Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-64

64. országos ülés február 24. 1SS2. 26Í érdeken máskor, mikor a hasa érdeke azt kí­vánta. Legyen szabad most áttérnem a másik kér­désre, azon kérdés tárgyalására t. i., hogy szer­ves kapcsolat idéztetik elő a hadsereggel akkor, midőn Boszniában bármily csekély csapat szervez­tetik, még pedig a következők alapján. Először a vezérlet és vezénylet alapján. Nem hiszem, hogy bárki azt állíthassa, hogy ha Boszniában csapatot szervezünk, az a feletti vezérlet és vezénylet nem ugyanazt illetné, a kit illet a monarchiában általában. Másodszor a kapcsolat múlhatlanul be kell, hogy következzék a parancs­szó és végrehajtás tekintetében; mert épen azoknak, a kik ugy őrködnek a hadsereg egy­sége felett és a felett, hogy megoszlás e tekin­tetben valami módon ne jöjjön létre, épsn azok­nak első sorban kötelességük arra ügyelni, hogy a kapcsolat a parancsszó és végrehajtás tekin­tetében ugyanaz legyen és ha ott haderő szer­veztetik, a mely a monarchiával közös védelmet tartozik teljesíteni, ugy legyen az azon garan­tiák alatt, melyek a monarchia hadseregére vonat­kozólag is múlhatlanul szükségesek. De kérdem, vájjon nem fog-e fennállani ez a szerves kapcsolat az ottani haderő adminis­tratiója tekintetében is? vájjon más fogja-e administrálni és administrálhatja-e egyátalában más az ottani haderőt mint azon közegek, a melyek a hadsereg administratióját általában vezetik? Váj­jon nem fog-e ezen kapcsolat fennállani a hadi felhasználás tekintetében? Vájjon nem fog-e ezen kapcsolat fennállani a hatóságok és tisztek tekin­tetében? Vájjon nem múlhatlanul szükséges-e ezen kapcsolat a fegyelem tekintetében? Vájjon nem lényeges-e ezen kapcsolat és nem volna-e az ily haderőnek felállítása a legnagyobb vesze­delemmel a monarchiára nézve, ha ezen kap­csolat nem létesíttetnék a szellem tekintetében is, mely azon csapatokat lelkesíti és a n;ely szükségképen kell, hogy azonos legyen hadsere­günk szellemével? Ha tehát azt látjuk, hogy ott csapat szervez­tetik, a mely vezérlet és vezénylet, az administra­tió, fegyelem, reglement, parancsszó és szellem tekintetében mindenütt azonos kell hogy legyen saját hadseregünkkel: vájjon ez nem oly intéz­kedés-e, mely saját hadseregünk lényegének és saját hadseregünkhöz tartozó igen számos intéz­mény módosítását vonja maga után? A ki ezt tagadja, az merőben azon szempontból tagad­hatja, mert ma el akarja leplezni a bajt, mert ma az neki alkalmatlan. (Helyeslés a baloldalon.) És ha már igy áll a dolog, azt hiszem, sokkal őszintébb, helyesebb politikát követünk, ha nyilt szemmel nézünk az események elé és elfogadjuk azoknak következményeit és ha már gyökerében nem változtathatjuk meg, legalább gyümölcseit lehetőleg akként kell megérlelnünk, hogy azok idővel élvezhetők és monarchiánkra nézve hasznosak legyenek. Ha igy kimutattam a financziával való kap­csolatot, ha kimutattam a hadsereggel való kap­csolatot, akkor azt hiszem, senki sem tagadhatja, hogy itt alkalmazandó az 5 k §-nak azon meg­állapítása, a mely szerint minden változtatásához a viszonynak, a melyben azon tartományok a monarchiához állanak, a magyar törvény­hozásnak beleegyezése kell; s tagadhatlan, hogy a mely pillanatban a monarchia administratio­nális feladatának teljesítése végett ott a vél­kotelezettséget behozza, a mely pillanatban ki­mondja, hogy a védkötelezettség kölcsönös — pedig azon rendeletben ez ki van mondva — azon pillanatban egyszersmind érinti a viszonyt, melyben a monarchia ezen tartományokkal áll. Nem mondom, hogy jól, vagy hogy helytelenül érinti, de már azon körülmény, hoiy érinti, önmagában elég arra, hogy a törvényes intéz­kedés szüksége álljon be. Befejezem t. ház, (Halljuk! Halljuk!) rövid összefoglalással azon álláspontokat, (Halljuk!) melyek ezen vitában engemet s azt hiszem tisz­telt barátaimat is — mint Szilágyi Dezső és Somssich Pál t. barátaim tegnap kifejtették, — vezérelték. Mi az occupationális politikát kez­dettől fogva kárhoztattuk azért, mert előre láttuk az áldozatokat, melyeket az az országra ró és azt hisszük, hogy más politikával czélszerűbb lehetett volna az ügy elintézése s előre lát­tuk azon katonai s pénzügyi áldozatokat, melyek ebből az országra hárulni fognak. E következmények nagy része beállott s be fog állani még nagyobb mérvben, mint eddig beállott. És legyen szabad még csak egyet megjegyez­nem, mit, örülnék, ha a honvédelmi minister ur megczáfolná, de nem hiszem, hogy megbírná czá­folni. mert azon bajokból, melyek az oceupátió nyomán a monarchiára nehezednek és melyek az occupatió jelenlegi következményei által szár­maznak, áll egy és ez az: hogy a hadsereg szervezete múlhatatlanul és igen rövid idő alatt gyökeres változásnak esik alája; mert ha eddig lehető volt, azon reményben, hogy az occupá­tióra évről évre kevesebb csapatokra lesz szüksé­günk, onnan csapatokat kivonni és igy a had­sereg szervezete is változhatlan maradhatott, a jövőre ez nem lesz lehetséges, mert azon csa­patok, melyeket most az ott levő 30,000 emberen felül oda kellett küldeni, minden esetre még az évek hosszú során le vannak ott kötve s a hadsereg sokkal nagyobb része lesz ott állandóan elfoglalva. A ki az ottani szállítási viszonyokat s az egyszerű s gyors mozgósításhoz szükséges feltételeket ismeri, el fogja ismerni, hogy a had­sereg beosztása és beosztásával annak administra-

Next

/
Thumbnails
Contents