Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-37

37. országos ülés janirír 14. 1882. 41 igényelni. Ha ezek a bajok megvoltak, nem lehetett megtagadni a segéiyt. A póthitelek tehát teljesen indokoltak voltak. Ha ezen összeghez méltóztatnak hozzászámítani 7.800,000 frtot, mely a törvényhozás által kibocsátandó értékpapírokra fel lett véve s melynek kibocsátására a pénzügyminister fel volt jogosítra, de a mely jogosítványával uem élt, kitesz az egész összeg 37.800,000 frtot, szemben a zárszámadásokban kitett 41.900,000 írttal. Megengedem, hogy ez is elég nagy összeg, de még sem oly óriási, mint milyennek a t. képviselő ur feltűntette. Eötvös Károly (közbeszól): Egy krajczárral sem kevesebb! Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Ezen 4.100,000 frtnyi többlet pedig szintén indokolva van az által, hogy &gy tétel van az 1880. zárszámadásban, mely tuiajdonkép 1879. évet terheli. A. beváltott kincstári utalványok 1879-ben voltak elszämolandók, de esak 1880-ban számoltattak el, tehát ezen év terhére estek, melynek eredménye az 1879-ki zárszámadások szerint 3.300,000 írttal kedvezőbb az előirányzatnál, a mely, ha oda vétetik ezen 1.600,000 frt is, még mindig kedvezőbben áll a zárszámadás, mint az 1879-diki előirányzat. Van még azonfelül a vasúti subventiónál 1 milliónyi többlet, a szőlődézsmavältságnál pedig visszamaradás, ugy, hogy e különbség ezen 'tételek által indokolva van. Hogy ha ezen adatok, a mint előterjesztettem, 1880-ra figyelembe vétetnek, valamint az 1879-iki zárszámadásra tett rectificatiók folytán méltóztatnak átlátni, hogy az előirányzatok, melyeket a törvényhozásnak benyújtani szerencsém volt, lehető alaposak voltak és azoknak a zárszámadások eredményei megfeleltek. Eötvös Károly t. képviselő arázzál fejeztébe beszédét, hogy ő jósolja e hazának rósz jöven dőjét és nagyobb bajok beállását és hogy saját szavaival éljek: „Csak egy vigasza vau hogy ezen katasztrófában azon káröröme lesz, hogy ez el fogja sodorni azon kormányférfiakat, a kik ezen székeken ülnek." Engedje meg a t. képviselő ur, hogy ezen nyilatkozatát akként jelezzem, hogy ezt uem tarthatom hazafias nyilatkozatnak. (Ugy van! a jobboldalon.) Ha, t, képviselő ur, egy ily nagy katasztrófa csakugyan bekövetkeznék, azt hiszem, hogy azon káröröm, hogy valakinek személyes bosszúja teljesedi!;, igen csekély vigasztalás lehetne. {Helyeslés jobbfelöl) De nyugodjék meg a t. képviselő ur: ezen katasztrófa, daczára a két oldalról történt jóslatnak, nem fog bekövetkezni; nem pedig azért, mert — és ebben teljes meggyőződésemet mondom ki — e nemzetben, ez országban, különösen a magyar fajban az összetartás érzete soha KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. II. KÖTET. I sem volt annyira kifejlődve mint ma; ezen államban az agitatiókra szolgáló külöuböző eszközöknek soha sem volt olyan gyenge talaja mint ma, soha ez állam a világ ügyeire nem gyakorolt oly befolyást, mint ma. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás balfelöl.) És igy a saját maga érdekeit is megvédeni képes. És soha nem volt e nemzetben éberebb egy érzet, az t. i., hogy ezen — elismerem — nagy bajokat orvosoljak mint ma. Ezen tényezők létezése mellett ós ezen tényezők segítségével, meg vagyok győződve, lehetséges lesz ezen kétségtelenül létező nagy bajokon átvergődni és helyreállítani az ország felvirágozását; és hogy ezt tehessük, kérem a költségvetés elfogadását. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Eötvös Károly: T. ház ! Személyes kérdésben, illetőleg félreértett szavaim helyreigazítására kérek szói. (Halljuk!) Egyetlen egy szóval sem mondottam tegnap előtt beszédemben, hogy én szemére hányom a kormánynak azt, hogy a budapest-zimonyí vasutat államilag építi ki. beszédemben ezen gondolatot még csak megközelítő kifejezés sem fordul elő. A másik pedig, a mit megjegyezni akarok a következő: a t. pénzügyminister ur nem tartotta hazafiasnak az én tegnapelőtti beszédem záradékát. Ha ugy mondtam volna, mint ő felolvasta a kis papírról, talán igaza volna, de én nem ugy mondtam. Nincsenek kezemben a gyorsírói jegyzetek, fájdalom le sem irtam beszédemet, ele jól emlékezem, hogy a következőket mondottam: „Be fog következni az a katastrófa, nem örülök rajta és nem óhajtom azt, mert ez az ország az enyém is és ragaszkodom hozzá, de ha egyszer be fog következni, alig tudnám megtagadni magamtól azt a kárörömet, hogy az összetört intézmények romjai e kabinetet is elsodorják". (Felkiáltások a jobbfelöl : Hiszen ugyanaz !) Rohonczy Gedeon: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy igénytelen nézetemmel a költségvetés átalános vitájához én is hozzájáruljak. Fel tudván fogni az időnek drága voltát, igyekezni fogok, a mennyire lehet, röviden szólni. A mi engem a szólásra késztet, bátorít, az részben a kötelesség és felelősség érzete, a melylyel önmagam igazolása végett tartozom; részben aggályaim a jelen helyzet felett; de főkép azon ínség és nyomor, a mely hazánk nagy részét, az alsó Tiszavöígyét sújtja s hogy annak okaira rámutassak. Én a mai napig a jelen kormány követője voltam és vagyok ma is, mert ugy a t. ministerelnök ur, mint a t. pénzügyminister ur személyének tisztasága, tehetsége és pártatlansága iránt elismeréssel viseltetem és ezen meg6