Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-66
310 66. országos ülés február 27. 1882. A mint én tudom, a Tiszánál 1 frt 55 kr. fizettetett az 1875-ben kiadott baggerozásért köbméterenkint; a legközelebbi kiadást hasonlítsuk Össze ezzel, hogy vájjon minő' áron történt: 1879-ben 1880 ra átmenőleg kiadatott ugyanazon baggerozás 1 frt 25 krért, tehát 18V«%-kal olcsóbban; később 1881-ben kiadatott ugyanazon baggerozás 95 krért, tehát 38%-kal olcsóbban, mint a legelső alkalommal. Hát, t. ház, ott szoktak visszaélések történni, ott van valóságos komoly alapja annak, hogy a visszaélések megbüntetése végett beszédeket tartsunk, a hol kimutatható tételről tételre, hogy az eredményiek, melyek valóban és dologilag elérettek, kedvezők? De más parlamentekben is a dologi részből szokás ítélni, más parlamentekben is, mikor arról van szó, hogy az állampolgárok vagyoni érdekét, véres verejtékkel megszerzett vagyonát megóvjuk, azt kérdik legelső sorban, vájjon most drágábban vagy előnyösebb feltételek mellett dolgoznak-e, mit dolgoztak a múltban? És hogy alapot keressek arra, hogy megítélhessem, hogy vájjon az emelt vádak helyesek, alaposak-e, legelső sorban a dolognak magának lényegét vizsgáltam meg. Én az adatokért, a melyeket itt elmondtam, felelek. Ezen adatokat nem kell titkolni senkinek, ezekhez nem kell instructió, hogy a kisebb bűnösök felmentessenek azért, hogy valljanak őszintén, ezek megczáfolhatían adatok, melyek valósággal léteznek. (Felkiáltások szélső baloldalon: Hol vannak ?) Megmondom a t. képviselő uraknak: a ministerium által megkötött szerződésekben vannak, mert az első szerződés, a mely 1870-ben köttetett, 1 frt 55 krral köttetett, a második legközelebbi szerződés 1 frt 25 krral, a harmadik, az 1881-ik munkára vonatkozó, megköttetett 95 krral. Ezek azon adatok, a melyekből nyugodtan, higgadt vérrel lehet ítélni; ezek azon adatok, a melyekre lehet alapítani azt, hogy vájjon ezen munkálatok áránál az alap az államra nézve előnyösebbé vagy rosszabbá vált-e? Kimutatható, hogy előnyösebbé vált. És most, t. ház, átmegyek ugyanitt a Dunán teljesített munkálatokra. A Dunánál, t. ház, az első baggerozás 1871-ben 1 frt 28VÍ krért végeztetett; 1876-tól 1878-ig 93—98 krajezárért dolgoztak, 1880-ban kiadatott a munkálat 83 6 Ao krért, legutoljára pedig kiadatott ugyancsak a dunai baggerozás 617a krért. És t. ház, azt méltóztatott mondani Rokonezy Gedeon t. képviselő ur, hogy ezek a munkálatok kizárólag a Deuíschczégnek adattak ki. Véletlenül épen az az eset van t. ház, a mit pedig a t. képviselő ur szintén épen olyan jól megtudhat, mint megtudtam én, hogy az összes baggerozások közt a legnagyobb mennyiség a baggerozásban az, a mi kiadatott ez idén. Ez egymagában egy 5 milliós munkát tesz ki. És ki vette ki ezen munkát 617a kron? A „Wiener Baugesellschafc". És az úgynevezett pártfogolt, a ministerium által állítólag annyira protegált Deutsch-czégnek, melynek Magyarországon, de tovább megyek, az egész monarchiában a legtöbb baggerje van, minden baggerje ott ül szárazon az új pesti kikötőben. És mi volt ennek az oka? Az, mert ennek az ajánlata 18 krral drágább volt, mint a bécsi ezég ajánlata. (Tetszet a jobboldalon.) Én t. képviselőház, abba, hogy visszaélések minők követettek el és minők nem, nem akarok bocsátkozni, azt sem vitatom, hogy a t. képviselő urnak felhozott vádjai alaposak-e vagy nem alaposak, csak el akarom mondani, a minek különben a t. ház minden egyes tagja maga is utána járhat, hogy a kezelésnél egyátalában van-e lehetőség a visszaélésekre, van-e lehetőség arra, hogy ezen visszaélések, a melyek nem a központban történnek és a melyek a gyakorlati életben a képviselő ur véleménye szerint naponta elkövettettek, a központban levő bármely hivatalnok által előmozdittassanak és üzletszerííleg űzessenek. Nekem volt alkalmam ezen baggerozási munkálatokat megtekinteni Zsigmondy Vilmos t. képviselőtársam meghívása folytán; és pedig nem ministeriális közegek, hanem Hantken és Szabó szaktekintélyek voltak künn; azokkal együtt tekintettük meg a munkákat. Ezen munkálatokat épen a Dunán tekintettük meg. És t. ház, mit láttunk ott? Azt, hogy állítólag ott, azon a terrénumon, a hol a t. képviselő ur szerint a viz maga fogja elhordani a kavicsot, azon a területen sziklát, kemény anyagot kotortak a baggerok és épen Hantken és épen Zsigmondy uraknak véleménye lett constatálva, azok véleménye lett igazolva, hogy t. i. a budai parton levő mészkőréteg az, a mety a Duna alatt átmegy a pesti oldalra s igy az nem „Schotter", a mit elvihet a viz, hanem ezen munkálatoknál a baggerozás nehéz anyagot kotort, (ügy van! a jobboldalon.) De még tovább megyek t. ház, (Halljuk!) a Tiszánál épen azért, hogy a képviselő ur állítólagos visszaélései iránt tájékozva lehessünk, a szegedi folyammérnökség jelenlegi főnökét, Szojka Gusztáv urat, kinek a múltban elkövetett úgynevezett bűnökkel semmi összeköttetése sincs, mert az idén neveztetett ki a szegedi folyammérnökség főnökévé, megkérdeztem, van-e lehetősége annak, hogy a felmérések a Tiszánál a szelvények ezerint eszközöltessenek az összes átmetszéseknél. S megmutathatom bármely képviselőnek, hogy a szegedi folyammérnökség főnöke, kinek a múlttal semmi összeköttetése I sincs, azt állítja, hogy ő controll-méréseket
