Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-69
6Í). országos Ülés márczius 2. 1SS2. 363 liortobágy-berettyói belvizeket szabályozó társulatot oszlassa fel a kormány s az általa szándékolt munkálatra s a Berettyót szabályozó társulat létesítése iránt tegyen iate'zkedést. Különösen 4 főszempontból támadta meg az érdekeltség túlnyomó része a társulat életrevalóságát. Nevezetesen a műszaki tervre nézve az érdekeltség azon kifogást teszi, hogy a tervezet nem biztosítja teljesen a kiiűzött czél elérését, mert egyrészt a Kőrös vizének magas állásánál fogva, minő az utóbbi években mindig volt, a belvizeket a tervezett csatornán le nem vezethetik, sőt a Kőrös magas állása magában a csatornában olyan duzzadást s oly állandó vízmagasságot idéz elő, a melynél fogva a Berettyó alsóvidéki érdekeltségnek egy nagy része épen a Kőrös vize általi elöntés veszélyének van kitéve. Másrészről kifogásolták, hogy a tervezett főcsatorna magában véve nem elég a belvizek levezetésére, ahhoz több oldalcsatorna is szükséges, a melyek előreláthatólag oly költséggel fognak járni, melyet az ottani birtokosság meg nem bir. Nemzetgazdasági szempontból bírálva a tervezetet, az érdekeltség az állította, hogy a szabályozás kívánta teher nagysága nem felel meg az elérendő haszonnak, mert ha a társulati ártért kerekszámban egy olyan ideális mennyiségű holdra, például 100,000 holdra tennők is, a miníi azon ártér a legigazságtalanabb ártérfejlesztés mellett sem lehet, akkor is már emberileg előre számítva, legalább 80 frt tőkeíeher fog a területi érdekeltségre nehezedni, a mely tekintetbe véve azon vidék gazdasági viszonyait, oly roppant teher, melyet az a földbirtok meg nem bir, mert ha a vízszabályozási költségekhez még hozzáteszszük az évi különféle adókat, ki fog derülni, hogy a vízszabályozási beruházások és évi kiadások jóval felülmúlják az ottani földek reális értékét. Jogi szempontból a társulat már alakulásánál nélkülözte épen a jogi alapot, mert az 1878. évi június 14-én történt alakulásnál, különösen a községek részéről megjelentek nem voltak írásbeli felhatalmazással ellátva, sőt Kisújszállás részéről Lovassy István ki is jelentette, hogy ő csak Kisújszállás utólagos jóváhagyása esetében egyezik bele az alakulásba. Az tény, hogy az alakulási jegyzőkönyvben arról, hogy az akár a községek, akár az egyes birtokosok helyett megjelentek meghatalmazással bírtak volna, említés nem tétetik és az illető birtokosok ma is tagadják, hogy e tekintetben bárkit is megbíztak volna. A társulati jegyzőkönyvek igazolják, hogy sem a tervezet részletei, sem a költségvetés soha, sem az alakuló, sem a következő közgyűléseken megvitatva nem volt. Kifogásolja az érdekeltség, hogy a törvényhozás intézkedése nélkül királyi biztos kineveztetett és hogy nem kérdeztetett meg egyik érdeklett törveayhatóság sem. A végleges alakulást elhatározó közgyűlésen a karezagi polgármester ki a társulat elnöke, valamint a püspök-ladányi vallásalapítványi főtiszt együttvéve 22,424 holddal, az összes jelen voltakkal együtt pedig csak 25,063 holddal mint kisebbség határoztak a végleges alakulás kérdésében, lévén az összes ártérmennyiség az 1879. évi november 24-iki közgyűlés jegyzőkönyve szerint 51,322 kat. hold, A társulat igazgatására nézve t. ház az érdekeltség sérelme az, hogy az alapszabályok szerint a tisztviselők 6 évre választatnak, holott világos törvény, az 1871 : XXXIV. t.-cz. rendeli. hogy a választmány 3 évre választandó. Továbbá kifogásolja az érdekeltség azt, hogy az alapszabályok értelmében a Berettyót szabályozó társulatnak Vs rész szavazat biztosíttatott, jóllehet csak ártéri földek birtoklása biztosít szavazati jogot a törvény értelmében. A társulat felügyeletével Biharmegye törvényhatósága bízatott meg, ugyanaz t. ház, mely törvényhatóságnak alispánja a társulat kormánybiztosa. Itt azután az az anomália merül fel, hogy a kormánybiztos sérelmes határozata vagy eljárása ellen beadott panaszok felett maga a kormánybiztos mint alispán határozni lenne köteles. Hát ez igazán absurdum. (ügy van! Igaz! a haloldalon.) Sok, igen sok volna t. ház s beszédem felette hosszúra nyúlnék, ha én mindazon hibáj kat, törvénytelenségeket és igazságtalanságokat (Halljuk!) felsorolnám, melyek a liortobágyberettyói belvizeket szabályozó társulatnál felmerültek. Csak röviden voltam ezt kénytelen tenni, hogy a t. háznak tudomására hozzam, hogy miért tartja távol magát az érdekeltség ezen társulattól és hogy miképen jár el ily kérdésekben a közmunka- és közlekedési ministerium, mert az érdekelt félnek szerintem jogos és nyomatékos aggályait a közmunka- és közlekedési ministerium nem hogy eloszlani igyekezett volna, hanem akkor, midőn ezen aggályoknak köldöttségben, feliratokban adtak kifejezést, mindjárt az első alkalommal is körülbelül csak 10 hónap múlva adott elutasító választ ezen feliratokra. Most az történt t. ház, hogy legújabban, múlt é\ r i augusztus 23-ikán a társulat a kormánybiztos által Nagy-Váradra, a melynek épen semmi köze ezen vidékhez, közgyűlésre összehivatván, ott 500 ezer forintos kölcsön felvételét határozta el Ez iránt ismételve indokolt felterjesztést tett az érdekeltség, azonban panasza mostanáig sem lett elintézve. Megfoghatatlan t. ház, azon közöny, melyet a t. közmunka- és közlekedési ministerium ezen társulat irányában mutat. Pedig már maga azon körül46*
