Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-64

64. országos ülés február 24. 1882. 259 ductiót különösen azon szempontból fejtegetni, a melyet az igen t. ministerelnök úr tegnap maga felhozott és a melylyel szemközt az ő iránta és a ház iránt való tisztelet s a haza iránti kötelesség parancsolja ezen deduetio kifejtését. {Helyeslés balfelöl.) Jókai Mór: Nagy figyelemmel hallgattam ! {Halljuk! Halljuk!) Pulszky Ágost: Az 1. §-banaközös ministeriumra bizatik az ideiglenes közigazgatásban való alkotmányos felelősség melletti befolyás. Az ideiglenes közigazgatás tehát az, a mi a közös ministeriumnak első teendője; és ezt még jobban magyarázza a 3. §. azon kitétele, mely szerint ha ez teljes mértékben elérhető nem lenne, a rendes közigazgatás érdekében fedezendő összegekre vonatkozó előterjesztések a monarchia két felének kormányaival egyetértőleg állapítandók meg és terjesztendők a delegátiók elé. Világosan kitűnik tehát, hogy midőn a közigazgatásról Boszniában és Herczegovinában szó van. meg kell különböztetni a közigazgatást általánosságban és meg kell különböztetni azt, a mit ezen törvény rendes közigazgatásnak nevez, melynek költségei a közös ministerium által előtérj esztendők a delegatióknak és a delegátiók által állapítandó SÍ meg, az összes beruházások és egyéb költségek pedig az országgyűlés competentiájába tartoznak. Továbbá az 5. §. azt mondja :„ Minden változtatásához azon viszonynak, melyben e tartományok a monarchiához állanak, a monarchia két állama törvényhozásának egyetértő jóváhagyása szükséges". Azt hiszem, nem fogja tagadni a t. ministerelnök ur, hogy míg vannak számos közigazgatási intézkedések, melyek az illető tartományok viszonyát a monarchiához egyáltalában nem érintik, addig vannak kétségkívül mások, melyek e tartományok viszonyát a monarchiához igen is érintik és akkor e szakasz; értelmében ezek kétségkívül egyenesen a két törvényhozás jóváhagyásához vannak kötve. Hogy pedig a véderő behozatala megváltoztatását jelenti ezen két tartomány viszonyának a monarchiához — nincs szó itt nemzetközi viszonyról, nem az mondatik, hogy minden változtatása a nemzetközi viszonynak, melyben e tartományok a monarchiához állanak, hanem az van a törvényben, hogy minden változtatása a viszonynak általában, melyben ezen tartományok a monarchiához állanak — mondom, hogy a véderő behozatala változtatott e tartományoknak a monarchiához való viszonyán, az, azt hiszem, kétségtelenül be van bizonyítva. De legyen szabad mindenekelőtt bebizonyítanom, — a mit a t. ministerelnök ur tegnap kétségbe vont — hogy a véderő-rendeletnek I Boszniában való behozatala ellenkezik a 3. §. megállapításával. A 3. §. utolsó bekezdéseigy szól: „Amennyiben azonban Bosznia és Herczegovina igazgatása oly állandó beruházásokra venné igénybe a monarchia pénzügyi hozzájárulását, melyek nem a rendes közigazgatás keretébe esnek" — tehát melyek nem esnek azon keretbe, melyben a költségek a delegátiók által fedezendők — „az ily járulékok csak a monarchia mindkét államában összhangzóan hozott törvények alapján engedélyezendők". És azt hiszem, hogy a törvény magyarázatának szabályai szerint, melyet előbb felhoztam, nemcsak az ily járulékok, hanem minden intézkedés, mely ily járulékok szükségét múlhatatlanul előidézi, szintén csak a monarchia két törvényhozásának jóváhagyásához lehet kötve és csak azzal kapcsolatosan lehet törvénynyé. Már pedig azt hiszem, senki sem fog abban kételkedni, hogy a véderőnek Boszniába való behozatala először múlhatatlanul költséget és pedig oly költséget okoz, mely a rendes közigazgatás keretében nem fedezhető, másodszor senki sem fogja kétségbe vonni, hogy a véderőnek Boszniában való szervezése által nem teremtetik ott egy oly véderő., mely nem volna kapcsolatban a monarchia véderejével és ennek folytán magát a monarchia véderejét is nem érintené; harmadszor nem lehet állítani azt sem, hogy a monarchia azon tartományokhoz való viszonya ez által nem érintetnék. Legyen szabad ezen egyes kérdéseket sorban felvilágosítanom. Mindenek előtt a mi a költségeket illeti, az mondatik, hogy hiszen a védtörvény behozatala következtében a költségek oly jelentéktelenül, oly kevéssé szaporodnak, hogy bátran fedezhetők a boszniai bevételekből. Mindenek előtt azt hiszem, talán egyátalában időszerűtlen most már ezen kijelentést tenni, mert hogy a bosnyák közigazgatás rendes bevételei nem fognak még a rendes közigazgatás költségeivel sem arányban állani, azt hiszem erre nézve a legutóbb történtek után nem csinálhatunk magunknak illusiókat. De nemcsak ott nyilatkoznak ezen költségek, a hol közvetlenül a bosnyák budgetben, vagy a bosnyák zárszámadásban, mint a véderő költségei fölszámittatnak, hanem ezen kérdésben is az occupationális politika minden következményeinek azon átkával találkozunk, mely azt kezdettől fogva kiséri, hogy t. i. leplezett helyzettel, nem világos tényekkel állunk szemben és hogy itt is a költségvetés annyira összebonyolittatik, hogy a saját költségvetésünkben és a közös költségvetésben is számos oly tétel fog foglaltatni, mely sem a mienkben, sem a közösben tulaj donkép helyt nem foglalhatna, hanem merőben a bosnyák költségvetésben, ha az egész tisztán és világosan álkna. 33*