Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-67

67. országos ülés febrnár 28. 1882. 327 jelenhetünk meg az európai piaczokon. G-Önyőnél a szállítmányokat át kell rakni sekély hajókba, a viteldíj Gönyotől Pozsonyig métermázsánként 14 krba kerül. Ez olyan viteldíj, oly ár, minővel az egész kerek világban csakis Ausztria-Magyarországon találkozunk. A Duna Ausztriában hegyek közt és magasabb térségeken át folyik, Pozsonyon alul a rónaságban ömlik. A sebes folyású folyó lassú folyásúvá válik ég ennek következése az, hogy a kavics, homok, görély és egyéb anyag, melyet a folyó magával sodor Csallóközben lerakodik és a Duna számtalan ágakra szétágazva, szigeteket, sőt évről évre változó zátonyokat képez. Sőt tartsuk szem előtt, hogy Ausztriában már is hozzáfogtak a szabályozáshoz. A szabályozásnak czélja az, hogy a folyó saját magának ássa a medret, tehát azon anyag legnagyobb része nekünk jut, sőt lehet mondani, hogy minden mázsa kőből, mit Ausztriában szabályozásra használnak, ezen mázsa kőnek bizonyos „quotája" nekünk magyaroknak, a mi hajózási ealamitásainkat növelni fogja. Ezen állapot azon időben keletkezett, melyben Grutornál nagyobb mérvű átmetszés által a vizmennyiséget az akkor csak középső, most fő-Dunába vezették. A régi időben — és ez felette fontos az egész Dunaszabályozás kérdésére nézve s ez ignoráltatik —ezen középső ág nem volt hajózható; hajózható csakis a esalóközi és még inkább a mocsonyi ág volt, mert mindkét ág magasabb térségen folyik. Tudom, hogy e háznak jelenleg nem lesz türelme, hogy e tekintetben adatokat, számokat hallgatna meg, csakis példakép engedjék még kiemelni, hogy például Bruck és Eberhardnál — csallóközi ág — a térség 7 méterrel, Rajkánál — mosonyi ág — a térség 6 méterrel magasabb, mint a fő-Duna. Győr is 8 méterrel magasabban fekszik, mint a hasonló vonalban fekvő Medve és Szőgye. Egy szóval e térségek ezen mostani mellékágaknál az Ausztriához való térséghea arányosabb, a lejtés fokozatosabb, a viz folyása tehát lassúbb, szabályosabb. Ezen gutori átmetszés által a jelenlegi Duna oly képet nyert, minőt Délamerika és Afrika folyói nem mutatnak. Szomorú, hogy ezen állapot nem hogy nem javul, hanem évről évre veszélyesebb, aggasztóbb lesz. Hogy a rendelkezésemre álló • sok adat közül csak egy példával illustráljam a mondottakat, 1836-ban Vajka mellett bét sziget volt és a folyam szélessége 600 ölet tett, most pedig ott 40 sziget van és a folyam szélessége 2300 öl. Ezen átmetszés folytán legelőször is eliszaposodott a csallóközi ás:. A mosonyi ág természetes szerenesés fekvése folytán azonban nem iszaposodott el, sőt mai napig is egész Mocsonyig hajózható. 1811-ben, nem tudom kinek tanácsára, Gutornál, a vizeket ezen mélyebben fekvő, akkor középső, de épen nem hajózható ágba vonták. Régi térképek szerint a mosonyi ág van mint Fő-Duna feltüntetve és ezen mostani Fő-Duna, ezen középső ág, mintegy igénytelen mellékágnak látszik. Tény az, hogy régi időben ott hajó nem járt, hanem csak a csallóközi és mosonyi ágban. Nem tudom, kinek tanácsa folytán belevették a középső ágba a vízmennyiségeket és ennek következése az lett, hogy a csallóközi ág nem sokára eliszaposodott, továbbá hogy nyertünk egy főágat a középső ágból, de oly képet nyújtott, minőt csak Délamerika folyói. Ezen Duna-szabályozási kérdés, hogy röviden bevégezzem beszédemet, nem új kérdés, sokat beszéltek és irtak ezen kérdésben, sőt lehet mondani, hogy az előmunkálatok, a tervek, melyek készíttettek, igen tekintélyes összeget képviselnek. De még fontosabb reánk nézve az, hogy mi ezen kérdés megoldását nem fogjuk elkerülhetni, hogy ezen kérdés okvetlenül elénk fog állni, ha nem akarjuk fő közlekedési vonalunkat a Dunán elveszteni, melyért más népek milliárdokat áldoznának. Eddig 18—20 millióra lett a Duna szabályozása felvéve. De szakférfiak előtt nem titok és az eddigi tapasztalatok a Tiszánál és egyebütt jogosulttá teszik azon hitünket, hogy ezen összeg nem lesz elegendő. A szabályozás továbbá biztosan 20 év alatt sem fejezhető be, még ha a legnagyobb tőkével fognánk is hozzá. Ezen idő pedig több mint négyszeresen elegendő arra, hogy gabonánk a viíágpiaczról leszorittassék. Ujabb és ujabb olcsón termelő terület nyilik a világpiacznak. Nemcsak Oroszország és Románia, de India és Ausztrália is megnyílt a világpiacznak. Nagyobbszerií közlekedési vállalatok, például a Florida félsziget átmetszése, a panamai csatornázás azon szomorú és biztos kilátást helyezik elénk, hogy pár esztendő múlva a külföldi piacz a magyar gabonára nézve teljesen el fog veszni. A mosonyi ág szerencsés, természetes fekvése folytán, melyet röviden ecsetelni bátor voltam és melyre nézve szívesen szolgálok adandó alkalommal a gyűjtött adatokkal, körülbelül másfél millióval és másfél esztendő alatt oly állapotba helyezhető, hogy a lánczhajózásra alkalmas lesz. A lánczhajózás ötszörte olcsóbb, mint a közönséges hajózás, nemcsak hogy könnyebben be lehet szedni a költséget, de a vállalat kitűnően jövedelmezővé is válhatna. Megjegyzem továbbá, hogy a mosonyi ág szabályozása nem alterálja, mint állíttatik, a Dunaszabályozást. Igen könnyen lehet a bejáratot egy zsilippel elzárni. Sőt ellenkezőleg, még ha teljesítjük is a Duna-szabályozást, a mosonyi ágban ugy a közlekedési vállalatok, mint az ország, egy reserv-csatorna birtokában volna, mely az állandó calamitássá vált, csekély vizállásnáli jégzajlások alkalmával kitűnő szolgálatokat tehetne.