Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-55
55. orsiságo* ülés felsrair 14. ISSä. 30 tem a fősúlyt s erre a t, minister ur egyáltalán effv szóval sem reflectált Végül megjegyzem, hogy az igen t. minister ur elvétette a dolgot, midőn azt állította, hogy én mintegy martyrkint mutattam be magamat a képviselőházban. Ez egyáltalán nem áll. Én megmondtam beszédemben, hogy nem vonom kétségbe a t. minister ur jóindulatát, melylyel a közoktatás iránt viseltetik. De nekem nagy kételyeim vannak az eszi.őzök iránt, az irány iránt, melylyel ó' e téren működik és ténykedik. Nem mint niartyr kívántam oda állani, hanem beszédemet legjobb meggyőződésem szerint komolyan mondtam s kifejeztem egyszerűen azt, lugy lelkem mélyéből mindig a magyar közművelődésért lelkesedtem, iparkodtam dolgozni s munkálkodni. Hogy mikép tartozik az ide, engem azzal akarni visszavágni, hogy úgyszólván martyrként állítom magamat a ház elé. azt nem értem. Tökéletesen meg voltam győződve az indítvány benyújtásakor, s e meggyőződést osztotta a párt, melynek tagja vagyok, hogy itt uagy baj orvoslása forog fenn. Láttam, hogy a sajtó majdnem minden kivétel nélkül helyeselte felszólalásomat; ismerem a társadalomban ez iránt uralkodó hangulatot, hogy a tanpénz valóságos métely [az egyetemen; s mikor nemcsak az expedienst kimutatom, de példára is hivatkozom, hogy a műegyetemen meg van oldva a kérdés, teljeséggel nem éltem azt, hogy a minister ur miért utasítja vissza a határozati javaslatot. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én a t. minister ur felfogásával szemben kérem a t. házat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. (Élénk helyeslés- a szélső baloldalon.) Lükő Géza: T. ház! Azok után, a miket t. képviselőtársaim Herman Ottó és Hegedűs László előadtak, én csak pár perezre akarom a t. ház türelmét igénybe venni. Elsőben is mintegy személyes kérdésben, a mi illeti a barbárság mondását, a ki ismeri a vallás- és közoktatási minister ur izgékonyságát, mint azt ma és tegnap is tanúsította és ebből következtetést von a 13 évvel ezelőtti állapotra, el fogja nekem hinni, hogy örömest megsemmisítené, el törölné az utolsó betűig azt, a mit ezelőtt 13 évvel a gyomai választási katastropha után irt. (Halljuk! a szélső baloldalán.) S a ki meg akar győződni állításom alapossága vagy alaptalansága felől, azt arra kérem, legyen s?.ives a „Pester Lloyd" 1869. évi 71. számában márezius 24-én Trefort Ágost aláírással „Die modernen Barbárén" czímű ezikket elolvasni. A mi a reactionarius czímet illeti, a t. minister ur 1872-ben elfogadta az irányelveket. melyeket Deák Ferencz az egyház és állam közötti viszonyokra nézve proelamált, sőt azoknak mikénti életbeléptetésére nézve a minister ur indítványozta a bizottság kiküldését, a bizottság tárgyalásában részt vett és a kötelező polgári házasság behozatala iránti véleményhez hozzájárult; s most a kötelező polgári házasság eszméjének mintegy kigunyolásául, az izraeliták s keresztények közötti házasságra vonatkozó törvényjavaslathoz szintén hozzájárult. A mit tréfásan mondani méltóztatott, hogy a vadházasságban élők engem reactionariusnak neveznek ; én azt hiszem, hogy sem reám, de még a minister úrra sem adnak sokat, hanem ezeknek nagy többsége minden esetre a minister ur részén lesz, mert a legnagyobb contingenst a fekete sereg szolgáltatja, {ügy van! a szélső baloldalon.) Ez az erkölcstelenség termelő kertje, innen kerülnek ki azok. a kikről a minister ur szólni méltóztatott, a kiknek sem egyház, sem állam nem kell. De e kórállapotokon csak az institutiók gyökeres megváltoztatása által lehet segíteni, arra pedig mindaddig, mig a t. kormány és a tényleg uralkodó vallásfelekezet lelkészi szervezete között, habár alattomos, de mégis létező véd és daezszövetség fennáll, semmi kilátás nincs. (ügy van! a szélső baloldalon.) Literaty Ödön t. képviselőtársam felállította ugyan az elvet, de az abból levont következtetésével megtagadta a maga kiindulási pontját. ennélfogva vele foglalkozni nem akarok, banem eg3 r szerííen ajánlom a t. háznak határozati javaslatom elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Most Irányi Dániel képviselő urat illeti a szó. Irányi Dániel: Elállók a szótól. Elnök: Minthogy Irányi Dániel képviselő ur és az előadó ur szólni nem kivannak, következik a szavazás. A költségvetés már általánosságba]] el lévén fogadva, csakis az egyes határozati javaslatokra fog a szavazás megtörténni azon sorrendben, melyben beadattak t. i. Herman Ottó, Lükő Géza és Irányi Dániel és társaiknak határozati javaslataira. Méltóztassanak azokat még egyszer meghallgatni. Duka Ferencz jegyző' (olvassa Herman Ottó, Lükő Géza és Irányi Dániel ha'drozati javaslatait). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Hennán Ottó és társai által beadott határozati javaslatot elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség nem fogadja el. Kérdem továbbá a t. házat, méltóztaíik-e Lükő Géza és társai által beadott határozati javaslatot elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Végül kérdem a t. házat, méltóztatik e &z Irányi Dániel és társai által beadott határozati javaslatot elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfő-
