Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-66

66. országos ülés február 27. 1882. 3Q5 a parlamentben uralkodó elemeknek lehetőleg legteljesebb képviseletére kell törekedni, azokból még az erősen túlzóknak ismert elemeket sem zárva ki, szóval több izben küldött ki bizottságokat, mert országos szempontból fogta fel a helyzetet. S ha a t. kormány és páríjának többsége, melyhez én is tartozom, szintén, a miről meg akarok győződve lenni, országos szempontból fogja fel e kérdést, akkor tekintettel az egész országban általánosságban felhangzott panaszok, nyilatkozatok és vádakra, valamint meggyőződések után is, a melyet ismerek önökben, de különösen, mert egy országrész már eddig tönkre tétetett s annak létkérdése függ tőle, merem remélni, hogy javaslatom elfogadtaíik. Egy pár példával leszek bátor jelezni a különbséget, mely egy parlamenti bizottság és a rendes bíróság között létezik. Például feltéve, [ hogy egy belvizet feltartó töltés jogos átvágatása, melynek át nem vágatása folytán az illető érdeklettek nemcsak, hogy tetemes károkat szenvednének, de tönkre is tétethetnének, a törvényhatóság által elrendeltetik; azonban a practikusabb szomszéd, a ki tudja azt, hogy ezen töltés I jogos átvágása f oly táti a belvíznek az ő birtokán kellvén keresztül vonulni, ebből neki nagy kára j támadhatna, mondjuk kétszáz darab aranyat küld egy magasabb hivatalnoknak, kinek szavától a töltés át- vagy átuem vágása függ: az aranyak súlya folytán a töltésnek átvágása például a ministerium által megtiltatik. (Mozgás balfelöl.) Vagy mondok egy más példát. Egy tisztességes vállalkozó, ki a közlekedési ministeriumtól kivett munkáját bevégezte, a ministeriumtól kijáró pénzét keresi, — bizonyos okoknál fogva, tegyük például, mert a ministerium minden vállalatának urát merte olcsóbb ajánlatával egy vállalatból kiszorítani — hogy pénzéhez jusson, kényszerűségből, de mások practikus tanácsára is 5000 frtot rá szánt ugyanazon hivatalnoknak, (Felkiálltások a szélső baloldalon: Ki az?!) — tessék meghallgatni! — ha mindjárt azon államhivatalnoknak egy szives közvetítő rokona által is — már hogy azon államhivatalnok mennyiben részesült benne, azt nem tudom — és hogy ezen összegnek lefizetése után a vállalkozó követelése rögtön folyóvá tétetett. (Zaj. Mozgás balfelöl.) Már t. ház, ilyen esetekben önök előtt kik a bűnösök ? mondják azt, hogy volna több ilyen eset is, azaz ilyen példa volna. Minthogy minden egyes esetre valószínűleg csak egy tanú lehet, ennélfogva feltéve azt is, hogy azok a bíróság előtt vallani mernének is, kérdem: a bíróság, ha az ügy oda kerülne, kiket ítélne el? Vagy egy tisztességes mérnök, a ki államhivatalnok, kiküldetett egy Deutsch által végzett KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. III. KÖTET. kotrási munka collaudálására. Megjegyzem, hogy más nevet nem használhatok, mert mintegy 30 év óta a Tiszán más nem végez kotrási munkát, mint Deutsch és „Strohmänn

!í-jei. Az illető mérnök meggyőződvén arról, hogy csakis az irányczölöpök között dolgoztak, a többi közbeeső részeket pedig, az úgynevezett: „gerendákat", érintetlenül hagyták, holott a kotrási munkálatoknál az irányczölöpök közt felmért fenék után történik az egész mederre nézve a fizetés: malmost a mérnök, hivatalnok vagy kiküldött fejét csóválja, a lelkiismeret bántja, neki jelentést kellene tenni,— de magasabb intésre neki hallgatni kell — vagy ha nem kell hallgatnia a magasabb intésre, akkor hallgatnia kell azért, mert számtalan példát tud arra nézve, hogy azon mérnököket, a kik nem hallgattak, eltették láb alól. S ezen mérnök hallgatni fog a bíróság előtt is, mert bűnrészes lett akarata ellenére is, hogy kenyerét el ne veszítse. De nem fog hallgatni egy parlamenti bizottság előtt, mert ott lelkiismeretét feloldottnak fogja látni, (Ugy van! a szélső baloldalon.) Hátha még a parlamenti bizottság előtt kiderittetnék az, hogy miképen taníttatik ki az egyszerű munkás, hogy miképen kell neki is csalnia, külömben a munkára fel nem fogadják ; hogy miként kell neki az irányczölöpök közt a kötelet ugy húznia, hogy a ladikban ülő mérnök mindig a folyam medrének közepét kapja felmérésének alapjául s viszont ellenkezőleg az előfelmérésnél. (Halljuk! Halijuk! a szélső balon) Vagy a mérnök mellé adott munkás, ki a vállalkozó által fizettetik, miként taníttatik ki, hogyan jelezze azt, hogy póznájával feneket ért akkor, ha ugy szükséges. Vagy a Dunánál akkor, a mikor a hajóknak kiszámított köbtartalmuk után fizettetik a baggerrmmka, hogy ugyanazon hajók, melyekkel egy tisztességes vállalkozó Budapest fővárosnak kivett munkáját végezte, már a Deutsch tulajdonában, a ki a közmunka- és közlekedési ministerium számára végzi a munkát, majd másfél akkorára nőnek meg köbtartalmukra nézve. (Felkiáltások a szélsőbalon: Derék!) Vagy talán arra is azt felelnék, hogy nem tudják, hogy a Deutsch és Haas czég tulajdonképen egy czég, azaz Haas a feje azon ezégnek, ugyanazon ember, ki a Bach-korszak alatt csalás miatt elítéltetett, becsukatott és a kinek meg volt tiltva a kormánytól munkát kapni? Azt nem fogjak eltagadhatni, mert véletlenségből egy-két esztendővel előbb a- pénzügyministerium által le lett foglalva azon Haas czégnek könyve, a mely a Déütseh és sógorai közti viszonyra vonatkozott és ez át,lett téve a közlekedési mimsterjumhoz. Azonban ott ezt a dolgot ugy, látszik, agyon hallgattatták. Én utána jártam, meddig ment a