Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-69
364 69. országos ülés márezins 2. 182. meny, hogy a társulat vidékének legnagyobb része — miként már említettem — négy vizszabályozó társulat kötelékébe tartozik, megérdemelné azt, hogy a közmunka és közlekedési ministerium ezen ügygyei behatóbban foglalkozzék. Azért én most határozati javaslatot ez iránt —• tekintve, hogy már is oly nagy számú határozati javaslat van beadva — nem nyújtok ugyan be, de nem mulaszthatom el, hogy ne figyelmeztessem a közlekedési minister urat arra, hogy a Kőrös és Berettyó mentén alakult társulatok irányában az 1881 : LII. t.-cz. 7. §-át foganatosítsa. Tekintve í. ház azt, hogy az általam imént elmondottak is arról győzhetnek meg mindenkit, hogy a közlekedési ministerium igazán nem teljesíti olykép feladatát, mint azt teljesítenie kellene, hogy ott oly dolgok történnek, melyek annak ügykezelése iránti bizalmát lehetetlen, hogy fokozzák, hanem inkább aláássák a ministerium tekintélyét én azt okozzák, hogy mindenki jó lélekkel elmondhatja, hogy nem felel meg a ministerium ügykezelése hazánk érdekeinek és okot adnak arra is, hogy a ház kebelében oly vádak hozatnak fel, a minőknek tanúi voltunk s a mely vádakról 12 évvel ezelőtt ezen padokról egy képviselő ur ekkép nyilatkozott: „Hogy ha ilyen vádak egyszer már a ház kebelében szóba hozattak, okvetlenül szükségesnek tartom mindazon általam igen tisztelt hivatalnok — vagy inkább mondhatnám hivatal — maga a közlekedési ministerium irányában, mind az államkormány tekintélye, mind az ország hitele érdekében, hogy ha azok itt egyszer szóba hozattak, oly módon tisztáztassanak, hogy ezentúl ahhoz, a mi elhatároztatott, a részrehajlásnak még csak gyanúja se férjen." „Ennek csak egy módja van — e mód nem egyéb, mint hogy a háznak tagjaiból pártkülömbség nélkül alakított bizottságnak az illető okmányok felmutattassanak és az illetők magukat a bizottság előtt igazolják." „Bár az meggyőződésem, hogy ez az egyedüli mód, indítványozni ezt, én uem indítványozom, mert én ezt oly kérdésnek tartom, hol nem lehet és nem szabad pártérdeknek szerepelni — oly kérdésnek, mely mindnyájunknak közös érdeke: mert a magyar kormány becsülete, a magyar nemzet hitele, mely ezzel kapcsolatban van, egyformán érdeke mindnyájunknak, azért óhajtandó, hogy a ház t. túlsó oldaláról jöjjön ilyen indítvány, — mert uraim, elvontan beszélve — nem érintve sem személyt, sem hivatalt, ha ily vád a parliamentbeu felhozatik, csak két eshetősége vau: — az egyik eshetőség szomorú, reménylem nem fog bekövetkezni, hogy mindaz, a mi a közönség közt elterjedve van, igaznak bizonyul, szomorú, de ha ugy van is, szükséges, hogy bebizonyittassék, hogy a kormány a fekélytől menekedjék, a másik eset, reménylem ez fog bekövetkezni, hogy bebizonyul a vád alaptalansága — és akkor szükséges, hogy az ország magas hivatalnokainak kitűnő' ereje meg ne bénittassék és ezek a közjónak továbbra is szolgálhassanak." „Én tehát ezen országos szempontokból óhajtom a vizsgálatot, óhajtom annak általam kifejezett kedvező eredményét, mert részemről sokkal nagyobb súlyt fektetek arra, hogy az egész világ előtt bebizonyítva álljon az, hogy a magyar kormány magas állású hivatalnokairól azt, mintha magánérdekből vagy kedvezésből az ország érdekei elhanyagolására képesek volnának, mondani nem lehet és százszorosan előbbre tenném ezen örömömet azon gyenge kárörömnek, melyet valaki erezhetne akkor, ha nem az ő pártjából alakult kormány ily módon compromittáltatik. Kívánom a vizsgálatot, kívánom kedvező eredményét a közjó érdekében, mely minden pártérdeken felül áll; s végül csak azt kívánom, hogy Isten soha ne engedje megérnem, hogy e hazában valaki saját pártja érdekét a közérdek fölé helyezze!" Bátor vagyok megjegyezni, í. ház, hogy ezen aranyszavakat és örök igazságokat senki más nem mondta, mint a t. túloldal vezére, a jelenlegi ministereinök ur. Azért legyen szabad remélnem és hinnem t. ház és t. túloldal, hogy vezérüknek ezen akkor mondott örökigazságú szavait tekintetbe véve, hozzá fognak járulni a parlamenti bizottság kiküldéséhez. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Apponyi Albert: (Halljuk! Halljuk!) Érzem annak mellőzhetlen szükségét, hogy midőn a közlekedési ministerium tárczájának költségvetési vitájában felszólalok, azon ügyben is nyilatkozzam, mely Rohonczy t. képviselő urnak felszólalása és indítványa által napirendre hozatott. De ezt csak beszédem végén fogom tenni és előzőleg bátor vagyok a t. ház figyelmét néhány rövid megjegyzésre kikérni, mely ezen tárczának ügykörére vonatkozik. A tegnapi napon igen illetékes férfiak által a ház minden pártjának köréből nevezetes és érdekes felszólalások történtek a vízszabályozási kérdésekre nézve. Ezekre én csak később fogok röviden reflectálni. Legyen szabad a most tárgyalás alatt levő tárcza működési körének másik főágára, t. i. a közlekedési politikára némely megjegyzést tennem. (Halljuk !) Örömmel conätatálom t. ház, hogy ezen a téren nem egyedül gáncsolni, hanem dicsérni való is van e ministerium működésében. Az az eszme, mely néhány évvel ezelőtt az ellenzék padjairól mondatott ki és hangsúly oztatott először, hogy t. i. mulhatlanul szükséges, hogy a