Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-64

258 64. országos ülés febrnár 24. 1882. A törvénysértés kérdését sokkal nagyobb, súlyosabb kérdésnek tartom, semhogy személyes kérdés lenne. Ha van olyan kérdés, a mely természet szerint sem személyes természettel, sem személyes éllel, hanem tökéletesen a dolog természetéből vett erővel bir, ugy valóban a törvénysértés kérdése az; és minden parlamentben és minden országban és az egész történelmen végig, azt hiszem, nem fog a t. ministerelnök ur nekem példát felhozhatni arra, hogy ez nem nagy politikai kérdés, hanem ez merő személyes kérdés. Már azért is meg kell említenem ezt, nehogy abban, a mit erre vonatkozólag mondandó leszek, bármi tekintetben személyes kérdést lásson. Mindenekelőtt a védtörvénynek van két szakasza, melyre részint az igen t. ministerelnök ur részéről, részint máshelyütt hivatkozás történt. Az egyik a 11. szakasz volt, a mely megmondja, hogy a hadsereg megállapított létszámának a körülmények szerint további változatlan meghagyására vagy megváltoztatására czélzó javaslatok a két törvényhozás elé térj esztendők és a létszám a törvényhozások által állapíttatik meg. Azt hiszem, hogy ez jog, mely senki részéről kétségbe nem vonatik; kétségbe vonatik csak az, hogy vájjon a véderőnek Boszniában való szervezése a monarchia védereje létszámának szaporítása-e vagy nem ? Ezen kérdéssel és ezen szakasz magyarázatával szabadjon tehát foglalkoznom. Az 1880 : VI. t.-ez 2, §-a — a melyre vonatkozólag elismerem, nem itt és nem a ministerelnök ur, hanem egészen máshelyütt történt hivatkozás — azt mondja, hogy a külföldiek törvényszerinti katonai szolgálati időre a b) és c) pontok feltétele alatt kivételesen csak ő Felsége engedélyével vehetők fel a hadseregbe, ha a kormánynak ez iránt a feltétlen engedélyt képesek felmutatni, azaz, a mely a külföldiek felvételét a hadseregbe nem köti a törvényhozások beleegyezéséhez. Mindenekelőtt szabadjon megjegyeznem — mondom, nem a ministerelnök ur részéről hozatott fel e paragraphus és csak örülni fogok, ha azon részről ezen felfogás helyesléssel fog találkozni. Fel kell említenem, hogy ez egyáltalában nem a létszámon túl való felvételre, hanem a létszámba való felvételre van megállapítva. Már hogy e szakasz akkor azon indokból hozatott meg, mert akkor a tiszti karban számos külföldi szolgált, a kiknek a tiszti karból való elbocsátása, kizárása egyáltalában igazolható nem lett volna s hogy jövőre ilyen egyes kivételes esetek felmerülhetnek. Harmadszor ezen szakaszról-— s azt hiszem, hogy az igen t. ministerelnök ur ezen kifogást ellenem nem érvényesítheti — a hadseregbe való felvételről, azt fogná talán mondhatni, hogy nem szól a hadseregbe szerinte nem tartozó bosnyák véderőbe való felvételről. De akár igy megzavartassék ezen szakasz, akár amúgy, (Halljuk !) azt hiszem, a törvény magyarázatául csak egy elvet alkalmazhatunk, mely általában és mindenütt el van fogadva, t. i. hogy „privilegia non sünt amplificanda". Itt egy kivételes intézkedésről van szó és ez a kivételes intézkedés a korona jogait illetőleg, csak szorosan azon mértékben alkalmazandó, mint a hogy a törvényben történik. És azt hiszem, részünkről bizonyára mindenki és a háznak minden tagja minden magyarázat ellen tiltakozni fogna, a mely ezen szakasz alá akarná vonni az ottani újonczozás elrendelése törvényességének vagy törvénytelenségének kérdését. Menjünk át tehát a szorosabban ide vonatkozó szakaszra, az 1880 : VI. t.-czikk 3. és 5 §-ának magyarázatára. (Halljuk!) Itt már nem a kormány és a törvényhozás jogainak a definitiójáról van szó, hanem egészen másról, itt meg van különböztetve részben a közös kormány, részben a külön kormányok álláspontja, részben pedig a két törvényhozásnak és azután ismét a delegáti ónak jogköre s az 1880 : VI. t.-cz. feladata az, hogy a competentiákat e tekintetben szigorúan megállapítsa. Itt pedig azt hiszem, szintén nem az országgyűlés, hanem a korona és a kormány jogainak ,illetőleg a kormány rendeleti jogának és az országgyűlés törvénymagyarázati jogának megkülönböztetéséről levén szó, a törvénymagyarázatnak egy másik elve alkalmazandó, azon elv, t. i. hogy a kormány rendeleti joga mindig arra. vonatkozik, a mi expresse és külön a kormány rendeleti jogának van itt fentartva, A közös kormánynyal együtt a magyar kormány, a dclegátió külön-külön csakis arra vonatkozólag érvényesíthetik jogaikat, a mire vonatkozólag e jogok határozottan az ő részükre vannak fentartva, a mi pedig nincs a közös kormánynak, nincs a delegátiónak fentartva, az mind a monarchia törvényhozását, t. i. a koronát és a monarchia két felének országgyűléseit együttvéve illeti. Azt hiszem, ez magából ezen törvényczikk alapjából következik. Midőn a berlini békekötés beczikkelyeztetett, midőn a szerződés által a mandátum elvállaltatott, ezen beczikkelyezés és ezen elvállalás az egész monarchiára vonatkozólag vállaltatott el, következéskép minden kötelesség, minden teendő, mely abból folyik, csakis az egész monarchia teljes képviselete által intézendő el, kivéve azon eseteket, melyekben az intézkedés kizárólag egyik vagy másik faktornak van fentartva. (Halljuk!) Mi van most fentartva a kormánynak? (Halljuk! Zaj.) Sajnálom, hogy Jókai t. képviselő ur nem tartja elég érdekesnek, de én azt hiszem, hogy kötelességem ezen de-