Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-66
308 66 országos üléi február 27 1882. tartozom, hogy az általam előterjesztendő határozati javaslatot elfogadni méltóztassék. Ezen határozati javaslatot magam irtam alá először azért, mert kormánypárti képviselőtársaim közül senkit előre felkérni nem akartam, mielőtt nem indokoltam volna; ellenzéki képviselőtársaimat pedig azért nem kértem fel, nehogy e javaslatomnak ellenzéki színezete legyen. (Helyeslés. Éljenzés a széls'd baloldalon) Szavazzanak tehát meggyőződésük szerint. [Zajos helyeslés balfelöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Tibád Antal jegyző (olvassa): „Határozati javaslat, beadja Rohonczy Gedeon, Mondja ki a képviselőház, hogy a közlekedési ministeriumban állítólag előforduló, de különösen a vezetése alatt álló tiszaszabályozási munkálatok körüli hanyagságok és visszaélésekről már évtizedek óta elterjedt hírek, panaszok és vádak megvizsgálása czéljából egy 15 tagú parlamenti bizottság küldetik ki. Tekintve a megejtendő vizsgálat fontosságát és minden ilynemű nyomozat nehézségeit, ez alkalomra hozandó ideiglenes törvény alapján ruháztassák fel a bizottság azon hatalommal, hogy 1. bárkit megidézhessen; 2. a tanukat és a kihallgatott egyéneket megeskethesse ; 3. az önkényt jelentkező őszinte vallomást tevő vesztegetőket és kisebb bűnrészeseket a büntetés terhe alól felmenthesse; 4. hogy a megejtett nyomozat és vizsgálat után a képviselőháznak arról jelentést tegyen." Horváth Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Mielőtt azokra refíectálnék, miket a t. előttem szólott elmondott és a mikre beszédem végén vissza fogok térni, engedje meg a t. ház, hogy a közlekedési ministerium költségvetésének általános tárgyalásánál azon főfontosságú kérdésekre, melyek épen e ministerium keretébe tartoznak, figyelmét felhívjam. (Halljuk!) Leginkább az utolsó évek bizonyították be azt, mire az előttem szólott is rámutatott, hogy a Tisza völgyében, a Tisza és mellékfolyóin mutatkozó bajok legyőzésére nem elégséges már az illető vidék lakosságának, az illető érdekelteknek vagyona és ereje, hanem számtalanszor kellett már és nagy mértékben az állam erejét is igénybe venni arra, hogy azon bajok legyőzhetők legyenek és a magyar képviselőház akkor, mikor e bajoknak orvoslására okvetlenül szükség volt, egyakarattal, egy párttal, egy véleménynyel segítségére sietett annak a vidéknek és készségesen adta mindazt meg, mi ezen bajok orvoslására szükséges volt. (Halljuk !) Hogyha ezen bajok permanensek fognak lenni, akkor én kételkedem azon, hogy az államnak jelen nehéz fiuáncziális viszonyai mellett legyen elég vagyona arra, hogy azon nagy összegű beruházásokat megtegye, melyekre okvetetlenül szükség van. T. ház ! A Tisza szabályozására vonatkozólag nézetem szerint az volt eddig a baj, hogy a szakértők mindig az administratió bajairól beszéltek, a nem szakértők pedig a Tiszaszabályozás műszaki részét vették bírálat alá; holott sokkal helyesebb lett volna, ha a szakértők a műszaki részszel foglalkoznak, azok pedig, kik administrationális dolgokkal, a fiuáncziális ügyek kezelésével, azoknak természetével ismeretesek és arra illetékesen tudnak is vállalkozni, ezen kérdések megoldásával foglalkoztak volna. Felhozatott itt akkor, mikor Szeged elpusztult, hogy a Tiszaszabályozásnál óriási hibák követtettek el és ezeknek következménye a baj, ezeknek következménye, hogy Szeged elpusztult. Én annak bírálatába nem fogok bocsátkozni, vájjon ezeu hibák ^csakugyan elkövettettek-e? Bátor vagyok csak egy dologra rámutatni: arra, hogy olyan folyamok mentén is, hol a szabályozási kérdések századokkal ezelőttre visszavihetok, hol nem 30—40 éves alkotás a szabályozási munka, ott hasonló bajok mutatkoznak mint itt s daczára annak, hogy a történt hibák orvoslására elég mód, alkalom és idő volt —és itt példával is szolgálhatok — a Rajnán, mely Európának legczivilizáltabb államain vonul keresztül, hol a szabályozási kérdések nagy része még e század elején 1818-ban befejezve volt, hasonló jelenségek bizonyos évcyeluson keresztül mutatkoztak. A legmagasabb árvizszin, a mely eddig tapasztaltatott a Tiszánál, 28 láb és 8 hüvelyk volt, ez rendkívülinek tartatván, az mondatott, hogy ezen nagy árduzzadás a Tiszaszabályozásnál elkövetett hibák következménye. A Rajnánál, hol a minden folyamszabályozásnál elkövetett hibák kikerülésére volt elegendő idő, 26 lábnyi vízmagasság is mutatkozik, pedig itt a meder rendesen kiképződött, a szabályozási munkák, a töltések és átmetszések már rég ki vannak építve. Ha ily vízmagasság mutatkozik itt, akkor a bajt a Tiszánál nem lehet határozottan a szabályozási munkáknál elkövetett hibáknak tulajdonítani. Én a kérdésnek dologi részével kívánok foglalkozni. Lehet, hogy ez nem annyira ingerlő, mintha személyekkel foglalkoznám, mintha bűnösöket és ártatlanokat keresnék ; de én a Tiszánál mutatkozó bajok orvoslását abban keresem, ha nem egyéneket keresünk és kergetünk a veszélybe, hanem ha a Tiszaszabályozásnak dologi részével foglalkozunk és erről mondunk őszinte véleményt. (Helyeslés a jobboldalon.) A Rajnánál, a mely a legrégebben szabályozott folyó Európában, szintén mutatkoznak rendkívüli árvizmagasságok. Ott is kimondatott