Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-52

380 52 országos ülés febraár 10. 1S82. illető vagyonrésze, hanem La más osztatlan és igy közös háztartásuk van, a családtagokat illető vagyona is irgalmatlanul, minden kivétel nélkül elkoboztatik és földönfutóvá teszi azt az egész családot, melynek egyik tagja el van itéHe. Itt tehát arról kell gondoskodni addig is, mig a jelenleg fennálló büntető törvényünk a társadalmi, erkölesi és anyagi viszonyokhoz mérve alaposan és gyökeresen átdolgoztatnék, hogy lehetőleg egy rövid novella utján — mert itt rendeleti utón nem tartom czélszerűnek eljárni — intézkedjen a minister ur, hogy a bíróságok ezen anomális és inhumánus eljárása kikerültessék és meggátoltassák. Mondassék ki határozatban, hogy az ily pénzbírságok csak az illető elitéltnek családi és vagyoni viszonyaira tekintettel alkalmazhatók. Ezen euunciatió által meg lenne mentve a társadalom azon hatástól, melyet az ily drákói szigor előidéz. Másik része határozati javaslatomnak a következő körülményre, vonatkozik. Minthogy ugyanis a pénzbírságok minden különbség nélkül a büntető törvényeket kezelő hatóságok részéről közvetlenül az adóhivatalhoz szolgáltatnak be, sőt a közigazgatási hatóságok, pl. az önálló városok ugyanazon pénzbírságokat a kir. adóhivatalokhoz vannak kötelezve beszolgáltatni: ezen intézkedés első tekintetben az államilag felállított hatóságokat illetőleg ezúttal még részemről kifogás tárgyát nem képezheti, feltéve, hogy valósággal rendeltetési czéljokra fordíttatnak azon összegek; de más tekintet alá esik t. ház, ezen összegnek a saját költségükön fennálló közigazgatási hatóságok által elintézett ügyekből befolyó szintén az államkincstárba való beadása és itt találkozom Szederkényi t. képviselőtársamnak felszólalásával, hogy azok az összegek, a mint az igazságügy minister ur is igen jól fogja tudni, eddig mindenütt a lehető bármily egyszerűen berendezett dolgozó és némileg javítóházak fentartására fordíttattak, mint rendőri büntetéspénzek, a mi által sikerült e dolgozó és javítóházakat, ha nem is fényesen, de a viszonyokhoz képest tűrhetően feutartani. Ma már másfél év óta egy fillért sem lehet arra fordítani, társadalmi utón történik a segélyezés közvetlenül az illető hatóságok körében. Ezen összegeknek az ily dolgozó és javító intézetek czéljaira való fordítása nem csak igazságos, de méltányos annyival inkább, mert a közigazgatási hatóságok saját költségükön tartják fenn ezen nagy apparátust. Ily intézkedés által sokkal gyorsabban el lehetne, érni azon czélt, mely emberiségi és közbiztonsági tekintetből a törvényhozás, illetve a törvény által elé van tűzve. T. ház! Az elmondottakra tekintettel és tekintettel főleg arra, a mit az igazságügy| minister ur előterjesztéséből nem tudunk, de a | miről igen óhajtanám, hogy valamit halljunk, 1 hogy ezen czím alatt a mi 94,000 frt. befoly, ezen tiz hónap alatt mi fordíttatott rabsegélyej zésre, javító intézetek építése körtili lépésekre, vagy általában miféle lépést tett az igazságügyminister, azt az ország szine előtt itt a képviselőházban hallani igen kívánatos volna, mert az győzne meg sokakat és engem is arról, hogy azon pénzek, a melyeket annyi könnyektől és átkoktól kisérve behajtanak, valósággal a k itüzött czélokra fordittatnak-e és általában van-e kilátás, hogy ezen annyiszor hangsúlyozott és minden esetre kívánatos javító intézetek érdekében valami történjék. Mielőtt szavaimat befejezném, vagyok bátor határozati javaslatomat felolvasni és azt a t. ház pártfogásába ajánlani (Olvassa): „Az igazságügyminister utasittatik, hogy addig is, mig az úi magyar büntető törvénykönvvek, illetve az 1878. éviV. és 1879. évi XL. t.-czikkek az eddigi tapasztalatok alapján a társadalmi, erkölesi és anyagi rendkívül sülyedett viszonyainkhoz képest gyökeresen és alaposan átvizsgálva átdolgoztatnának, egy mielőbb, még ezen ülésszakon beadandó törvényjavaslat utján a pénzbüntetésekről szóló idézett törvényezikkek alkalmazásánál általános szabályul mondassék ki, hogy az illető birák által a pénzbírságok mindig a családi és vagyoni viszonyok tekintetbe vételével alkalmazandó, továbbá, hogy a különben is önköltségükön fennálló közigazgatási hatóságok által kiszabandó pénzbírságok ezek szükségletei fedezésére fordítandók." Pauler Tivadar igazságügymraister: Meg fogja engedni a t. ház, hogy az előttem szólt t. képviselő ur beszédére röviden megadjam a választ. (Halljuk.') A mi azon kérdést illeti, hogy mennyi folyt be s fordíttatott rabsegélyezésre, mennyi a javító intézetek felállítására, válaszom az, hogv a befolyt összeg 114,744 frt, ebből 94,385 frt, mint mondottam, gyümöícsözőleg befektettetett, a segélyezések részint az ügyészségek, részint a járásbíróságok által, részint pedig a rabsegélyező egylet által teljesíttettek, a mely egyletnek ezen pénzbírság egy részét átengedtem, hogy saját czéljaira abból rendelkezhessék. (Helyeslés a jobboldalon.) Az említett összeg gyümölcsöztetőleg addig fog kezeltetni, mig a javító intézetek felállíttatnak. Erre nézve az előkészületek már megíétettek és alkudozásban állok oly épület megszerzése iránt, melyet ily javító intézet czéljára fordítani és igy a törvényben meghatározott intézkedést életbe léptetni lehet. Egyébiránt van egy határozata a háznak, mely szerint az igazságügyminister utasittatik arra, hogy két év múlva jelentést tegyen az