Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-37

:;8 37. omdZ"* ttl<*s junnar l-f- IS82. A t. képviselő ur egyrészt beszél a kivándorlásról és kívánja, hogy ezen bajon segítsünk, de meg akarja tagadni az eszközöket, hogy ezen nép, mely kivándorolni akar, munkával elláttathassak, meg akarja tagadni az eszközöket, a melyek épen azon czélokra szánvák, a melyek által a nép jólétét előmozdítani lehet, mert a tenyészállatok vásárlása ós más hason költségek épen a nép jólétének emelésére szolgál és szükséges, hogy a költségvetésben benn legyen. Egyáíalában új volt előttem, hogy az ellenzék részéről hallottam, hogy a culturalis és a közgazdaság emelésére szolgáló kiadásokat appaszszuk. Ezen áramlatot az ellenzék részéről soha sem tapasztaltam, sőt mindig annak ellenkezője, hogy a kiadások emeltessenek, hozatott onnan javaslatba. {Igaz! Ugy van! jobb jelöl.) De t. ház, egy más új kérdés, a mely a mérsékelt ellenzék padjairól felemlittetett és a melynek kifejezést adott a t. képviselő ur az, hogy nem bírjuk a véderő költségeit és apaszsznk nagy mérvben a közösügyi kiadásokat. T. ház! A véderő költségek növekedtek, az igaz, de nem oly óriási összeggel, mint a t. képviselő ur kifejezte. Átlátom és e részben osztom a t. képviselő ur nézetét, hogy a mai viszonyok között háború viselésére nemcsak katona, hanem pénz is kell, mert midőn rövid tartamú háborúk száz és száz milliót nyelnek el, minden esetre szükséges, hogy azon állam, mely háborút viselni volna kényszerülve, fedezhesse az ezzel járó költségeket. De épen úgy, a mint hiba volna csupán ez egy kérdésre lenni figyelemmel és az ország financiális erejét ignorálni, ugy felfogásom szerint másrészről hiba lenne az is, —• minthogy a hadsereget egy napról a másikra felállítani nem lehet és minthogy nem elég a nagy számok felállítása és a lelkesedés — ha nem lennénk tekintettel arra, hogy a hadsereg harczképes is legyen, mert ha bekövetkeznék valamely háború, azon állam lesz előnybe-'!, mely figyelemmel volt mind az állam financziáira, mind a sereg hadképesség előmozdítására. Én meg vagyok győződve, hogy azon helyzet, a mely ma fennáll Európában, sokáig tartható nem lesz, legvagyonosabb államot se véve ki, egyik sem fogja ezen költségeket elviselhetni. De hogy a mai körülmények közt mi legyünk azok, a kik helyzetünket e részben lehetőleg biztosítani ne törekedjünk, ezt én sem a koronának, sem a törvényhozás másik faetorainak tanácsolni nem tudnám. Én részemről konstatálom, hogy t. képviselő urnák azon következtetése által, miszerint ezen költségeket oly nagy mértékben le kellene szálítani, egy nagy lépés történt részükről azon álláspont felé, melyet a háznak azon oldalán (a szélső halra mulat) ülő t. képviselő urak elfoglalnak, a minek kifejezést is adott az az élénk helyeslés, mely a t. képviselő beszédére onnan felhangzott. {Mozgás a baloldalon. Zaj. Halljuk!) Azonban t. képviselőház, minden tiszteletem mellett, a melylyel az igen tisztelt képviselő ur iránt viseltetem, egyben egész ellentétes állást foglalok el vele s ez az, hogy mig ő a jövendőt oly fekete színben látja, hogy szerinte közel járunk a tizenkettedik órához, melyben még segíthetünk bajainkon; addig én részemről bizalommal vagyok a nemzet jövője iránt s hogy ez iránt bizalommal viseltetem, arra kétségkívül szükség volt akkor, midőn ezen tárezát azon időben elvállaltam és most, midőn három év óta kezelem ezen ország pénzügyeit, nincs okom kijelenteni, hogy ezen bizalmamban csalatkoztam volna. Meglehet, hogy a háznak azon túlsó oldala részéről ellentmondással fogok találkozni és hogy az, a mit én előnynek tartok, azon oldalról mint bűn fog felhozatni; (ügy van! a szék'' baloldalon), mindazonáltal kijelentem hogy én ezen előnyt abban látom: hogy a nemzet ezen rövid néhány esztendő alatt képes volt jövedelmeit fokozni, ugy hogy 1875-től mostanig a nemzet jövedelmei 40 millióval növekedtek. (Felkilátások a szélső baloldalon: Exeoutiók utján! Halljuk!) Ismerve a túlsó részen fennálló nézeteket, el voltam készülve az ellentmondásra, de még is bátor leszek előbbi állításomat fentartani és annak részletezését előterjeszteni; mert ha mindez csakugyan mint az előttem szólott t. képviselő ur mondotta — tisztán csak a papíron volna és tényleg nem folyt be, — ha mindez csak az adófokozás vagy új adók behozatalának eredménye volna: akkor, kétséget nem szenved, nagyon meg kellene gondolni a dolgot. De méltóztassanak megengedni, hogy elemezzem, miből eredt ezen 40 milliónyi szaporodás. Krisztinkovics Ede (közbeszól): No halljuk ! (Derültség.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Először is t. képviselőház, az 1878-ban kötött és annyira kárhoztatott kiegyezés eredménye, mely az 1880-iki zárszámadás szerint a vámrestitutió ránk eső részével 6.400,000 forinttal érvényesül és a mely ismét az 1882-iki költségvetésben 7 millió frttal szereppel. Én daczára, hogy Somssich képviselő ur azon állításával, miszerint az elszámolásra nézve egyátalán nem helyes az eddig követett eljárás, részemről tökéletesen egyetértek, mindazáltal a jövedelem tekintetében ezen eljárás Magyarországra nézve nagyon helyes, mert nem participiálunk a restitutióban a quota arányában, hanem a termelési arány szerint, a mi csak a méltányos alap helyreállítása, de Magyarországnak javára van.