Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-63
214 63. országos ülés fíbraár 23. 1882. fogják eredményezni. Megszavazza igenis még akkor is, ha ezen törvényjavaslatok alatt a nemzet, a nép, küldőink vállai összeroskadnak, (ügy van! a szélsőbalon) Pedig t. ház, azt hiszem, miszerint egyetlen tagja sincs a képviselőháznak, ki a képviselőválasztást megelőlzőíeg tartott programmbeszédben, vagy a választás alkalmakor tudtára adta volna választóinak, miszerint képviselőül leendő választása esetében felébb fogja emelni az adókat és újabb adónemek behozatalával fogja választóit megörvendeztetni, sőt ráadásul még választóinak gyermekeit Boszniába, Herezegovinába fogja elküldeni, (TJgyvan! a szélső baloldalon.) hogy ott ontsák verőket a haza, a nemzet érdekei ellen. (ügy van! a szélső haloldalon.) Igenis, t. képviselŐház, idegen érdekekért mészárszékre küldik a nemzet ifjúságát, Boszniába, Herezegovinába, hogy ott idegen érdekekért ontsa nemes vérét. Vérpadra hurczolják a nemzet virágát, hogy kiontott vérével támogassa Tisza Kálmán ministerelnök urnak nemzetgyilkos politikáját, (ügy van! a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Kérem a, képviselő urat, méltóztassék maga megítélni, vájjon ezen kifejezések higgadt parlamenti tanácskozásba valók-e és megfeleltiek-e a tényeknek? Én most másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, hogy méltóztassék tárgyilagosan beszélni. A magyar parlament mindenféle nézetet meghallgat — ennek már elég példáját adta —- de vannak bizonyos kifejezések, melyek túlzásuk miatt a parlamentben visszatetszést szülnek. Méltóztassék ezeket kerülni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Csanády Sándor : A ki egyik főoka annak, hogy jelenleg Boszniában és Herezegovinában ezrével esnek áldozatul honfitársaink; a ki egyik főoka annak, hogy a nemzet vére s vagyona pocsékolta tik. Miután t. képviselőház, kimondottam, hogy Tisza Kálmán ministerelnök ur főoka annak, hogy a nemzet vére s vagyona Boszniában, Herezegovinában pocsékoltatik, engedje meg nekem a t. képviselőház, hogy bebizonyítsam állításom valóságát. (Halljuk! Bálijuk! a széUő balon.) Engedje meg a t. képviselőház, hogy elmondjam, mi az oka annak, hogy én a jelenlegi ministerelnök, Tisza Kálmán urat nem tartom jó hazafinak. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon ) Köztudomású dolog t. képviselőház, miszerint 1878-ban, midőn az első keleti hadjáratot megelőzőleg Tisza Kálmán ministerelnök ur 60 millió frtnyi kölcsön megszavazására hivta fel az akkori országgyűlést, mi, a 48 as és függetlenségi párt tagjai határozottan elleneztük a kölcsön megszavazását, elleneztük igenis nemcsak, azért, mivel már azon időben sem viseltettünk bizodalommal, mint nem viseltetünk a mai nap a politikai hitehagyott Tisza Kálmán ministerelnök iránt s nem bizhaítuk kezeire a nemzet vagyonát; nem csak azért, mert elleneztük a kölcsön felvételét, mert nem akartak azt, hogy a nemzet 60 millió írttal szegényebb legyen, de nem fogadtuk el a 60 millió frtra vonatkozó törvényjavaslatot azért, mert attól féltünk, hogy a 60 millió frtnyi kölcsön a török birodalomnak a magyar nemzet érdekei elleni szétrobbantására, Bosznia és Herczegovina elfog]altatására fog adatni. Ellennyilatkozataink következtében Tisza Kálmán ministerelnök ur itt a képviselőházban,, a nemzet, az egész világ szine előtt odanyilatkozott, miszerint a 60 millió frt kölcsönből egyetlenegy garas se fog a török birodalom érdeke ellen, Bosznia és Herczegovina elfoglalására fordíttatni. Szavát adta, megigérte, miszerint egyetlen egy tagja se fogja a magyar ezredeknek átlépni a haza határait, hanem igenis ezredeink a határra küldetnek csupán azért, hogy ott őrködjenek s minden idegen támadást, mely megközelítené határainkat, meggátoljanak. Azonban, t. ház, tudjuk mi történt. Alig szavaztatott meg a 60 millió frt, Tisza Kálmán ministerelnök ur szétoszlatta az országgyűlést s alig oszlatta szét az országgyűlést, nem tartván meg a nemzet szine előtt tett igéretét, — nem akarom mondani, hogy meghazudtolta önnön magát, — beleegyezett abba, hogy a magyar ezredek átrontsanak a török birodalom határaira és elfoglalják Boszniát és Herczegoviaiát és ott ezrei vérezzenek el honfitársainknak és a ministerelnök ur elköltötte nemcsak a 60 millió forintot, hanem azonkívül a keleti hadjárat költségei fedezésére még százmillió frt kölcsönt veit fel. Felvette igenis a nemzet, az országgyűlés hire, tudta, beleegyezése nélkül. Már kérdem, t. ház, Tisza Kálmán ministerelnök ur az általam jelzett eljárása által nemde a legnagyobbszeríí alkotmánysértő nemzetellenes bíínt követte el? Kérdem én t. képviselőház, volt e jogosítva arra Tisza Kálmán ministerelnök ur, hogy az országgyűlés beleegyezése nélkül támadólag lépjen fel a török birodalom ellenében? Szerintem nincs törvény, melynek palládiuma alá rejthetné el magát. És ezt teíte Tisza Kálmán ministerelnök ur, daczára annak, hogy ősi és régi törvények határozottan kimondják, miszerint a nemzet vére és vagyona feletti intézkedési jog a nemzetet és a törvényesen koronázott királyt illeti, következőleg nem lett volna szabad Tisza Kálmán ministerelnök urnak megengedni azt, bárhonnan jöttek volna az impulsusok, hogy a magyar hadsereg támadólag lépjen fel a törökbiroilalom ellen. Szerintem t. ház, a ministerelnök ur az
