.) Egyébiránt a mi Hermán képviselő ur szakképzettséget illeti, a felett sokkal tekintélyesebb emberek ugy a külföldön, mint a hazában sokkal határozottabban döntöttek, semhogy Szalay képviselő urnak bármely észrevétele is az ő szakképzettségén bármi csorbát; ejthetne. A mi a filloxera-bizottság eljárását illeti, én Hermán képviselő ur nézetét tökéletesen osztom. O nehézkesnek, lassúnak tartotta s az ő indítványa és beszéde tendentiája oda megy ki, hogy ő függetlenül és szabadon akar működni s én értem azt, hogy miért lépett ki azon bizottságból. Hogy annak eljárása nehézkes volt, arra nézve tökéletesen elég az, mit Herman Ottó képviselőtársam itt felhozott. A mi pedig az amerikai vesszők behozatalát illeti, nem azért támadta meg azt, hogy máshonnan nem lehetett volna szőlőfajt behozni. Mert ha ezen scrupulus állana, akkor helyesen tette volna a kormány; de azért támadta meg, mert már Francziaországban bebizonyult, hogy az amerikai szőlő sem képes ellentállani a philloxerának és igy felesleges volt avval újólag minálunk kísérletet tenni. S akkor, midőn az elitélt szőlőfaj mellett szólal fel t. képviselőtársam, igen csodálkozom, hogy midőn a hazai fajok közül a kadarka-szőlő is ellentáll a pkilloxerának, a miről a képviselő ur próbát is hozott fel, de beszédjében is elismerte, akkor még is kicsinyli Herman Ottó képviselőtársamnak figyelmeztetését, hogy a kormány ezen szőlőfajra irányozza figyelmét; midőn ezt látom, nem tudom mit mondjak erre, nem elfogultság-e az, mely Szalay képviselő ur ezen felszólalásában nyilatkozik. A philloxera-kisérletekre vonatkozólag Hermán képviselő ur is azt mondja, hogy nem szereti, hogy az a borászattal és borbiztosság teendőivel össze van kötve, mert azt kívánja, hogy a philloxera-bizottság gyorsabban és önállóbban működhessék. Hiszen ez csak jó intentio s igenis megfogható, hogy ha a borászati biztos künn a vidéken azt magyarázgatja, miként kell a bortermelés körül eljárni, akkor csakugyan nem intézkedhetik a philloxera-bajok elhárítása iránt. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Azt mondja előttem szólt képviselőtársam, hogy vaunak más szakközegek, a kik azt elintézhetik. Hát t. ház, Magyarországon mindig az a baj, hogy a ki valamivel meg van bizva, a ki valahol a fő, sohasem azzal foglalkozik, hanem mindig mások intézik el annak a teendőit. Ennélfogva a tekintetben is helyeslem Hermán t. képviselőtársam határozati javaslatát, hogy ezt a két dolgot külön akarja egymástól választani. Azt mondja végül a t. képviselőtársam, hogy a kísérletek a philloxera elpusztítására lassan mennek és megtámadja az eljárást, hogy az elárasztás oly fhosszú időre halasztatik. Hiszen az igen természetes, egy artézi kút, hogy lehet tudni, hogy mikor ad majd vizet? Azért nem helyesen, nem correcte jártak el, hogy engedték a philloxerát elharapózni. Hogy ott hiba történt, azt nem lehet tagadni és hogy a hibát pártfogásába veszi azon bizottság Qgy tagja, a melynek feladata volna a philloxera kiirtását minél gyorsabbá tenni, az legalább is nagyon különös. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Csak ezeket akartam megjegyezni. Szalay Imre: T. ház! Nem szándékozom azon kifejezésre, melylyel Hermán képviselőtársam beszédét végezte, észrevételt tenni; az maga a mit felolvasni fogok, eléggé bizonyítja, hogy én szószátyárkodtam-e vagy képviselőtársam ? Bátor leszek felolvasni, a mit tegnap