Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-52

82. ersxágo* ultis febrnár 10. 1SS2. 373 mány és a ház ezen oldala meg fognak tenni mindent, hogy megtaláltassák a mód a méltányos igények teljesítésére. {Helyeslés jobb felöl.) Szilágyi Dezső: (Nemlehet szólani)) A kérdéshez akarok szólani. (Zaj.) Azon indítványnak, melyet mi beadtunk, világos értelme az, hogy elvetésével a pénzügyi bizottság javaslatának, fogadtassák el ezen javaslat. Elnök: Én csak azt óhajtom megmagyarázni, hogy az én felfogásom nincs ellentétben az indítvány szellemével, hanem egyenesen származik onnan, mert meg vagyok győződve, hogy mindkettőt meg lehet szavazni. A házszabályok értelmében az első kérdésnek csakugyan annak keli lenni, hogy elfogadtatik-e a pénzügyi bizottság javaslata vagy nem ? Ez természetesen eldöntendő s maga a képviselő ur azt állította, hogy ezután még lehet szavazni, akár elfogadtatik az, akár nem, Hodossy képviselő ur indítványa felett; tehát a kettő nincs ellentétben. Én igy fogva fel a dolgot, azt hiszem, hogy a t. ház bele méltóztatik nyugodni, ha első kérdésül a pénzügyi bizottság javaslatát tűzöm ki, azután második kérdésül— akárhogy dől el az első •— Hodossy Imre képviselő ur indítványát. (Helyeslés.) Kérdem tehát a í. házat, méltóztatik-e a pénzügyi bizottságnak ezen kérvényekre vonatkozó javaslatát elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Most kérelem a t. házat, méltóztatik elfogadni azon módosítást, melyet Hodossy Imre képviselő ur beadott? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Tibád Antal jegyző (olvas): 1. rovat: Fizetések és lakpénzek 4.556,563 frt. Polonyi Géza: T. ház! Felszólalásomnak tárgyára nézve a t. igazságügyminister ur lényegileg az előbbi tárgynál már kielégítőleg nyilatkozott, kijelentvén ugyanis a maga részéről, hogy a pótlék czímén felvett 10 százalékot nem tekinti pótléknak, hanem a törvény világos rendelkezése szerint fizetés-emelésnek. Habár én t. ház, magamra nézve megnyugtatóiag veszem tudomásul azt, hogy utólag az adóhivatalok kaptak ily értelmű rendeletet, de mégis azt hiszem, hogy a költségvetésbe a törvénynyel ellenkező intézkedés nem jöhet. Habár tehát a t. igazságügyminister ur megnyugtatott, hogy pótlék czímén nem adóztatható meg az, a mi fizetés-felemelés, mégis bátor vagyok a következő indítványt benyújtani: „Tekintettel arra, hogy az 1871 :XXXL t.-cz. 11. §-a szerint az elsö'folyamodású bíróságoknál alkalmazott itélő birák részére a betöltött 10 évi illetve további 5 évi szolgálat után azon esetre, ha elő nem léptettettek, kifejezetten s világosan 10 százalékos illetve 5 százalékos fizetésemelést rendel adni; tekintettel arra, hogy a költségvetési tervezet szerint ezen százalékos fizetésemelés a törvény világos rendelkezései ellenére külön rovatban, mint pótlék vétetik fel; tekintettel arra. hogy a törvény ezen intézkedése az 1881 :LV. t.-cz. szerint a kir. ügyészekre is kiterjesztetett: mondja ki a képviselőház, hogy a törvény rendelkezésének megfelelőleg, a birák és ügyészek részére pótlék czímén felvett 10 százalék nem mint pótlék, hanem mint fizetésfelemelés vétessék fel." Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Duka Ferenez jegyző (olvassa az indítványt). Busbach Péter előadó : T. ház! A költségvetésben ez alkalommal ez a 113,800 forint pótlék czítne alatt lett feltüntetve, különösen mert ez alkalommal lépnek először annak élvezetébe a birák, a kik a törvényben előirt feltételeknek megfeleltek. Tehát, hogy lássa a t. ház, mennyiben javult a birák helyzete, tüntettetett ez igy fel ez alkalommal. Én részemről szintén fizetésemelésnek tekintem ezt, oly fizetésfelemeiésnek, a mely most a tizedik évben és később öt évről öt évre fog folytonosan beállani és a mely annak idején a nyugdíj tekintetében irányadó lesz. Én tehát részemről ezt a törvény szellemében fizetésfelemelésnek tartom magam is és nem látok abban semmit, hogy ez alkalommal pótlék czímén áll. A jövő évben a törvény szavai és szelleméhez képest ugy fog az a költségvetésbe beállittatni, a mint azt a törvény rendeli. Én tehát ez alkalommal nem látom okát annak, hogy az a czím megváltoztassák ; jövő évben megtörténhetik ez. (Helyeslés a jobboldalon.) Kőrössy Sándor: Igen t. ház! A mai napon megfosztattam egy végtelen nagy szerencsétől, egy nagy élvezettől, a melyben részesülendettem vala, ha akadályozva nem lettem volna a megjelenésben. A gyorsírói jegyzetekből ugy értesültem, hogy ma azon szerencsében részesültem, hogy Polonyi t. képviselőtársam beszédében szíves volt rólam megemlékezni. Bizonyos műből idézetet olvasott fel a t. ház előtt és ugy akart engem oda állítani, mint valami politikai renegátot. Hogy ezen vádja ellenében igazolhassam magam, méltóztassék a t. ház egy pár nyilatkozat megejthetésére nekem engedélyt adui. (Halljuk!) Polonyi t. képviselő ur beszédében egy rendkivül kiváló nagy jogtudósnak, egy nagy tekintélynek a munkájára hivatkozott; végre azután kisült, hogy ez a rendkivül nagy tekintély és nagy jogtudós tulajdouképen én volnék. (Derültség.) Hanem hogy ezt komolyan nem mondta, azt onnan gyanítom, mert másfelől a közoktatási minister urat meg arra ösztönözte, hogy törülje el a jogakadémiákat, a honnan ide ilyen jogtanárok kerülnek. Ezt tehát bizonyosan nem vehette komolyan, a mint hogy nem is arro-