Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-73

73 orsaáges ülés márczins 7. 1882. 97 ragy pb az Érmelléken, a Balaton vidéken, vagy a hadai hegységben. Ezek irányadó helyek. De hogy Szendrőn mit keres a kísérleti állomás, azt nem tudom felfogni. Nem találtam annak nyomát, hogy ez valamely bizottság ajánlatán alapulna. A kísérleti állomást, mint talán méltóztatnak emlékezni, a t. minister urnak annak idejében én indítványoztam. Annak berendezését és szükségleteit két bizottsági tag segélyével ki is dolgoztuk és a t. minister urnak be is nyújtottuk. Én megbízom abban, hogy a kísérleti állomás jelenlegi főnöke valósággal az az ember, a ki a feladatot megoldani képes. Nem mondom, hogy arra képes, miszerint a vészt megszüntesse, de hogy mindazt megteszi, a mit a tapasztalat és a tudomány haladása rendéi, az iránt tökéletesen meg vagyok nyugtatva. De én kívánnám már látni a kísérleti állomás jelentését az iránt, hogy mi történt, mennyire van. Mert a mi csak a hírlapokban közöltetik, az nem lehet elégséges az érdeklődő közönség tájékozására. A borvidékek birtokosai rettegnek a vésztől. Azokról, a miket a kormány kezdeményez, csak sovány hírlapi kivonatokból értesülnek. Nincs semmiféle közeg, mely a közönséget behatóan tájékoztatná. S aztán a mire én mindig, a mióta a philloxera Magyarországon felmerült, kiváló súlyt fektettem, a mit minden alkalommal előhoztam, az, hogy itt most már csak az amerikai fajok eultiválása, az azokkal való kísérletezés van napirenden s hogy ez nem helyes. Mindjárt kezdettől fogva kívántam, sőt tervezetet készítettem, mely ugy igen előkelő tudományos társulat közlönyében megjelent, hogy tegyünk kísérletet az amerikai fajokkal, de tegyünk egyszersmind hazai becses fajokkal is; mert, valamint elfogadom azt, hogy az amerikai elvadult szőlő úgy átalakul, hogy a philloxera támadásának ellentáil, ugy nincs kizárva az a lehetőség, hogy hazai becses fajokkal kísérleteket téve. egy oly eljárást fedezhetünk fel, a mely az ellentálló képességet fokozza. Hogy ez ne legyen csupa frázis gyanánt kimutatva, a t. túloldal részére én egy concret esetet vagyok bátor az érdeklődők figyelmébe ajánlani. [Halljuk!) Tudvalevő dolog, hogy a philloxera főfészke Pancsova, melynek területe a philloxera által egészen el van lepve. Én e területet kétszer is bejártam s ott egy birtokost találtam, ki rendes szőlőgazda voít és szőlőjét négy táblára osztotta fel, minden táblában külön fajt művelvén. Egy táblában kadarka volt, a többi 3 táblában fehér fajok és az úgynevezett Stein-schiller. Mikor másodszor látogattam meg a területet, a kadarkán kivül a többi 3 tábla tökéletesen tönkre volt téve. Ez történt évek előtt 1879-ben. Én a philloxera-kisérleti állomás főnökét figyelmeztettem s felkértem, menne Pancsovára, mert I KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. IV. KÖTET. véghetetlenül érdekes, hogy megtudjuk, hogy a kadarka-tábla hogy viseli magát ma is, a philloxera-lepett terület tőszomszédságában ; at. főnök azonban el lévén foglalva' egyebekkel, mai napig sem mehetett Pancsovára s így kénytelen voltam a szőlőbirtokost fölkérni, adna hirt, mi történt a kadarkával. En tegnapelőtt vettem levelét, melyben ezt mondja: „Die Kadarka-Parcelle, welche ganz umsíossend an der inficirten Stelle steht, sírotzt vor Ueppigkeit, und ist bis heute nicht das mindeste von Angegriffenheit zu seheu; hat heuer sehr starkes Holz, und habé ich von dieser Parcelle, welche heuer 728 Quadraí-Klafter gross ist, 50 Eimer rein abgezogeuen Wein bekoinuien." Én a kísérleti állomás főnökét felkértein, hogy a kadarka-szőlőt figyelmére méltassa, a melyre nézve maga is azt mondja, hogy ő a kadarkát valósággal olyannak találta, a mely a legmficiáltabb területen is bámulatos módon ellentáil. Én tehát azt, hogy itt csupán csak az amerikai fajok kultiválására fektessünk súlyt akkor, a mikor egy véghetetlen becses honi faj ellentállási képességet mutat s hogy itt a tudomány férfiai ezzel kísérletet egjátalán ne tegyenek, azt ei nem fogadhatom s kivánom, hogy ép e tekintetben a leggonuossabb kísérletek történjenek. A végrehajtásra, t. i. a rendszabályokra nézve, a melyek a philloxera ellen foganatosíttattak, megállapodás történi 1881. augusztus 23-án az Összehívott országos bizottság keblében, — a mint a hírlapokból kivehettem. — először az iránt, hogy mi az inficziált területen végrehajtandó munkálat sorrendje? másodszor, hogy a gyérítési eljárás alkalmazását 12 ponton kell eszközölni, — a mely, utánjárásom szerint, — máig csak Sólyban eszközöltetett, a többi pontokon pétiig ép csak tegnapelőtt olvastam egy hírlapi közleményt, hogy a jövő évbeu fog esz-% közöltetni, harmadszor egyszerű kivágást javasolt Titelen, Kenderesen és Kisújszálláson. Ez történt a múlt évben, múlt év augusztusában és azóta még végrehajtva nincs! Tehát itt töríéimek megállapodások és ha végrehajtásra kerül a sor, nem történik semmi. Bocsánatot kérek, miféle garantiája van a szőlőbirtokosságuak még esak az iránt is, hogy a veszedelem legalább lassan terjed. Hiszen itt rögtön foganatosítandó eljárásról van szó. De hogy ez a rögtön foganatosítandó eljárás mily lassan halad, legvilágosabban bizonyítja ezt egy nevezetes borvidékünk, Versetz, a melyre nézve megállapittatott, hogy ott az elárasztás fog alkalmaztató! s minthogy ott vizet nem lehet kapui, elhatároztatott egy artézi kút fúrása. Hát eddig a dolog helyes; de ez elhúzódott annyira, hogy az éu feljegyezésem szerint, — mert én a dolgokat mindig figyelemmel 13