Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-62

62. országos ülés február 22. 18S2. 209 egyik által pusztíttassa a másikat. (Ügy van! wbbfelöl.) Ilyen politikát követni, ilyenért felelősséget vállalni én a magam részéről nem tudnék; és ráhagyom a képviselő úrra, hogy ez iránt lelkiismeretével jöjjön tisztába önmaga. (Helyeslés.) Azt mondja a képviselő ur: hiba volt, látszik az eredményen, mert miután nem az az ut követtetett, az orthodos szlávok fellázadtak, a musulmanok közömbösen, vagy hidegen szemlélik a dolgot. Ugyanezen képviselő ur, hogy bebizonyítsa, hogy 78-ban az oeeupatió nem szláv, hanem törökellenes eljárás volt, azt mondta: bizonyítja, hogy törökellenes volt az eljárás, hogy akkor a szuronyok törökökkel állottak szemben. De t. képviselőház, ki volt fejtve akárhányszor, hol keresendők annak indokai, hogy nem ugyan csupán töiökökkel, de azokkal is, illetőleg *.z ott született szláv eredetű musulmánokkal állost az oeeupatió szemközt. De ha 1878-ban az ottani musulmanok fegyverrel állottak ellent az oecupátiónak és ma, három év múlva nincsenek ellenségeink táborában: vájjon azt jelenti-e ez, hogy ott szláv, panslavistieus és muszkairányú politikát követünk? Azt hiszem, hogy homlokegyenest az ellenkezőt jelenti. Ez, t. ház. nem okoskodás, ez factum, még pedig olyan, a melyet maga a képviselő ur mondott. {Ugy van! jobbfelöl.) A t. képviselő ur — habár nem emlékezett jól szavaimra, megvallom, én sem emlékszem azokra tisztán, de az értelemre igen, — hivatkozott arra, hogy én mindig lelkinyugalommal és megelégedéssel fogok arra visszaemlékezni, hogy 1878 táján én is azok közé tartoztam, a kiknek sikerült megakadályozni azt, hogy a nemzet az ellentétes politika által egy nagy, egy száz meg száz millióba és tömérdek vérbe kerülő háborúba sodortassák; és azután azt kérdezte: bizonyíthatom-e, hogy állandóan kikerültük a háborút és nem lett volna-e helyesebb a háború akkor, mikor erős szövetségesünk volt Törökországban, mint most, mikor — szerinte —• Törökország, a mi szövetségesünk, elgyengült és a másik hatalom megerősödött? (Halljuk! Halljuk!) Én azt gondolom t. képviselőház, hogy nincs ember a világon, nem csak az én csekélységem, a ki addig, mig az ember ember lesz, azt mondhatná, hogy garantirozva van, hogy hábora nem lesz. (Helyeslés jobbfelöl.) Ily biztosítékot tehát a képviselő urnak természetesen én sem adhattam. (Helyeslés j/bbfelöl.) Én azonban hiszem, hogy nem egyhamar, de évek és évek fognak még eltelni a nélkül, hogy ez bekövetkezzék. De ismétlem, biztosítékot ép oly kevéssé lehetséges adni, mint a mily kevéssé tudná Helfy képviselőtársam beváltani a tegnap magára vállalt garantiát. Éi én az ellen, mintha mi segítettük volna KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. HL KÖTET. az orosz szövetségben a török birodalmat meggyengíteni, megbuktatni, határozottan tiltakozom. (Helyeslés jobbfelöl.) Tiltakozom, már tiltakoztam akkor és ki lett mutatva százszor; ismételni lehet mindig, de bebizonyítani nem fog sikerülni soha. (ügy van! jobb/elől.) Mert szeretném tudni, mi az, a mit mi Törökország ellen tettünk ? Igás, nem állottunk oda saját testünkkel fedezni Törökországot. És mit csináltunk Maszkaországgal? Somssich Pál: Áteresztettük az orosz tiszteket ! Tisza Kálmán miaisterelnök: Igen jól tudom azt az egynehány száz orosz tisztet, a ki itt átment. Ugron Ákos: Élelem és lőszerrel! Tisza Kálmán ministereluök : Ismétlem, igen jól tudom azt, de tudok még egyet és ez az egy az, a mi pedig közel járt ahhoz, hogy előidézze az összeütközést, melyet a képviselő urak kívántak, hogy azt, a mi roppant konynyebbsége lett volna az orosz hadseregnek, hogy útját Szerbián keresztül vegye, azt a magyarosztrák monarchia megakadályozta. (Ugy van! jobbfelöl.) Már pedig ez talán valamivel nagyobb dolog lett volna mert akkor módjában lett volna Pievnáig eljutni és ott hősileg megverekedni, mint átbocsátani azt az egynehány száz orosz tisztet, a ki itt keresztül ment. De hát t. ház, gondoljanak önök vissza, ha beleavatkoztunk volna akkor a háborúba, lett volna — mondják önök — szövetségesünk a török— meglehet —ismétlem, fedeztük volna saját testünkkel, a nélkül, hogy valami nagy erőkifejtésre számíthattunk volna és ellentétbe tattük volna magunkat Európa összes többi hatalmaival, melyek nem akarták, hogy egy harmadik abba a háborúba beleavatkozzék. Már aztán azon politikáért, hogy azon általam nagyra becsült, de bizonyára az erőnek nagyon megesökkeat mértékével biró hatalommal ketten frontot csináljunk Európának. — (Közbeszólás a sz íso balfelöl : Angiidnak is?) Angliának is. Lehet, hogy igen nagyon sokat tudnak a t. képviselő urak az angol dolgokról egyes itt járt angol ügynököktől, de nem az angol kormány politikájáról és ez nagy külömbség. (Helyeslés jobbfelöl.) És t. ház, én azt tartom, nekünk ma sem feladatunk, ma sem fogok azokhoz járulni, a kik ezt kívánják, hogy még csak nyilatkozatok által provoeátiót idézzek elő, de el nem mondani azt, hogy, kiegészítve az iménti képemet, maga azoa hatalom, melyet most Eötvös képviselő ur mint megerősödöttet állított elénk, az orosztörök hadjárat előtt sokkai erősebb volt, mint a minő ma; midőn az az orosz hadjárat öt is megviselte, midőn a mellett a bajoknak ezeré és ezeré bénítja erejét. De ismétlem és ezt tartozom egész határozottsággal nyilvánítani, hogy midőn 27