Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-63
63. orszísges ülés február 23. 1882 237 elkerülése végett a képviselő urnak magát világosan kifejezni, ezen világosságot, a mire megszorultságában később rájött, sajnos, elmulasztotta. A képviselő ur azt mondja : igenis az occupationális politikát elleneztem Balassa-Gyarmaton, ezt mondtam a választókerületben; elleneztem Budapesten, ez történt a clubban; sőt még egy másik, bár magán, de azért nem" kevésbé fontos körben, ez volt alkalmasint a ministeri szobában .... Szontagh Pál (közbeszól) : Csak alkalmasint. Szilágyi Dezső : Szóval a képviselő ur ellenezte mindenütt és kárhoztatja most is. És hogy ő a fennálló kormánynak mégis bizalmat szavazott „annak okát abban találja, hogy a válságossá lenui fenyegető időben és ily körülmények közt nem akarta az elpártolás által eszközölni, hogy útját egyengesse esetleg oly pártok valamelyike kormányra jutásának, a mire az csak a „kelj fel helyedről és ülj helyébe" elvénél fogva tartotta és tartja magát jogosultnak". A képviselő ur felszólalásának szószerinti szerkezetét idézem, fel voltam jogosítva mondani azt, hogy nem helyeselte azt a politikát sem választói előtt, sem a házban, sem a kormány bizalmas tanácsában — mégis pártolta ezt a kormányt, mert ő olyan ellenzék kornmnyra jufhatásától félt — és akármelyik ellenzéket értette, világosan látható a czélzás, hogy első sorban mi ránk czélzott, mert önök (a szélső balra mutatva) közjogi változás nélkül nem ültek és ülhettek volna arra a helyre, tehát világosan ránk czélzott — ha most utólagosan el is akarja tagadni a képviselő ur, a mely ellenzéknek azt mondj;;, nincs egyéb törekvése, mint hogy „kelj fel helyedről, hogy én üljek oda." Polonyi Géza : És igaza volt! (Derültség és mozgás a jobboldalon és szélső balon.) Szilágyi Dezső: Én azt senkinek sem veszem rósz néven, ha azt érveléssel kimutatni akarja, hogy abban, a mit rólunk mondott Szontagh Pál képviselő ur, igaza volt-e vagy sem. Az a képviselő] ur azonban, a ki ily röviden elitéiőleg közbeszólt, a ki oly nagy diadalmasan szereti ott hántorgatni az Ő elveit, az a képviselő ur és az ő vélekedése még kevéssé ismeretes előttem arra, hogy éu az ő ítéletében most ebbe a parlamentbe alig illő pajzánkodásnál egyebet lásssk. (Nyugtalanság a szélső baloldalon és a jobboldalon. Felkiáltások •' Rendre!) Ne gondolja a képviselő ur azt — t. i. Polonyi képviselő urat értem — hogy a függetlenségi párton való ülés feljogosít arra, hogy a meggyőződést és^azt, hogy elvek alapján áll valaki, minden más párttól egyszerűen megtagadhassa. (HelyesUs\balfeläl.) Azok az urak, kit azon pártnak igazi elveit fejezik ki és igazi véleményét és a kik annak nem zavarát és compromittálását idézik elő, hanem dicsőségét képezik, azok itt sohasem beszélnek ugy. (Helyeslés balfelől.) Most pedig visszatérve önnön igazolásomra .... Elnök: Kötelességem lévén a házszabályok megtartására ügyelni, figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy a házszabályok nem engedik meg. hogy hosszabban kiterjeszkedjék a felszólalásokra. Szilágyi Dezső: Engedje meg a t. elnök úr, hogy Szontagh Pál képviselő urnak feleljek. En tehát igazoltam a í. ház előtt, hogy Szontagh Pál képviselő ur szavainak szerkezete és természetes értelme arra, a mint mondtam, feljogosítottak. Ha a képviselő ur már most azt mondja, hogy abban én találva éreztem magamat és ez a párt találva érezte magát, erre feleletem egyszerűen az: én megadom a képviselő urnak tökéletesen azt a jogot, hogy bármely Ítéletet és bármely gyanúsítást mondhasson rólunk, hanem aztán ne jajduljon fel a képviselő ur és ne vonuljon vissza szavainak természetes értelme elől, ha visszatolásban részesül. (Helyeslés balfelöl.) Ennélfogva az ő helyreigazítását, mely szavainak természetes értelmeikből való kiforgatása. én nem fogadhatom el. (Helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Nagy zaj. Holnap!) Eszembe sem jut a t. ház becses figyelmét beszéd tartására igénybe venni; (Zaj hal/elöl. Halljuk! jobbfelöl) de engedelmet kérek, ha a házszabályok jogot adnak személyes kérdésbeu vagy szavaik félremagyarázása következtében szólni, azt hiszem, már ezen alapon is szólhatnék pár szót. Még inkább kívánhatom ezt akkor, midőn egyikével a legsúlyosabb személyes bánlalmaknak, a törvénynek megszegésével vádoltatom, (Élénk helyeslés jobbfelb'l.) Csakis ez az ok, a miért pár szót szólani akarok (Halljuk! Halljuk!) Szilágyi képviselő ur a törvény megsértését látja abban, a mit én mondottam, hogy t. i. Boszniában az ujonezozás elrendelése miatt a törvényhozás hozzájárulására csak akkor lenne szükség s e hozzájárulásnak csak akkor kellene megtörténni, ha pénz kéretnék, ha azon kiállítandó katonaság szerves összeköttetésbehozatnék a közös hadsereggel, vagy ha az a monarchia területére behozatnék. A képviselő ur ezek alapján beadott indítványát az 1880: VI. t.-cz. 3. §-ára alapítja. Szilágyi Dezső: Arra is! Tisza Kálmán mmisterelnök: Tudom, alapította a véderőről szólóra is, mire, ha már méltóztatott eszembe juttatni, annyit most is mondhatok, hogy azon törvény értelmében a közös hadsereg tagjainak szaporításáról, vagy leszállításáról, annak szerves alkatrészeiről van és lehet csupán szó. egyébről nem. (Helyeslés